Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Virágodat a méh kerülte,
nem tépték, mint az orgonát:
kalapjához senki se tűzte,
s nem szívta senki illatát:
mert május-esten, mikor sírnak
a holdfény-húrú hegedűk,
ki is kötözné bús csokornak
lelked, a fürtös-keserűt?
Míg tavasszal körüllobog
a Föld övén virágok lángja,
és bűnbe hullott angyalok
vér-ajkával suttog a mályva,
ökölnyi tűz-parázs a rózsa,
a pipacs ég, mint könnyű seb:
– kertek alól zokogva hozza
a szél tömjénes ihleted.
Ó, te földben megfogant átok!
Milyen sors ültetett, milyen
kín facsar ágadra virágot,
mit nem vesz észre senki sem.
Virágba borulni-bomolni,
csak magadnak, mert úgy sem lát más!
Nem a hervadás tud gyilkolni,
de ez a hasztalan virágzás!
Fűnek, gaznak te magas voltál.
Te már tudtad, hogy mi a Nap.
Kiket taposnak, kikre por száll,
felsziszegtek rád: – Te fa vagy!
S nem voltál elég magas fának,
mert nem érted el az eget.
Ágaidra sasok nem szálltak,
így hívtak: – Ó, csak bodza ez!
Erdőkbe vágytál, ligetekbe,
hervadt kertekbe legalább,
vagy csak oda, hol útkeresztre
szórod fürtöd virágporát:
hegyek felé húzó fasorban
estek patkónyomát követni,
a csillagokkal egy csokorba
kötözve – lelked ellehelni:
a lehunyódó ég szemét be-
pillázni, mint a jegenyék,
elzokogni ezüstbe égve
porlepte füvek énekét:
lángjegenyék kivont-kard lelkét
vágytad, kik utak elején
megnyíló egekbe vezették
a tájat a tavasz szelén.
De megmaradtál egyedül,
átkok, panaszok görcsös bokra,
aki csak térdelve feszül
árkok partján a viharokba.
Botladozó, tördelt zarándok,
árnyak nagy kazlai alatt,
keserűn áldod a világot,
s szórod rá csillagaidat.
Bodza. Május közepétől nem csak Váci Mihály versében virágzik. Sőt a korán beköszöntő melegek elvirágzását noszogatják. S diák, tanár egyaránt bölcsül általa:
Mikor virágzik a bodza, büdös az iskola.
A május 22-ével kezdődő csillagászati hónap az Ikrek jegyének védelme alatt áll. Névadója a Gemini csillagkép. E csillagképen a nappályára merőleges égi körív, a Tejút is áthalad rajta, ezáltal az elmúlt kétezer évben a nyári napforduló otthona volt.
A legrégibb közel-keleti kozmogóniák a világ teremtését arra az időre teszik, amikor a tavaszpont állott az Ikrek csillagképben – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában.
Az Ikrek két legfényesebb csillaga, Castor és Pollux az északi égbolt legfényesebb csillagai közé tartozik. A görög mitológia ikerhőseinek, Kasztórnak és Polüdeukésznek égi képmásai ők. Apjuk a hattyú-Zeusz volt, anyjuk Nemeszisz (Léda), aki a Tejút és nappálya másik, átellenes kereszteződése felett fogadta magába az isteni magot, ott, ahol a Hattyú csillagkép „behatol” a Tejút „vulvájába”. Az ikerhéroszok tojásból jönnek a világra, kerek sapkájuk a tojáshéj, az éggömb két felét jelképezi. (A Tejút osztja két félgömbre az eget.) Azt tartották róluk, hogy a téli viharok idején sietnek a hajósok segítségére. (Az Ikrek legtovább télen látható az éjszakában, s láthatósága végső soron azt jelenti, hogy felhőtlen vagy majdnem tiszta az égbolt.)
A csillagászati Ikrek havának kezdete 1994-től A biológiai sokszínűség nemzetközi napja egyben. A világnap alkalmat ad arra, hogy a figyelem a biodiverzitásra és az ehhez kapcsolódó területekre irányuljon.
Május 24. 1999 óta az európai nemzeti parkok napja. Annak emlékére tartják e napot, hogy 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok Svédországban.
Május 24-én, 1544-ben született William Gilbard angol orvos és fizikus. A kopernikuszi tanok híve volt. De magnete magneticisque corporibus et de magno magnete Tellure (A mágnesről, a mágneses testekről és a Föld mágnességéről) című művében, mely 1600-ban jelent meg, magyarázta meg a mágneses iránytű működését, felállítva azt a hipotézist, hogy maga a Föld is egy óriási mágnes. Vizsgálta a megdörzsölt borostyánkő hatását is, és megállapította, hogy ez más jellegű hatás, mint a mágnesség. Ő használta erre a hatásra az elektricitás szót is, amelyet az ókorban már Thalész használt, a borostyánkő ógörög nevéből, az „elektron” szóból. Úgy tekintenek ma rá, mint az elektromosságtan atyjára.
Május utolsó hete. A kertben minden csupa virág: a fogantatás felkészülés a termés kihordására. S május végi kert pompáját álmodta festőecsete végére az éppen 163 éve, 1861. május 23-án született Rippl-Rónai József is a Körtvélyesi kastélyban.
