2019. július 15., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Életmentő kormányrendelet

Különös, hányatott sorsuk volt a mezőgazdasági kutatóállomásoknak az 1989-es rendszerváltást követően. Volt idő, amikor a szaktárca igen mostohán kezelte őket. Elapadtak a támogatások, a kiváló kutatók külföldre mentek, és sorba mentek csődbe az addig igen nagy hírnévnek örvendő intézmények. 

Megyénkben hat kutatóállomás is működött, egyebek mellett talajtani intézet, gyümölcs -és zöldségtermesztő, szarvasmarha-tenyésztő szakterületen. A kutatáshoz szükséges földterületeket visszaigényelték a volt tulajdonosok, vagy eladták az ingatlanpanamázók. Mivel sem az akadémia, sem a kormány nem szórta bő kézzel a támogatást, az intézmények sorba bezártak. Más országokban igen nagy hangsúlyt fektettek a kutatásra, hiszen a meglévő potenciál mellett (földterület) fontos szektor a kutatóágazat, mivel enélkül nincs haladás. A marosszentgyörgyi szarvasmarha-tenyésztő kutatóállomás is évekig a túlélés határán volt. Volt egy időszak, amikor az alkalmazottak két-három hónapos késéssel kapták meg fizetésüket, miután sikerült értékesíteni az állományban levő bikaborjakat, eladták a tejet és más terményeket. A mentőövet a 2019. február 8-i 50-es kormányhatározat jelentette számára, amellyel a máramarosszigeti szarvasmarha-tenyésztő kutatóállomás alárendelt intézményének nevezték ki. Ez azt jelenti, hogy biztosított a támogatás, és bizonyos kutatási programokat lehet majd végezni. A marosszentgyörgyin kívül alig néhány fős személyzettel működik a szászrégeni juh- és kecsketenyésztő kutatóállomás, amely a Konstanca megyei Palas alárendelt intézménye, ezenkívül kevesebb területtel és leszűkített tevékenységgel működik a radnóti zöldségtermesztő állomás.

Dr. Ioan Oroian akadémikus, a marosszentgyörgyi kutatóállomás igazgatója a sajtónak elmondta, az 50/2019-es kormányrendelettel gyakorlatilag újjászületett az intézmény. Hosszú előszobázás után végre a minisztériumban megértették a fenntartásának a fontosságát. 

– 1990-től foglalkozom kutatómunkával, 10 éve vagyok az intézmény igazgatója, és sokat küzdöttem azért, hogy a kutatóállomás megőrizze a mezőgazdasági területeit. A kormányrendelet biztosítja a finanszírozást, a fizetésünket, ami reményt ad arra, hogy fiatalokat is bevonjunk a kutatásba. Máris öten érdeklődtek egy állás iránt. Amint véglegesítik a máramarosszigeti és a marosszentgyörgyi állomás közötti egyezményt, körvonalazzuk a programjainkat. Valószínű, hogy az erdélyi Pinzgau fajta megőrzéséért, teljesítményének növeléséért fogunk dolgozni, és kialakítunk egy újabb román tarka fajtavonalat, amely évi 7000 liter tej termelésére is képes lesz – nyilatkozta a sajtónak az igazgató, miután értesült az életmentő kormányrendelet kibocsátásáról. 


Erdélyi gazdaszervezetek egyeztető fóruma

Március 4–5-én volt a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) éves egyeztető fóruma Szovátán, ahol sor került az egyeztető fórum általános bizottságának ülésére, amelyen a szakemberek mellett magyarországi meghívottak és székelyföldi falugazdászok vettek részt. A fórum célja összehangolni az erdélyi gazdaszervezetek munkáját, ugyanakkor a gazdáknak a térség adottságainak, szükségleteinek megfelelő egységes agrárstratégiát szeretnének kidolgozni. 

