Konkrét intézkedéseket sürget a Legfelső Bírói Tanács (CSM) bírói testülete annak érdekében, hogy a sokéves pereket – kiemelten a nagykorrupciós ügyeket – mihamarabb lezárják.
Konkrét intézkedéseket sürget a Legfelső Bírói Tanács (CSM) bírói testülete annak érdekében, hogy a sokéves pereket – kiemelten a nagykorrupciós ügyeket – mihamarabb lezárják. Szeptember 10-i ülésén a CSM bírói testülete ismét akcióterv kidolgozását kérte a bíróságoktól a tíz évnél régebbi perek illetve az öt évnél régebbi nagykorrupciós perek megoldását illetően, a megszabott határidő október 31. A CSM tagja, Horaţius Dumbravă bíró kijelentette, megengedhetetlen, hogy indokolatlanul évekig elhúzódjon egy peres ügy, ennek a gyakorlatnak véget kell vetni. Nagykorrupciós ügyben indított eljárásnak számít, ha magas rangú köztisztviselőt (parlamenti képviselő, szenátor, miniszter, államtitkár, prefektus stb.) legkevesebb 50.000 lej értékű károkozással járó bűncselekménnyel vádolnak.
A nagykorrupciós ügyeket monitorizáló bírósági felügyelet jelentése szerint 2011-ben például 130 lezáratlan dossziét tartottak nyilván, azokat is beleértve, amelyek a Legfelsőbb Semmítőszékhez és Bírósághoz kerültek. Ezek közül 35 dossziénak 5-10 év, 42-nek 3-5 év közötti, 48-nak 1-3 év közötti „régisége” volt, csupán öt volt egy évnél „fiatalabb”. Egy évre rá már 170-re nőtt a dossziék száma, a tavalyi év végén pedig 195-re. És akkor még nem is szóltunk a megyeszinten működő bíróságokon, fellebbviteli bíróságokon tornyosuló iratcsomókról...
Végre tehát – azon túl, hogy már korábban több alkalommal is elismerték, túl sokáig húzódnak a perek – felvetődött, hogy esetmenedzsment problémák is lehetnek a bíróságok háza táján, ugyanakkor konkrét intézkedéseket követelnek a magisztrátusoktól. Akciótervet, határidőket, azaz: hatékonyságot, felelősséget, elszámoltathatóságot. Mindeddig ugyanis az „elfogadható időn belüli ítélethozatal” volt a legkonkrétabb válasz arra a kérdésünkre, hogy milyen határidőn belül kell megoldani egy-egy peres ügyet. Körülíró, semmitmondó, diplomatikus válasz, miközben egy egyszerű vagyonmegosztási per is évekig elhúzódik... Azt is érdemes tudni, hogy a bírák esetében a fegyelmi felelősség két év után elévül, a Legfelső Bírói Tanács éppen emiatt az elmúlt két évre koncentrálta a bíróságok ellenőrzését.
A hatékonyság természetesen nem csak az időfaktor függvénye. Az akciótervek elkészítőinek olyan megoldásokat kell találniuk, amelyek figyelembe veszik – a polgárok egyre nagyobb pereskedési kedvének köszönhetően – a bírói túlterheltséget, a magisztrátusok nem túl fényes munkakörülményeit, a közelmúltban életbe lépett új polgári
és büntető törvénykönyvek hozta változásokat, a korrupciós esetek számának és főként bonyolultságának növekvő trendjét. Hiszen a végső cél nem csupán a mennyiséget illetően jó teljesítményre törekedni, hanem minőségi eredményre is. Azaz gyors, de igazságos ítéleteket hozni.
