Tél. Bözödi György tele február második dekádjával érkezett. Hideg is van, hóból is több kellene. Egykoron éppen február 10-én, Szent Skolasztika napján szedték a Gyümölcsoltó Boldogasszonykor való szemzéshez az oltóágat. Bizsereg már bent az eljövendő tavasz a fában, de még a tél dereka hátravan.
Kolos. A skolasztika magyar alakja. A középkorban még igen kedvelt asszonyi keresztnév volt. Így hívták Szent István húgát is. Kultuszának emléke Vizsoly freskóképe és a garamszentbenedeki apátság 1483-ból datálódó faszobra. Női névként ma már csak a kalendáriumi helye miatt tartjuk számon.
Február 13-án, 1800-ban született az utolsó erdélyi polihisztor, Brassai Sámuel, 1849-ben juhász (a szabadságharc leverése után egy ideig bujdosnia kellett), 1860-tól az Erdélyi Múzeum Egylet igazgatója, 1872-től az akkor alapított kolozsvári tudományegyetem első „elemi mathesis” professzora.
Február 14. az itáliai ókeresztény vértanú, Bálint napja. Legendáját az Érdy-kódex adja elő: egy pogány fejedelem azt mondotta neki, hogy hisz, ha vak leányát meggyógyítja. Erre Bálint püspök imádságod tevén, megvilágosojtá ő vak leányát. Volt azonban egy másik Bálint is, szintén szent püspök (jan. 7.), a passaui egyházmegye társpatrónusa. Német ajkú vidékeken, Tirolban különösen nyavalyatörősök bizakodnak a segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozta. A két szent alakja később eggyéolvadt. Bálint népszerűségét mutatja, hogy a XVI. században a székelységben (is) törzsökös családnévvé vált. Liturgikus hagyomány és néphiedelem fűződött hajdan alakjához. Lelki betegség, nyavalyatörés és szédülés esetén hívták segítségül. Ugyanakkor a farsang és a böjt egyik, ma is igen népszerű határszentje.
Európa-szerte a farsang a párválasztás ideje. Már a római Lupercalia is az ifjúság párba állásának napja volt. A francia és a horvát néphit szerint a madarak is ezen a napon tartják menyegzőjüket. Az angoloknál Valentine-nap estéjén babérlevelet dugnak párnájuk alá a hajadonok, hogy megálmodják, ki lesz a mátkájuk. (Apollón szent növényének, a babérnak leveleire régen azért is pályáztak, mert úgy hitték, rágcsálásuk szerelmi „ihletet” ébreszt.) Az angol nyelvben a valentine nemcsak a szeretőt jelenti, de a Bálint-napon küldött szerelmi ajándékot, szerelmes verset is. A nálunk újabban terjedő „valentinozás” viszont a kritikátlan anglománia és Amerika-imádat, illetve a szokás teljes elüzletiesedésének a tanújele...
Hasznosabb, ha folytatjuk a 2023. esztendő választott természeti értékeinek bemutatását.
Az egész tájat fehérre lepték február havai
Az év kétéltűje/hüllője az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya szavazása alapján az alpesi gőte (Mesotriton alpestris), az egyik legritkább, kevésbé közismert Kárpát-medencei kétéltű. Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Legfőképpen a klímaváltozás, a vele járó csapadékhiány s az erdők letermelése veszélyezteti, de az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is. A hím 8, a nőstény 10 cm. A hím kékes alapszínű, sötétbarnás, zöldes mintázattal, tarajjal, a hasa narancsvörös. Nászidőszakban színei felerősödnek. A nőstény barna, világosabb narancsos hassal. Főleg gerinctelenekkel táplálkozik. A párzás és a peték lerakása a hideg lápforrásokban, patakokban történik nyár elején. Júliusban az újszülöttek kimásznak a szárazföldre, és mohapárnák, korhadt fák alatt keresgélnek táplálékot.
