2019. október 18., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Csökken az állomány, nő a tejtermelés

Október 5-én, szombaton a marosszentgyörgyi Semtest Bnv. állatnemesítő állomáson a tizenhetedik alkalommal szerveztek tenyészbika-bemutatót, ahol mintegy hétszáz, nagyrészt megtermékenyítéssel foglalkozó technikusnak, állatorvosnak, szakembernek és farmernek négy csoportban 30 vegyes hasznú szimentáli fajta román pirostarka bikát mutattak be. Az esemény alkalmat adott arra, hogy Péterfi Lajos állattenyésztő mérnökkel, az egység eladási osztályvezetőjével áttekintsük a hazai szarvasmarha-tenyésztés helyzetét. 

A szakember szerint a romániai szarvasmarha-állomány meghaladja az egymillió egyedet, ennek mintegy 37%-a szimentáli fajta román pirostarka, 33%-a holstein-fríz, 25%-a borzderes, a többi kizárólag húshasznú fajta (charolais, limousine, aberdeen angus, pinzgaui). 

(Sz. m.: Az országos statisztikai hivatal 2019. június elsején közzétett adatai szerint a szarvasmarha-állomány 2018 hasonló időszakához viszonyítva 2%-kal csökkent, az anyaállatok esetében 1,6%-kal, ami azt jelenti, hogy tavaly összesen 2.002.019 szarvasmarha szerepelt a nyilvántartásban, ezek közül 1.283.158 anyaállat volt, míg az idén a létszám 1.962.573 (39.446-tal kevesebb), amiből anyaállat 1.262.957 (20.201-gyel kevesebb.) 

Egyelőre a romániai tejtermelés nem fenyegeti az uniós piacot, ugyanis még mindig nagyobb a szükséglet, mint az előállított mennyiség. Elég nagy mennyiségű tejet hoznak be az országba. Ezenkívül falvakon, mivel a szarvasmarha-állomány csökkent, azon kisgazdák, akik 2–10 állatot tartanak, a tej nagy részét kis élelmiszerláncokon keresztül, szomszédoknak, ismerősöknek adják el. Kevés jut ki a kispiacokra, mivel ehhez szigorú élelmiszer- biztonsági feltételeket kell betartani, és kevés az a piac, ahol ez teljesíthető, ugyanakkor nem igénylik a vásárlók a feldolgozatlan tejet. Nincs pontos felmérés arról, hogy mennyi tejet értékesítenek így otthon a gazdák. 

(Sz.m.: Az országos statisztikai hivatal szerint 2019. január elseje és július 31-e között 2018 hasonló időszakához viszonyítva 20.727 tonnával több (3,1% növekedés) tejet termeltek. Ebből a mennyiségből 14.160 (+8,1%) tonnát fogyasztásra szántak, 8584 tonnából (+6,9%) tejtermékeket (joghurt, savanyútej stb.), 1401 tonnából (+3,7%) tejfölt, 870 tonából (+1,5%) pedig sajtféléket készítettek. A vajtermelés 139 tonnával (-2,3%) csökkent. Az említett időben az idén 19.231 tonnával kevesebb (-5,2%) tejet adtak el a termelők a nagy feldolgozóegységeknek.) 

Ami az állományon belüli mozgást illeti, az állattenyésztő mérnök szerint növekszik a húshasznú szarvasmarha-tenyésztők száma, és ezzel együtt az állatállomány is. Ennek oka elsősorban az, hogy egy időben kiemelten támogatták ezt az ágazatot, ugyanakkor a munkaerőhiány miatt a farmerek hajlamosak arra, hogy kevesebb munkával járó fajtákat tenyésszenek. 

A tejeladást mindig is befolyásolta a felvásárlók által kínált ár. Az elmúlt években volt idő, amikor elégedettek voltak a gazdák az ajánlattal, és olyan periódus is, amikor elégedetlenséget szült a tej piaci ára. Általában a téli ajánlat kedvezőbb, mivel nyáron az előállított nagyobb mennyiség miatt a felvásárlók alacsonyan tartják az árat. A mennyiségtől és a minőségtől függően 0,80–1,50 lej közötti áron sikerült értékesíteniük a tejet a gazdáknak. Beigazolódott, hogy ahol a tenyésztők vagy a gazdák egyesülete, társulása megszervezi a gyűjtést, az ideiglenes tárolást, és egyszerre nagyobb mennyiséget adnak át a felvásárlónak, ott megfelelő árat tudnak kialkudni. A visszajelzésekből ítélve az utóbbi években a tej minősége javult. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy támogatással majdnem minden gazda fejőgépet vásárolt, így ma már kevesen fejnek kézzel. A tájékozottságnak az eredménye, hogy jobban odafigyelnek a takarmányozásra, a megfelelő tartási feltételekre. A pirostarka teje alkalmas tejtermékek készítésére, míg a holsteinit inkább a fogyasztásra szánt tejért tartják, és ez tudatosult azokban a gazdákban, akik nyereségcélú gazdaságokat működtetnek. A támogatási rendszer és az unió által megszabott rendszer miatt felszámolódnak a kisgazdaságok, egyre többen hoznak létre 10-50 közötti és efölötti létszámú farmokat Erdélyben. Havasalföldön pedig több ezer állatot számláló nagy szarvasmarha-tenyésztő cég is van. 

