2021. december 3., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nő a fertőzött gócpontok száma

Afrikai sertéspestis vírusával fertőzött állatokat azonosítottak a hatóságok Maros megyei háztáji gazdaságokban. Egyelőre tizenkét fertőző gócról van tudomásuk, melyeket nagyrészt az emberi hanyagságnak tulajdonítanak, azonban hetente újabbak jelenhetnek meg. 

Az országos helyzetről egyelőre nem rendelkezünk részletes adatokkal. Egy éve, február utolsó napjaiban azonosították az első koronavírussal fertőzött személyt az országban, a begyűrűző világjárvány nyomán elrendelt veszélyhelyzet mellett azonban mintha háttérbe szorult volna a többi állat- és humánbetegség.

Az eddigi adatok szerint a sertéspestis vírusa egyelőre tizenkét gazdaságban jelent meg, ez több ezer állat klinikai vizsgálatát jelenti a gócpontok három kilométeres körzetében, ami óriási terhet ró a megyei állategészségügyi igazgatóság munkatársaira. Majd a 42 nap elteltével több tízezer vérminta levételét és vizsgálatát kell elvégezzék a fertőzési gócpontok tíz kilométeres körzetében. 

Marosludason egy, Mezősályiban három gócpontot találtak, és egy laboreredményre várnak, Mezőpagocsán két, Szászcsáváson egy, Désfalván két góc és egy másik gyanús eset van, ahol a vérvizsgálat eredményére várnak, Haranglábon egy gócpont, Bonyhán úgyszintén, ahol egy fertőzött vaddisznó tetemét találták meg. Az említett fertőző gócok tíz kilométeres körzetében tilos az állatok adásvétele. A szakemberek nyilvántartásba veszik a sertésállományt a gócpontok tíz kilométeres körzetében, és amennyiben utólag nem találnak a számadatok, a gazdák 6.000–1.200 lejes bírságokkal számolhatnak. Ha pedig ezekben a körzetekben értékesít valaki sertést ebben az időszakban, 3.000–6.000 lej közötti büntetést is kiszabhatnak rá.


Kártérítés csak nyilvántartott állatokra

A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, dr. Kincses Sándor szerint óvintézkedésekkel megelőzhető a háztáji gazdaságokban tartott sertések megbetegedése. Mint hangsúlyozta, a legfontosabb az állatok fülszámozása és mezőgazdasági nyilvántartásba vétele, hogy követni lehessen az állatok mozgatását. Adásvételt csak fülszámozott állatok esetében és állategészségügyi igazolás birtokában lehet szabályszerűen lebonyolítani. Ebből következik, hogy ismeretlen, más településekről érkezett állatkereskedőktől nem ajánlott sem állatot, sem takarmányt vásárolni, de azt sem kellene megengedni, hogy idegenek a háztáji gazdaságba belépjenek. 

Az afrikai sertéspestis olyan vírus által okozott fertőző betegség, amelyre a házisertés és a vaddisznó fogékony. A betegség vírus elleni állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható, és  állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag sem áll rendelkezésre. Az ASP vírust a sertés és a vaddisznó minden életkorban elkaphatja, a megbetegedett állatok szinte mind elpusztulnak. A fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni, az állattetemeket a fertőzés terjedését kizáró módon el kell égetni, a felszámolt sertésállományok tartási helyét pedig ismételten fertőtleníteni kell. Ellenkező esetben a betegség felütheti a fejét az újabb állomány telepítése után.

– Kaptak-e kártérítést azok a gazdák, akiknek állományába bekerült a vírus? Mekkora összegre számíthatnak a károsultak? – kérdeztük az intézményvezetőt.

– A Maros megyében megfertőzödött sertések gazdái közül eddig csupán ketten kaptak kártérítést, és még kilátásban van egy személy, mivel a többi állat nem rendelkezett fülszámmal, és nem szerepelt az országos mezőgazdasági nyilvántartásban. A kártérítés összegét egy bizottság állapítja meg, a sertések piaci árát veszik alapul. 

– Mi az oka annak, hogy a gazdák nem szívesen fülszámoztatnak? Van-e valami hátulütője?