Május utolsó vasárnapja, idén 26-a nemzetközi gyereknap, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949. novemberi határozata alapján. Célja felhívni a figyelmet a gyermekek jogaira, s a gyerek(lélek) belső világára is – tegyük hozzá.
Hóharmaton mezítláb jártam,
ólmos esőben bőrig áztam;
éjjel az erdőn, félelmemben,
hol sírtam, hol meg énekeltem.
S mindez úgy tűnik – most, hogy emlék –,
mintha egy tisztás szélén mennék
fütyörészve, hol alkonyatkor
őzek ittak ezüst patakból.
Gyermekkor. Kányádi Sándor 1959-ben írt nyolcsorosát hívom tanúnak állításom alátámasztására: csak az lehet igaz ember, aki gyermekszívét nem vesztette el.
Május 30. a Szent Jobb megtalálásának napja. E napot hajdanán országszerte megünnepelték. „Csodás” megtalálásának története is tartalmaz naptári, sőt természetnaptári érdekességet. Amikor Szent László királyunk 1083. augusztus 20-án Szent István fehérvári sírját kibontatta, a tetem jobb keze a királyi pecsétgyűrűvel már nem volt a sírban. Még István halálát követően választhatták le a holttestről, és kerülhetett ereklyeként a káptalani kincstárba. Mint később kiderült, innét „mentette át” a kincstartó, Merkúr fehérvári prépost saját bihari, családi monostorába. Merkúr ereklyegyűjtő szenvedélyéről tudott László király, ezért, amikor a kezet sem a sírban, sem a kincstárban nem találták, azonnal ráterelődött a gyanú. A király a rákövetkező évben május 30-án meglátogatta Merkúrt Berettyó menti egyházában. Az egykori kincstartó mindent bevallott, de hogy a felelősségre vonást elkerülje, legendát kerített a tolvajlás köré. Eszerint a szent ereklyét egy angyal bízta volna rá azzal, hogy – az István halálát követő zavaros időkre való tekintettel – csak alkalmas időben fedje fel, minek jutott a birtokába.
(Hasonló pitiáner mesével traktálta nem is oly rég egy egykori bolyais tanár a ma a Teleki Tékában őrzött legrégebbi magyar herbáriumok hozzá kerülését…)
(Szemben az én nyakasságommal – egykori id. Kiss Zoltán biológiatanár, édesapám emlékét és becsületét védtem), László ravasz politikus volt, elfogadta a magyarázkodást, s ezzel a legendát is hitelesítette. A helyszínen új kőmonostort építtetett, ez a Szent Jobb monostor, amely a köréje épült mezővárosnak is nevet adott. (Szentjobb – román Sîniob lett az ereklye középkori őrző helye.)
A Szent Jobb ellopásának és megtalálásának történetét sajátos színbe vonja, hogy a tolvaj szarka papot – mit ad isten – épp Merkúrnak hívták – írja ugyancsak Jankovics Marcell – s éppen az Ikrek havában (a Merkúr bolygó „otthonában”) akadtak a birtokában lévő ellopott ereklyére, mely ráadásul éppen az a testrész, melyet a csillaghit a Merkúr védnöksége alá helyezett. (...) Feltevésem szerint a történet első lejegyzőinek valamelyike – talán királyi parancsra –, hogy mondandójának nagyobb nyomatékot adjon, kissé módosított a tényeken. Vagy a tolvaj prépost nevét, vagy az ereklye megtalálásának időpontját igazította át. E szimbólumokra érzékeny korban a fennmaradt leírás mégsem tűnt gyanúsnak, épp ellenkezőleg, a csodás egybeesések a súlyát, hitelét gyarapították.
Államalapító és törvényalkotó szent királyunk kézereklyéje a magyar államiság jelképe lett, országos tisztelete ezen alapul. S hogy miért épp a jobbja? A jobbkezesek számbeli fölénye, e többség baljának sutasága szülte azt a képzetet, hogy a jobb kéztől származik minden jó, s a baltól minden rossz. Ez a nyelvben is tükröződik. Az angol right, a román drept nemcsak „jobbot”, hanem „igazat” és „jogot” is jelent. A régi magyar nyelvben a Szent Jobb és a Szent Jog szinonim kifejezés volt.
Lassan búcsúzunk a virágzó májustól, a tiszta ígéret havától.
Azúr szemed, látom, már messze néz,
sziromhavas lábad indulni kész.
Völgyünk csodája, tündér
lányalak,
év gyönyörűje, hogy marasz-
szalak?
Mi tudna késleltetve hatni rád?
Iszalagokkal kötném meg bokád.
A fáknak szólnék: sűrűsödjenek
útrekesztő bozóttá nőjenek.
Szövetkezném a völgy rigóival,
legyen daluk kötő varázsú dal.
Szarvasokat vennék rá, hogy
csapat
állja el agancsokkal utadat.
Marasztalnálak, májusom – Áprily Lajos hónapmarasztaló soraival térek vissza a május végi rétre.
Tél-nyűtte testemet vetném eléd
hogy lefogjam lábad lendületét.
Marasztalnálak, mert nem tudhatom:
találkozunk még, tündér hónapom?
Búcsúzom hétnyi időre, hogy aztán nekivágjunk a tisztaságból fakadó már (nap)foltos Napisten, régi magyar nevén Szent Iván havának.
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2024-ben, amikor a Nap az ikrek havába lépett