Péterfi Lajos szerint a dombos, hegyvidéki régiókban leginkább a szarvasmarha-tenyésztő hagyományokkal rendelkező németországi, osztrák, holland és francia modellt kellene követni, ahol egy-egy családi gazdaságban 50–1000 egyedes állományokat tartanak, megfelelően felszerelt, gépesített farmokon. A síkvidéken leginkább a holsteini, míg a hegyekben a szimentáli vagy a borzderes fajta tenyésztése ajánlott, mert közismerten az előbbinek több takarmányra van szüksége, az utóbbi pedig inkább a legeltetést, a szabad tartást kedveli. 

Az is tapasztalható – tette hozzá a mérnök –, hogy az utóbbi években alkalmazott támogatási rendszernek köszönhetően, a szaksajtó ösztönzésére a gazdák egyre többet fektetnek a genetikába, azaz olyan állatokat vásárolnak vagy fordulnak hozzájuk szaporítóanyagért, amelyeknek garantált a nemesítőértékük. A Semtest Bnv. utódellenőrzést végez, így követhetik, hogy hány üsző ellett, milyen mennyiségű és minőségű tejet ad a tehén. A farmerek odafigyelnek ezekre, érdeklődnek, tájékozódnak, keresik, hogy minél jobb, hatékonyabb állatokat tartsanak gazdaságaikban. A tenyésztőállomás évente rendszeresen tavasszal és ősszel a szakmai szervezetekkel, egyesületekkel közösen tanácsadó körutat tart, amelyen találkoznak az érdeklődő tenyésztőkkel, akikkel megosztják a legújabb információkat a mesterséges megtermékenyítésről, az újabb technológiákról, a tartási feltételekről stb. A Semtestnél gondozott apaállatok szerepelnek a genetikai nyilvántartásokban, így világszerte követhető az utódok teljesítménye, illetve a fajtához kötődő biológiai paraméterek. A cégnek joga van exportálni a spermát, pl. Németországba, Ausztriába, Kínába, Törökországba, és volt idő, amikor Mongóliába is szállítottak belőle. 

Marosszentgyörgyön van a nemesítőérték szerinti ranglistán az ötödik helyen szereplő szimentáli román pirostarka bika. 

Megyénkben hagyománya van a szarvasmarha-tenyésztésnek. Jelenleg mintegy 65.000 állatot tenyésztenek nálunk. A megyék között Máramaros után a második helyen vagyunk, de voltak évek, amikor élen jártunk. A mennyiséget illetően Suceava megyében van a legtöbb állat, de minőségben Maros megye jóval a többi erdélyi megye előtt áll – mondja a mérnök, és ebben jelentős szerepe van annak is, hogy a marosszentgyörgyi állatnemesítő állomásnak, a későbbi Semtest Bnv.-nek több évtizedes tapasztalata van a szakterületen. 

Fotó: Nagy Tibor


Jövő héttől fizet az APIA

Összesítették az ellenőrzések eredményeit 

A Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) mintegy 2500 gazda kifizetési okiratait ellenőrizte július 1. és szeptember 25. között. 

A napokban összesítették az ellenőrzések eredményeit. 937 gazdánál a farmokon tartottak terepszemlét, 570 termelőnél a földalapú támogatás odaítéléséhez szükséges feltételek mellett azt is vizsgálták, hogy betartották-e a környezetkímélő gazdálkodás követelményeit, 1712 esetében pedig a szatellitfelvételek segítségével ún. teledetekciós vizsgálatot végeztek. 