– Lassan tizenöt éve próbáljuk meggyőzni a gazdákat arról, hogy a nyilvántartásba vétel az állattartónak semmiféle hátrányt nem jelent. A malac hathetes koráig a munkadíj ingyenes, a fülszám maga pedig aprópénzbe kerül. Amennyiben levágják vagy eladják az állatot, a tulajdonos elmegy az állatorvoshoz, és kijelenti. A levágott állat húsából mintát kell vinni bevizsgálásra, ha pedig elpusztult az állat, akkor is kötelező módon jelenteni kell az állatorvosnál, aki mintát vesz, és bevizsgáltatja, hogy megállapíthassák a betegség okát. Ezáltal vissza lehetne fogni az olyan jellegű cselekedeteket, mint egyik mezőségi településen, ahol az elpusztult sertést a gazdája felelőtlenül egy környékbeli tóba dobta.


Megelőző óvintézkedések

Télvíz idején is elszórtan ugyan, de még látni be nem takarított, vaddisznócsalogató kukoricatáblákat. Amint felvetésünkre a szakember hangsúlyozta, a betakarítást követően hatvan napig nem ajánlott abból a szemes gabonából, takarmányból etetni az állatot, mivel a mezőn a vaddisznók könnyen megfertőzhették. 

– Miként lehetne megelőzni a fertőzést?

– Tavasztól őszig a mezőről gyűjtött friss zöldtakarmány etetésével is fennáll a fertőzés veszélye, a vírushordozó vaddisznók miatt. Tilos az állati eredetű mellékterméknek számító sertéshúsból származó élelmiszerhulladékkal (konyhai moslék) való etetés, mivel az is a betegség terjesztője lehet. Amennyiben a vadász vaddisznót ejt el, és a gazdaságában feldolgozza, a vaddisznó húsának a megmosásához használt vizet vagy nyesedéket semmiképp sem szabad a sertés táplálékába vegyíteni. Az állatok óljába, istállójába nem ajánlott utcai öltözékben és lábbeliben belépni, ugyanakkor tanácsos az állatok szálláshelye elé fertőtlenítő tálcát elhelyezni a lábbeli fertőtlenítésére. Rendkívül fontos bekerített helyiségekben tartani az állatokat, hogy más sertésekkel, kecskékkel, juhokkal, vadisznókkal ne érintkezhessenek, illetve vírushordozóként más sertésállományok gazdái meg ne fertőzhessék őket. Az állattartók ne utaztassák más gazdaságokba fedeztetés céljából a kocákat, és ne vásároljanak ismeretlen helyről olyan malacokat, amelyeknek nincs azonosítójuk, és nem rendelkeznek érvényes egészségügyi igazolással.


A betegség tünetei

Az állat megfertőződésétől a betegség tüneteinek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat. A nagyon virulens vírustörzsek által okozott betegség az állat rendkívül rövid idő alatt bekövetkező elhullását okozza. Az állattartó azt észleli, hogy sertései bágyadtak és étvágytalanok, a mozgásuk bizonytalan, a betegség velejárója a magas láz (40,5–42 °C), a bőr vöröseslilás elszíneződése, véraláfutások megjelenése, különösen a fülek szélén, a lábujjak hegyén, az alhasi és a mellrészen, ugyanakkor kísérőjelenség a hányás és a véres hasmenés. A betegségre utaló jelek előfordulását és a sertés elhullását az állattartó köteles haladéktalanul jelenteni a körzeti állatorvosnak, vagy a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság 0265/314-975-ös telefonszámán. A betegséggyanús állatokat leölik és megsemmisítik, az állattartók állami kártérítésre számíthatnak, ha az állatok szerepelnek a mezőgazdasági nyilvántartásban. Bármilyen gyanú merülne fel, azonnal jelenteni kell, még abban az esetben is, ha utólag vaklármának bizonyul a riasztás. A nem nyilvántartott sertéseket az állattartók kérésére a körzeti állatorvos fülszámozza, és sürgősségi eljárással az országos adatbázis nyilvántartásába kerülnek.