A Magyarhoni Földtani Társulat idei ősmaradvány-szavazásán, egy tengeri sünt (Clypeaster) és a páfrányfenyőt (Ginkgoites) utasítva maga mögé, a borostyánkő győzött. Az anyaga maga a kövület: egykor élt fás szárú növények megkövesedett gyantája. A görög-római mitológia szerint Héliosz napisten lányainak könnyeiből keletkezett, akik megsiratták nagyravágyó testvérüket, Phaethont, aki, amikor hajtani akarta apja szekerét, nem tudta megfékezni az összevissza száguldó lovakat, lángba borította a földet, ő maga az Eridanosz folyóba zuhant. Ovidius ezért nevezte az „istenek könnyének” a borostyánt. Ma is sok növénycsoport termel gyantát, amely a növény testén keletkező sérülések zárásakor látja el nélkülözhetetlen védő feladatát. A növényből kicsorgó gyanta kezdetben mézszerű, csillogó és ragacsos, beleragadhatnak kisebb-nagyobb növényi és állatzárványok. A gyanta idővel megkeményedik, kedvező körülmények között fosszilizálódik. A világ leghíresebb „borostyánkő-kincsesházai”, Dominika és Burma mellett, a Balti-tenger sekély déli partvonala. Mivel könnyen faragható ásvány, a rómaiak sok más ásvány mellett használták a borostyánkövet is gemmák, kámeák készítésére. A Borostyánkő-út – 1925-től nevezik csak így – a Trieszt környéki Aquileiából indult, s Emonán (Ljubljana), Savarián (Szombathely), Scarbantián (Sopron) át vezetett a Balti-tengerig. Mészkőből faragott kövekkel rakták ki, szélessége a 6,5-7 métert is elérte. Fontosságát támasztják alá a bronzkori gyöngyök és bronzlemezek, kora császárkori üvegkorsó mellett az előkerült vaskori borostyángyöngyök és számtalan borostyánkő-faragvány.
A Magyar Földtani Intézetnek is szép borostyánkő-gyűjteménye van. A XIX. század második felében, az ipari-tudományos forradalom légkörében fogalmazódott meg Európa-szerte a földtani intézmények megalapításának gondolata. Magyarországon a kiegyezés idején adódott erre lehetőség. I. Ferenc József 1869. június 18-án hagyta jóvá a budapesti Földtani Intézet megalapítását. Az intézmény gyűjteményének gyarapodásával öt alkalommal is költözött, míg Böckh János igazgató szervezőmunkájának és Semsey Andor nagyvonalú adományának köszönhetően beköltözhetett mai helyére, a Stefánia útra. A telket a főváros adományozta, azzal a feltétellel, hogy az intézet köteles a gyűjteményeket kiállítani, és azok látogatását, valamint az iskolák számára az oktatáshoz szükséges kőzetanyagot biztosítani. 1898. február 9-én kezdték építeni Lechner Ödön egyik legszebb épületét, a magyar szecesszió kiemelkedő alkotását. A középrizalitot uraló hatalmas, ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb jelzi az épületet elfoglaló intézmény feladatát. Zsolnay-mázas tetőcserép fedi az épületet, a homlokzatdíszek szintén kerámiából készültek, és részben népi, részben földtani motívumokat hordoznak. A belső terek kialakítása is nagyon igényes, az ablakok és ajtók faragását „sujtásos” ornamentika díszíti, a szélfogó és a nyílászárók maratott üvegfelületeit szintén magyaros motívumokkal látták el.
Kilépve a rideg kövek gyantameleg, borostyánkő sárga folyosójáról Bözödi György telébe, a kinti világ hófehér árnyékára révedek.
Te jössz felém, s nem ismerlek meg,
kicsi hópelyhek úgy ellepnek.
Nem is te vagy, valaki más tán,
virgonc pelyhekkel siet a hátán,
hóból egészen, hó a feje, válla,
s te csak árnyékként húzódsz alája.
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2023-ban, Kolos napján
Magyar Földtani Intézet – rideg kövek gyanta-meleg, borostyánkő-sárga folyosója
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