Bordi Kacsó Zsolt, az APIA aligazgatója elmondta lapunknak, hogy 12 évvel a támogatások folyósításának elkezdése után a gazdáknak sikerült megszokniuk a rendszert, így egyre kevesebb rendellenességet tapasztalnak. Vannak még ugyan olyanok, akik a dokumentumokban szereplő gabonaféle helyett a szántóföldet mással vetik be, de emiatt (a cukorrépa, illetve a dohány kivételével) nem esnek el a növénytermesztőknek járó támogatástól. A legnagyobb gond továbbra is a szükséges dokumentumok (gazdasági regiszter, trágyázási, növényvédelmi napló) vezetésével van. Sokan nem tulajdonítanak ennek jelentőséget, és vannak, akik nem is tudják, miként kell követni papíron a munkálatokat. 

Október 15-étől hozzákezdenek a földalapú és más jellegű támogatások  átutalásához. Az előző évekhez hasonlóan azok a gazdák, akiknek a területeit ellenőrizték, de még nem dolgozták fel az adatokat, később kapják meg a pénzt, de mindenképpen a megadott határidőn belül. 


Októberfest Ákosfalván

Ezzel a címmel tartják meg október 11-én és 12-én Ákosfalván a negyedik mezőgazdasági kiállítást és vásárt a polgármesteri hivatallal szembeni sportcsarnokban és a körülötte levő területen (a sport- és szabadidőközpontban). A mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek, zöldség, gyümölcs, virág, kézműves termékek mellett tenyészállat- és mezőgépészeti bemutatót (szarvasmarha, juh, ló stb.) tartanak. A szervezők kiegészítő programokkal is várják az érdeklődőket. 11 órától bemutatkozik a Varázspatkó lovarda, és gyerekprogram is lesz. 12.30-tól a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete fogathajtó bemutatót tart. 14 órától a színpadon fellépnek a helyi általános iskola diákjai és a székelyvajai fúvószenekar. 17 órától a marosvásárhelyi Corax együttes, majd Szabó Előd és a Titán, valamint Kristóf Katalin és Milán szórakoztatja a közönséget. 

Marosvásárhelyről október 12-én, szombaton 10 és 18 óra között óránként ingyenes autóbuszjárat indul a helyszínre. A busz a 2-es számú poliklinika előtti megállóból indul, felveszi utasait a Tudor negyedi Corinánál is, és természetesen visszaszállítja a városba a kilátogatókat. 


Hibridkukorica-bemutató 

A Szülőföldön okosan program keretében az RMGE Maros egy közismert magforgalmazó céggel szerdán 10 órától Balavásár községben, az egrestői úton hibridkukorica-bemutatót szervez. A cég képviselői mintegy kétórás elméleti és gyakorlati előadással várják az érdeklődő gazdákat. 


Kártérítés méhészeknek 

Azok a méhészek, akik az idei kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb mézet termeltek, október 31-ig nyújthatják be kártérítési kérvényüket a megyei mezőgazdasági igazgatósághoz. Az okiratcsomó a következő iratokat kell tartalmazza: típuskérvény, személyi igazolvány másolata, cégbejegyzési igazolás (II, PFA, IF), állategészségügyi engedély (DVSA-igazolás), magánszemélyek esetén a termelési lap másolata, banki igazolás a folyószámláról és az adatkezelési nyilatkozat. A felsorolt iratok eredetijét is fel kell mutatni. A dosszié összeállításában segít az RMGE Maros falugazdásza, Kiss Miklós (telefonszám: 0787-828-403). A nyárádmenti méhészek Báldé Ernőhöz (telefonszám: 0744-525-819) is fordulhatnak. A  megyei méhészegyesülethez is el lehet juttatni az iratokat,  vagy személyesen a mezőgazdasági igazgatóság Mărăşti utcai székházába, ahol a szakemberek tájékoztatják az érintetteket az eljárással kapcsolatos kérdésekről. Mint ismeretes, az erre vonatkozó kormányhatározatnak megfelelően méhcsaládonként 20 lej kártérítést fizet az állam. 

*

Szimpózium a kaptár rendben tartásáról 

A megyei méhészegyesület november 7-én 10 órától a marosvásárhelyi mezőgazdasági szaklíceum dísztermében tudományos ismeretterjesztő előadást szervez a kaptár karbantartásáról, gondozásáról. Az előadást neves szakemberek tartják. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szívesen látnak. 


Szakmai határkő az OMÉK-on való szereplés 

Ösztönző a felzárkózásra 

Szeptember 26–29. között a HUNGEXPO – Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban került sor az Agrárminisztérium és Agrármarketing Centrum szervezésében a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásárra, amelyen A Kárpát-medence kincsei jelmondattal teret biztosítottak a határon túli gazdák bemutatkozására. 

