2024. november 21., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely


 Virágodat a méh kerülte,

nem tépték, mint az orgonát:

kalapjához senki se tűzte,

s nem szívta senki illatát:

mert május-esten, mikor sírnak

a holdfény-húrú hegedűk,

ki is kötözné bús csokornak

lelked, a fürtös-keserűt?


Míg tavasszal körüllobog

a Föld övén virágok lángja,

és bűnbe hullott angyalok

vér-ajkával suttog a mályva,

ökölnyi tűz-parázs a rózsa,

a pipacs ég, mint könnyű seb:

– kertek alól zokogva hozza

a szél tömjénes ihleted.


Ó, te földben megfogant átok!

Milyen sors ültetett, milyen

kín facsar ágadra virágot,

mit nem vesz észre senki sem.

Virágba borulni-bomolni,

csak magadnak, mert úgy sem lát más!

Nem a hervadás tud gyilkolni,

de ez a hasztalan virágzás!


Fűnek, gaznak te magas voltál.

Te már tudtad, hogy mi a Nap.

Kiket taposnak, kikre por száll,

felsziszegtek rád: – Te fa vagy!

S nem voltál elég magas fának,

mert nem érted el az eget.

Ágaidra sasok nem szálltak,

így hívtak: – Ó, csak bodza ez!


Erdőkbe vágytál, ligetekbe,

hervadt kertekbe legalább,

vagy csak oda, hol útkeresztre

szórod fürtöd virágporát:

hegyek felé húzó fasorban

estek patkónyomát követni,

a csillagokkal egy csokorba

kötözve – lelked ellehelni:


a lehunyódó ég szemét be-

pillázni, mint a jegenyék,

elzokogni ezüstbe égve

porlepte füvek énekét:

lángjegenyék kivont-kard lelkét

vágytad, kik utak elején

megnyíló egekbe vezették

a tájat a tavasz szelén.


De megmaradtál egyedül,

átkok, panaszok görcsös bokra,

aki csak térdelve feszül

árkok partján a viharokba.

Botladozó, tördelt zarándok,

árnyak nagy kazlai alatt,

keserűn áldod a világot,

s szórod rá csillagaidat.


 Bodza. Május közepétől nem csak Váci Mihály versében virágzik. Sőt a korán beköszöntő melegek elvirágzását noszogatják. S diák, tanár egyaránt bölcsül általa:

 

Mikor virágzik a bodza

Mikor virágzik a bodza, büdös az iskola.

 

 A május 22-ével kezdődő csillagászati hónap az Ikrek jegyének védelme alatt áll. Névadója a Gemini csillagkép. E csillagképen a nappályára merőleges égi körív, a Tejút is áthalad rajta, ezáltal az elmúlt kétezer évben a nyári napforduló otthona volt.

 A legrégibb közel-keleti kozmogóniák a világ teremtését arra az időre teszik, amikor a tavaszpont állott az Ikrek csillagképben – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában.

 Az Ikrek két legfényesebb csillaga, Castor és Pollux az északi égbolt legfényesebb csillagai közé tartozik. A görög mitológia ikerhőseinek, Kasztórnak és Polüdeukésznek égi képmásai ők. Apjuk a hattyú-Zeusz volt, anyjuk Nemeszisz (Léda), aki a Tejút és nappálya másik, átellenes kereszteződése felett fogadta magába az isteni magot, ott, ahol a Hattyú csillagkép „behatol” a Tejút „vulvájába”. Az ikerhéroszok tojásból jönnek a világra, kerek sapkájuk a tojáshéj, az éggömb két felét jelképezi. (A Tejút osztja két félgömbre az eget.) Azt tartották róluk, hogy a téli viharok idején sietnek a hajósok segítségére. (Az Ikrek legtovább télen látható az éjszakában, s láthatósága végső soron azt jelenti, hogy felhőtlen vagy majdnem tiszta az égbolt.) 

 A csillagászati Ikrek havának kezdete 1994-től A biológiai sokszínűség nemzetközi napja egyben. A világnap alkalmat ad arra, hogy a figyelem a biodiverzitásra és az ehhez kapcsolódó területekre irányuljon.

 Május 24. 1999 óta az európai nemzeti parkok napja. Annak emlékére tartják e napot, hogy 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban.

 Május 24-én, 1544-ben született William Gilbard angol orvos és fizikus. A kopernikuszi tanok híve volt. De magnete magneticisque corporibus et de magno magnete Tellure (A mágnesről, a mágneses testekről és a Föld mágnességéről) című művében, mely 1600-ban jelent meg, magyarázta meg a mágneses iránytű működését, felállítva azt a hipotézist, hogy maga a Föld is egy óriási mágnes. Vizsgálta a megdörzsölt borostyánkő hatását is, és megállapította, hogy ez más jellegű hatás, mint a mágnesség. Ő használta erre a hatásra az elektricitás szót is, amelyet az ókorban már Thalész használt, a borostyánkő ógörög nevéből, az „elektron” szóból. Úgy tekintenek ma rá, mint az elektromosságtan atyjára.

 Május utolsó hete. A kertben minden csupa virág: a fogantatás felkészülés a termés kihordására. S május végi kert pompáját álmodta festőecsete végére az éppen 163 éve, 1861. május 23-án született Rippl-Rónai József is a Körtvélyesi kastélyban.

Rippl-Rónai József – Körtvélyesi kastély

 Május utolsó vasárnapja, idén 26-a nemzetközi gyereknap, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján. Célja felhívni a figyelmet a gyermekek jogaira, s a gyerek(lélek) belső világára is – tegyük hozzá.

 Hóharmaton mezítláb jártam,

ólmos esőben bőrig áztam;

éjjel az erdőn, félelmemben,

hol sírtam, hol meg énekeltem.

S mindez úgy tűnik – most, hogy emlék –,

mintha egy tisztás szélén mennék

fütyörészve, hol alkonyatkor

őzek ittak ezüst patakból.

 

 Gyermekkor. Kányádi Sándor 1959-ben írt nyolcsorosát hívom tanúnak állításom alátámasztására: csak az lehet igaz ember, aki gyermekszívét nem vesztette el.

 Május 30. a Szent Jobb megtalálásának napja. E napot hajdanán országszerte megünnepelték. „Csodás” megtalálásának története is tartalmaz naptári, sőt természetnaptári érdekességet. Amikor Szent László királyunk 1083. augusztus 20-án Szent István fehérvári sírját kibontatta, a tetem jobb keze a királyi pecsétgyűrűvel már nem volt a sírban. Még István halálát követően választhatták le a holttestről, és kerülhetett ereklyeként a káptalani kincstárba. Mint később kiderült, innét „mentette át” a kincstartó, Merkúr fehérvári prépost saját bihari, családi monostorába. Merkúr ereklyegyűjtő szenvedélyéről tudott László király, ezért, amikor a kezet sem a sírban, sem a kincstárban nem találták, azonnal ráterelődött a gyanú. A király a rákövetkező évben május 30-án meglátogatta Merkúrt Berettyó menti egyházában. Az egykori kincstartó mindent bevallott, de hogy a felelősségre vonást elkerülje, legendát kerített a tolvajlás köré. Eszerint a szent ereklyét egy angyal bízta volna rá azzal, hogy – az István halálát követő zavaros időkre való tekintettel – csak alkalmas időben fedje fel, minek jutott a birtokába.

 (Hasonló pitiáner mesével traktálta nem is oly rég egy egykori bolyais tanár a ma a Teleki Tékában őrzött legrégebbi magyar herbáriumok hozzá kerülését…)

 (Szemben az én nyakasságommal – egykori id. Kiss Zoltán biológiatanár, édesapám emlékét és becsületét védtem), László ravasz politikus volt, elfogadta a magyarázkodást, s ezzel a legendát is hitelesítette. A helyszínen új kőmonostort építtetett, ez a Szent Jobb monostor, amely a köréje épült mezővárosnak is nevet adott. (Szentjobb – román Sîniob lett az ereklye középkori őrző helye.)

 A Szent Jobb ellopásának és megtalálásának történetét sajátos színbe vonja, hogy a tolvaj szarka papot – mit ad isten – épp Merkúrnak hívták – írja ugyancsak Jankovics Marcell – s éppen az Ikrek havában (a Merkúr bolygó „otthonában”) akadtak a birtokában lévő ellopott ereklyére, mely ráadásul éppen az a testrész, melyet a csillaghit a Merkúr védnöksége alá helyezett. (...) Feltevésem szerint a történet első lejegyzőinek valamelyike – talán királyi parancsra –, hogy mondandójának nagyobb nyomatékot adjon, kissé módosított a tényeken. Vagy a tolvaj prépost nevét, vagy az ereklye megtalálásának időpontját igazította át. E szimbólumokra érzékeny korban a fennmaradt leírás mégsem tűnt gyanúsnak, épp ellenkezőleg, a csodás egybeesések a súlyát, hitelét gyarapították.

 Államalapító és törvényalkotó szent királyunk kézereklyéje a magyar államiság jelképe lett, országos tisztelete ezen alapul. S hogy miért épp a jobbja? A jobbkezesek számbeli fölénye, e többség baljának sutasága szülte azt a képzetet, hogy a jobb kéztől származik minden jó, s a baltól minden rossz. Ez a nyelvben is tükröződik. Az angol right, a román drept nemcsak „jobbot”, hanem „igazat” és „jogot” is jelent. A régi magyar nyelvben a Szent Jobb és a Szent Jog szinonim kifejezés volt.

 Lassan búcsúzunk a virágzó májustól, a tiszta ígéret havától.

 

Azúr szemed, látom, már messze néz,

sziromhavas lábad indulni kész.


Völgyünk csodája, tündér 

lányalak,

év gyönyörűje, hogy marasz-

szalak?


Mi tudna késleltetve hatni rád?

Iszalagokkal kötném meg bokád.


A fáknak szólnék: sűrűsödjenek

útrekesztő bozóttá nőjenek.


Szövetkezném a völgy rigóival,

legyen daluk kötő varázsú dal.


Szarvasokat vennék rá, hogy 

csapat

állja el agancsokkal utadat.

 

 Marasztalnálak, májusom – Áprily Lajos hónapmarasztaló soraival térek vissza a május végi rétre.

 

Tél-nyűtte testemet vetném eléd

hogy lefogjam lábad lendületét.


Marasztalnálak, mert nem tudhatom:

találkozunk még, tündér hónapom?

 

 Búcsúzom hétnyi időre, hogy aztán nekivágjunk a tisztaságból fakadó már (nap)foltos Napisten, régi magyar nevén Szent Iván havának.

 Maradok kiváló tisztelettel.

 Kelt 2024-ben, amikor a Nap az ikrek havába lépett


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató