Akadozik a honos sertésfajták tenyésztési programja

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium előterjesztésére január 18-án (16-ától lépett érvénybe) bocsátották ki a 9-es számú kormányrendeletet, amelynek alapján támogatják a honosnak számító báznai és mangalica sertésfajták tenyésztését. A program alapján az állam támogatja azokat a gazdákat, akik ilyen fajta disznókat tartanának, azzal a feltétellel, hogy a támogatott állomány felét engedélyezett vágóhidakon keresztül értékesítsék. A meghirdetett program iránt nagy az érdeklődés, de kiderült, hogy van még javítanivaló a gyakorlatba ültetésén. 

A programnak három összetevője van: fel kell keresni azokat a tenyésztőket, akik a báznai és mangalica fajta malacokat szolgáltatnák, ugyanakkor azonosítani kell azokat, akiknek átadják ezeket tartásra, az utolsó lépésben pedig biztosítani kell az ún. köztes feldolgozót, azt az engedélyezett vágóhidat vagy húsfeldolgozó egységet, ahova beadják a legalább 130 kg-os vágósúlyú disznókat. Mindhárom esetben a gazdáknak, illetve az értékesítőknek kötelezően szerződést kell kötniük. 

A program célja az, hogy fellendítse a két sertésfajta tenyésztését, ugyanakkor segítsék a háztáji gazdaságokat a fejlődésben. A gazdák kevés (2, 4, 6, 8 és 10) malacot vehetnek át tenyészteni. Még nem adtak át egyetlen malacot sem, de a kormányrendelet alkalmazásával máris felmerült néhány gond. 

A jogszabály arra kötelezte a programba lépő kis és közepes farmokon gazdálkodókat, hogy az állategészségügyi igazgatóságok által engedélyezett helyeken, ólakban neveljék az állatokat. A gazdák jelezték, hogy olyan szigorú feltételeket szabtak, amelyeket nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak teljesíteni. Ezért nem sokkal a kormányrendelet közzététele után máris módosult az erre vonatkozó előírás.

Florin Ciobanu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára elmondta a sajtónak, hogy miután a szaktárca és az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség munkatársai megtárgyalták a felmerült gondokat, a minisztérium újabb rendeletet bocsátott ki, amiben „enyhítették” a feltételeket. Eszerint a magánszemélyek kötelesek ugyan bejelenteni az állatot az állatorvosnál, de biztosítaniuk kell a minimális egészségügyi feltételeket, vagyis a helyiségnek rendelkeznie kell szűrő- (fertőtlenítő-) berendezéssel, legyen egy különálló rész, ahol a köpenyt és a gumicsizmát tárolják, amivel az ólban járnak. Megszűnt az a kitétel, miszerint a gazdák legalább egy hektár gabonát termő földdel és kereskedelmi engedéllyel (engedélyezett magánszemély – persoană fizică autorizată) kell rendelkezzenek. Az államtitkár azt is elmondta, országos szinten igen nagy az érdeklődés a program iránt. Olt megyében például több mint 3000 mangalica és báznai malacot igényeltek, amit a tenyésztők még nem tudnak biztosítani, hiszen alig 100 lesz az elkövetkezendő időszakban. Ennek ellenére a szaktárca szerint már áprilisban leszállíthatják a malacokat. Azokban a megyékben, ahol nagyobb az igény, megpróbálják más megyékből fedezni a szükségletet. Egy gazda legtöbb 10 malacot kaphat. Ezt a számot nem módosítja a minisztérium. A tenyésztőknek ingyen adják a malacokat, és 250 lej támogatást kapnak állatonként. Az államtitkár is elismerte, hogy az összeg nem nagy, a program az elejénél tart, lesz még változás, de mindenképpen be kell indítani. A program 2020-ig tart, az idén erre 4,6 millió lejt különített el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a saját (állami) költségvetéséből. 

Maros megyében eddig 13 tenyésztőt azonosítottak, akik 341 malacot (213 mangalica és 128 báznai) tudnának leszállítani. 82 farmer, potenciális tenyésztő iratkozott fel, akik viszont 748 malacot igényelnek. Ioan Rus közgazdász, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, úgy oldják meg a helyzetet, hogy elsőbbségi sorrendet állítanak fel. Azokat részesítik előnyben, akiknek a megélhetésükhöz leginkább szükségük van az állatokra. Megyénkben az első nyolc malacot márciusban juttatják el az igénylőkhöz. Májusban 14-et, júniusban 96-ot adnak át, majd júliust átugorva szeptemberben és augusztusban összesen 341 malac kerülhet a tenyésztőkhöz. Gond, hogy (eddig) megyénkben egyetlen felvásárló sem venné át a felhizlalt sertéseket. 

A gazda megtarthatja az állomány felét saját fogyasztásra, vagy akár el is adhatja a programon kívül, ezért is kell páros számú állatot tartson. Feltétel az is, hogy a programban szereplő sertéseket be kell jegyeztetni az állatorvosnál, ahol követik majd az útját. Ez azt jelenti, hogy csak az állatorvos láttamozása után lehet eladni vagy betegség miatt kényszervágást kezdeményezni. 

Az igazgató szerint a húsfeldolgozók azért ódzkodnak a programtól, mert a kormányrendelet alapján a leszerződtetett sertés kilóját kötelezően 11 lejért kell átvenni. A nagy fehér sertésfajta élősúlyban jóval olcsóbb, jelenleg 5 és 6 lej között veszik át a feldolgozóegységek, a barompiacon 8-9 lej között értékesítik. A másik probléma, hogy kizárólag állategészségügyi engedéllyel rendelkező, engedélyezett magánszemélyektől vehetik át a cégek az árut. Amennyiben a cégnek exportálási engedélye is van, nem vásárolhat magánszemélyektől állatot. Az igazgatóság szakemberei által felkeresett húsfeldolgozó vállalatok képviselői elmondták, azért, hogy el tudják adni a mangalica és báznai sertéshúst, külön hűtőpultot kell berendezzenek, vagy legalábbis jelezzék, hogy más termék, mint a jelenleg forgalmazott nagy fehér húsa, ezért is drágább. Mindemellett külön népszerűsítő reklámot is kell folytatni a fogyasztók körében, akár a húshasznú marha esetében, mivel egyelőre kevesen vannak, akik meg tudják fizetni a jó (más) minőséget. S a reklámra is fordítaniuk kell majd a hentesüzleteknek, ami többletkiadáshoz vezet. Egyelőre a mezőgazdasági igazgatóság illetékesei arra számítanak, hogy más megyékbeli feldolgozóegységek veszik át a nálunk tenyésztett mangalica és báznai sertéshúst. 

Amint említettük, a (módosított) állategészségügyi szabály szerint a hat állatot tartó gazdának meg kell oldania a fertőtlenítést és a köpenynek, gumicsizmának szánt különálló helyiséget. Ioan Rus szerint ezt a feltételt az az egyszerű gazda, aki eddig csak saját szükségletre tenyésztett sertést, nem fogja teljesíteni, így csak részben segíti a program a háztáji gazdaságok fejlődését. Ezért úgy kellene módosítani a szabályt, hogy csak a tíz állatnál többet tartó gazdákra vonatkozzanak az említett egészségügyi előírások. Erről még folyamatban vannak a tárgyalások a minisztérium szakértőivel. 

Ioan Rus elmondta, hogy a program kapcsán a másik gond a mangalica és báznai fajták származási, illetve mozgási útvonalának követése. Eddig Romániában csak a tordai mezőgazdasági kutatóállomáson jegyezték be ezeket sertéseket a fajtaregiszterbe. Ez azt jelenti, hogy az a gazda, aki hivatalosan szeretné tenyészteni az állatokat (ez mind a malacot szolgáltatóra, mind a tenyésztőre vonatkozik), az új egyedeket be kell jegyeztesse a kísérleti állomáson. Ahhoz, hogy ezt megtegyék, valamelyik sertéstenyésztő egyesület tagjai kell legyenek. A belépés 200 lejbe kerül, az évi tagság 200, a bejegyzés pedig 50 lej. A kisgazdáknak nem igazán éri meg, hogy 450 lejt fizessenek ezért. Az igazgató felvetette a problémát a szaktárca államtitkárának, aki azt mondta, hogy „a folyamat ingyenes kell legyen”. Ezzel szemben a sertéstenyésztő egyesületek képviselői azt mondják, hogy nem tehetnek kivételt. Az alapszabályzat előírja, hogy beiratkozási és évi tagdíjat kell bevételezzenek, hiszen nagyrészt ebből fizetik a működési költségeket. Meg kell találni a megoldást, hogy valamiképpen fedezze az állam ezt a költséget – mondta a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, aki hozzátette, ahhoz, hogy a két fajta húsának a minőségét megőrizzék, az állatot tápszerek nélkül, a hagyományos étkeztetéssel kell felhizlalni. Mert amennyiben a sertés átvételét és feldolgozását követően a laborvizsgálatok kiderítik, hogy nem megfelelő a hús minősége, akkor joggal utasíthatják el a vásárlást, így a tenyésztési folyamatot is követendővé kell tenni. Erről sem rendelkezik a jogszabály. Van még javítanivaló a programon – mondta az igazgató.