Az ülésen részletesen megvitatták a szervezet jövőbeli terveit. Négy kiemelt tevékenységi irányt fogalmaztak meg. Az egyik a Székelyföld-léptékű gazdakataszter összeállítása és vezetése. Ahhoz, hogy tudják, kiket fog össze a szervezet, szükség van egy alapos felmérésre, amelyből kiderül, milyen az erdélyi agrárium struktúrája a földterület nagysága, tulajdona, megművelése szempontjából, illetve fontos az is, hogy hány állattenyésztő van, milyen állománnyal rendelkeznek stb. S ezt a jegyzéket követni kell, folyamatosan megújítani, hogy naprakész információkra alapozva hozzon a szervezet, illetve az agrárpolitikával foglalkozók döntéseket. 

A következő feladatkör a térségi szövetkezeti mozgalom és a szövetkezési hajlandóság erősítése, támogatása. Köztudott, hogy az unió támogatási politikájának köszönhetően is csak a társulásoknak van piacképes jövője az agrárágazatban. Sajnos, a kommunista szövetkezeti formától tartva, sokan ellenzik ezt a gazdálkodási formát, ezért vállalta fel a szervezet, hogy megtesz mindent az előítéletek leküzdéséért. Minderre azért van szükség, mert ki kell dolgozni a székelyföldi agrárstratégiát, amely figyelembe veszi a térség adottságait és szükségleteit, ennek megfelelően lobbizhat majd a szervezet a hatékony agrártámogatási politika mellett. A jövőre gondolva fejleszteni kell a térségben a biotermeléssel és ökológiai gazdálkodással foglalkozó farmokat, illetve arra kell ösztönözni a gazdákat, hogy erre irányuljanak. Ezt pedig szakmai, gazdasági és más források felhasználásával próbálják segíteni. 

Az állandó bizottság tagjai kilenc, párhuzamosan zajló, szakterületekre lebontott albizottsági munkában vettek részt: szarvasmarha-tenyésztés, juh- és kecsketenyésztés, sertéstenyésztés, szántóföldi növénytermesztés, vad- és erdőgazdálkodás, méhészet, biotermesztés, zöldség-, gyümölcs- és gyógynövénytermesztés, oktatás. A falugazdászokkal kiegészített albizottságok egy előre meghatározott menetrend szerint megvitatták az adott szakterülettel kapcsolatos kérdéseket.

A méhészettel foglalkozó albizottság tagjai egyöntetűen megállapították, hogy a székelyföldi Falugazdász-hálózat elsősorban szakmai fórumok szervezésében nyújthat hathatós segítséget. Ugyanakkor több más kérdés megvitatása mellett hangsúlyozták, hogy a mézfogyasztás térségi ösztönzése (elsősorban a gyerekek körében), a tapasztalatcserék szervezése, a szövetkezeti struktúra kiépítése és a méhészettel kapcsolatos rendezvények támogatása jelentős előrelépést hozhatna az ágazat számára.

Rövid munkamegbeszélésen a magyarországi Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályvezetője, dr. Torda Márta és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külkapcsolati igazgatóhelyettese, dr. Szabó Balázs találkozott a székelyföldi falugazdászokkal. A térségi szakemberek a magyarországi meghívottak kérésére röviden beszámoltak a térségben végzett munkájuk során szerzett tapasztalatokról, valamint javaslatokat is megfogalmaztak a jövőbeli tevékenységeikkel kapcsolatban.

A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének egyeztető fórumán 159, a Székelyföldön tevékenykedő agrárprofilú egyesület és más szervezetek képviseletében közel 250-en vettek részt. Jelen voltak: Becze István, az SZGE elnöke, Fülöp László, Szováta polgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja, akik dr. Torda Márta főosztályvezetővel és dr. Szabó Balázs külkapcsolati igazgatóhelyettessel, valamint Magyar Ferenccel, a gödöllői Szent István Egyetem kancellárjával mondtak köszöntőbeszédet. 

Az ülés második felében Becze István bemutatta a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének múlt évi tevékenységét, Biró Zoltán, az egyesület falugazdásza egy, a térségben végzett kérdőíves felmérés szövetkezeti hajlandósággal kapcsolatos eredményeit ismertette. Ifj. Orbán Miklós, az egyesület alelnöke prezentációjában az állandó bizottsági és albizottsági ülések fontosabb tartalmi vonatkozásait osztotta meg a jelenlévőkel, majd Becze István az SZGE jövőbeli terveit, elképzeléseit tárta a hallgatóság elé. A jelenlévők elfogadták a tavalyi beszámolót, és hasonlóképpen támogatták a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének négy kiemelt jövőbeli programját is. Ezt követően Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében eddig lefutott és jelenleg is zajló támogatási programokról tartott előadást, majd Besenyei Sarolta, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. marosvásárhelyi irodájának vezetője ismertette a szervezet tevékenységét – tájékoztattak a szervezők. 