Az RMGE Maros a nyolcadik alkalommal vett részt a rendezvényen. Az idén 48 termék- tanúsítvánnyal rendelkező kis- és közepes termelőt, több élelmiszeripari terméket előállító céget és kézművest képviselt a rendelkezésére bocsátott 22 négyzetméteres felületen. A részvételről Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke számolt be. 

Az RMGE Maros egy hagyományos parasztkonyhát ábrázoló háttérkép előtt rendezte be standját, ahol négy nap alatt 148 termékfajtát mutatott be. A folyamatosan rendezett kóstolókon pedig összesen mintegy 40 kg tejtermék és 30 kg felvágott fogyott el. A szervezet képviselőin kívül tíz termelő volt jelen a budapesti vásáron, ők mutatták be az itthon maradt „benevezők” termékeit, egyebek mellett lekvárokat, szörpöket, sajtféléket, hentesárut, savanyúságot, pálinkát, bort, pék-, kézművestermékeket, átfogva a megye kistérségeit (a Görgény és a Maros völgye, a Nyárád- és a Küküllőmente, a székely Mezőség). 

– Az RMGE Maros nyolcadjára vett részt a kétévente megszervezett rendezvényen. Visszatekintve az előző alkalmakra, elmondhatom, hogy folyamatosan bővült a terméklista, javult a kiállítók által rendelkezésünkre bocsátott termékek minősége, a felhozatal megfelel a fogyasztók által támasztott követelményeknek – mondta a szervezet elnöke, hozzátéve: beigazolódni látszik, hogy sikeres volt az agrárminisztérium azon kezdeményezése, hogy teret biztosít a Kárpát-medencei gazdáknak. 

Számunkra fontos, hogy ezáltal lehetőséget, felületet tudunk biztosítani a gazdáknak, ahol megméretik magukat, tapasztalatot cserélnek az anyaországi és más külhoni gazdákkal, részesei lehetnek annak az összefogásnak, amelynek célja, hogy mindannyian közösen zárkózzunk fel Európához, ugyanakkor igazoljuk, Erdélyben otthont tudunk teremteni magunknak. Ez nem egy olyan termékvásár, ahol az értékesítés a fontos, hanem a bemutatkozás, a visszaigazolása annak, hogy a külhoni gazdaságfejlesztési programoknak kézzelfogható eredménye van.  

Nem utolsósorban a szinte családias, baráti hangulatú tapasztalatcseréken túl a gazdáknak irányt mutathatunk: merre kellene tartsanak, hogy ne túlélő gazdálkodást folytassanak, hanem elsajátítva a korszerű technológiát, az alkalmazásához szükséges megfelelő tudást, vállalkozásszerű mezőgazdálkodást folytassanak. Az OMÉK-on való részvétel szakmai mérce lehet számunkra, ahol felmérhetjük, honnan jöttünk, hol állunk és merre tartunk, ugyanakkor visszajelzés is Magyarországnak, hogy az Erdélyben beindított programok, a támogatás nem volt hiábavaló. Valamerre elindultunk, tudjuk az irányt. Az eszközvásárlás mellett erősítenünk kell a szakmai képzést. Van már egyetemi agrárképzés, reméljük, hogy beindul a középiskolai szintű anyanyelvi agrároktatás is. Hangsúlyt kell fektetnünk a folyamatos felnőttoktatásra, a szakmai átképzésre, hiszen sokan nem mezőgazdasági szakot végeztek, de a helyzet úgy hozta, hogy ezzel kell foglalkozzanak. A következő lépés a marketing fejlesztése kell legyen. Az idén igazoltuk, hogy vannak olyan termékeink, amelyek minőségileg megfelelnek a fogyasztói elvárásoknak, de formailag, ugyanakkor jogi téren is lépnünk kell az értékesítésben. Ezt csak összefogással, közös értékesítési rendszerrel lehet hatékonyan megvalósítani. Ha nem létesítünk az elkövetkezendő időben szakágazatonként értékesítési központokat, akkor fölöslegessé válnak a gazdaságfejlesztési programok, a szaktanácsadó, falugazdász-hálózat, mert másokkal szemben elveszíthetjük a versenyt mind a kistérségen, mind az országon belül, de akár az európai piacon is. Azt szeretném, ha két év múlva nem 48 termelőt vinnénk ki az OMÉK-ra, hanem két-három értékesítési szövetkezetet, amelyeknek szakáganként több száz tagja van, és olyan termékskálát vonultatunk fel, amellyel bármely piacon megállják az előállítók a helyüket – összegezte az OMÉK-on való részvétel következtetéseit Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke.