A keddi kormányülés napirendjén a szisztematikus telekkönyvezés is szerepelt, a mezőgazdasági területek kataszterezését prioritással végeztetné el a kormány.
A keddi kormányülés napirendjén a szisztematikus telekkönyvezés is szerepelt, a mezőgazdasági területek kataszterezését prioritással végeztetné el a kormány. A cél az, hogy az országos telekkönyvezési program keretében 2023-ig megtörténjen az összes ingatlan nyilvántartásba vétele. A telekelést elkezdő polgármesteri hivataloknak a külterületek kataszterezési költségeit megtérítik, csupán a belterületek esetében kell majd kiadniuk a pénzt. A jogszabálytól az érintettek elsősorban az uniós alapok lehívásában remélnek nagyobb hatékonyságot, hiszen a pályázati kritériumok egyike éppen a tulajdon/használati jog igazolása. Ugyanakkor a mezőgazdaság eredményeit jelentősen befolyásoló farmok nagyságának növekedésére is számítanak az intézkedés nyomán. Az országban ugyanis a farmok átlagos mérete (3,6 hektár) jóval elmarad az uniós átlagtól (14,2 hektár), miközben az EU gazdaságainak mintegy 30 százaléka Romániában található.
A statisztikai adatok szerint az ország használt mezőgazdasági területe jelentősen zsugorodott 2002–2013 között, de még mindig élvonalban vagyunk a növénytermesztésben, bizonyos kultúrák esetében.
Érdemes megtartani az előnyt, és támogatni az önkormányzatokat, gazdákat abban, hogy 25 év után végre rendezzék a tulajdonviszonyokat. Egy negyed évszázad sem volt elég arra, hogy elkészítsék az országos ingatlan- nyilvántartást, felmérjék a földeket, telekeljék az ingatlanokat. Kampánytémaként jól hangzott a birtokba helyezés, visszaszolgáltatás, de a telekkönyvezés nem valósult meg, főként a magas költségek miatt. A hektáronkénti több száz lejes telekelési költségek, a sok utánajárás, a vitás, peres ügyek elriasztják a tulajdonosokat, önkormányzatokat, az állam pedig eddig nem mozdult rá komolyan a kataszterezés pénzzel, szakértelemmel történő támogatására. A pályázati rendszer követelményei azonban másik oldalról komoly motivációt jelentenek az érintettek számára annak érdekében, hogy megszüntessék a rendszerben uralkodó visszás állapotokat. A rendcsinálási láz első szakaszában mindössze 18 közigazgatási egységben sikerült elvégezni a szervezett telekkönyvezést, és továbbra is igen alacsony – 15 százalék körül mozog – a mezőgazdasági területek kataszterezettségi aránya. A telekkönyvezés támogatására gyakorlatilag 2017-től számít vissza nem térítendő uniós támogatásra a kormány, elemzők szerint a bizonytalansági faktort növelheti a Brexit miatti pénzalap- átcsoportosítás. De ha pénz volna is, még mindig marad a kérdés: honnan verbuválják össze azt a több ezer szakembert, akik nélkül a telekkönyvezési folyamat nem zárható le határidőn belül, és milyen sikerrátával oldják meg 2023-ra a kérdést, tekintve hogy az eddigi, sok esetben elfuserált kataszterezés évekig elhúzható perek sokaságát generálta.