Harmadik dísznövény- és kertészeti kiállítás, vásár

A húsvéti ünnepek miatt idén korábban, április 12–14. között rendezik meg az immár harmadik marosvásárhelyi dísznövény-kiállítást és vásárt. A rendezvény helyszíne a Sapientia Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának Arborétuma. 

Még javában zajlik a szervezés, a kiállítók regisztrálása, de a legfontosabb információkat már tudni lehet. Így például, hogy idén sem kell belépti díjat fizetni, és ingyenes buszjáratokon is megközelíthető lesz majd a rendezvény. 

A tavalyainál több kiállító és számos újdonság várja a látogatókat. Erdélyben első alkalommal itt mutatkozik be a magyarországi Kaktuszmúzeum, és a rendezvény ideje alatt zajlik az V. Erdélyi Kertész- és Tájépítész-konferencia.

A Kaktuszmúzeum több mint 4000 növényéből válogatott, vásárlási lehetőséggel egybekötött kiállítás maradandó élményt jelent a pozsgás növények kedvelőinek, a tájépítész-konferencia különböző kutatásokról szóló, 15-20 perces, színvonalas előadásai pedig nyitottak lesznek a téma iránt érdeklődő látogatók előtt is.

Nem maradnak el az eddigi népszerű programok sem: a szakmai találkozók keretében az egyetem kertészeti tanszéke idén is bemutatókkal egybekötött előadásokat tart közérdekű témákban, mint például a dísznövénytermesztés, gyümölcstermesztés, szőlészet-borászat és növényvédelem témakörökben.

A Mesekert természetesen idén is várja a „kis kertészeket”, és ez alkalommal is lesz kvízjáték, amelyen értékes ajándékokat lehet majd nyerni.

A rendezvény péntektől vasárnapig reggel 9-től este 7 óráig lesz látogatható.

A további részleteket a március 22-i sajtótájékoztatón ismertetik a rendezők.

A rendezvény helyszínén március 22-én délután 2 órától „helykiosztó” területi bejárásra kerül sor, ahol még lehetőség lesz kiállítóként regisztrálni.


Lehet jelentkezni az AgroMania kiállításra

A Pro Economica Alapítvány és a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET) által kezdeményezett, az Azomureş, UBM csoport és az IRUM által partnerkapcsolatban támogatott rendezvény szervezői értesítik az érdeklődőket, hogy működtetik az AgroMania mezőgazdasági kiállítás honlapját (weboldal), a www.agro-mania.ro-t. Az ezen az oldalon 

létrehozott regisztrációs felületen regisztrálhatnak a kiállítók egy jelentkezési ív kitöltésével. A szervezőknek és támogatóknak köszönhetően a kiállításon való részvétel a regisztrált kiállító cégeknek és a látogatóknak is ingyenes.

A Maros megyében rendhagyónak számító AgroMania mezőgazdasági és állattenyésztési kiállítás május 18–19-én lesz Sáromberkén, ahova a szervezők nemcsak a szakterületen tevékenykedőket, hanem az agrárium, valamint a gasztronómia iránt érdeklődőket is várják. 


Gazdatanfolyamok az RMGE-Marosnál 

Március 21-én, csütörtökön két csoportban indul az RMGE-Maros által szervezett, gyakorlattal és elmélettel egybekötött 360 órás méhésztanfolyam. Akik még szeretnének részt venni rajta, megtehetik, ha a kezdésig jelentkeznek. Továbbá szervezik a szintén gyakorlati bemutatókkal egybekötött zöldségtermesztő tanfolyamot, ahova várják az érdeklődőket. Jelentkezni az RMGE-Maros Marosvásárhely, Laposnya utca 23. szám alatti székházában vagy a 0787-828-403-as, 0787-723-733-as és 0787-806-502-es telefonszámokon lehet.