A természet kalendáriuma (DCXV.)

Május. Mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, alapja a jövendő termés féltése. Az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt. Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. Hasonló tilalmakkal találkozunk az egykorú zsidó vallási előírásokban is.

A „május” hónapnév eredete igen zavaros – írta Supka Géza Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek című művében. – Eredetileg volt egy görög Maia istennő (a szó maga görögül „dajkát” jelent), akinek Zeusszal volt viszonya, s ebből született Hermész isten. Aztán volt külön a rómaiaknak is egy Maja nevű istennőjük, Vulcanus isten neje, a tavaszi termékenység istennője. Végül volt egy „deus Majus” istennév, ez a „magnus” (nagy) szó fokozásából eredt, és „hatalmas, nagy istent” jelentett, vagyis Jupiternek volt a mellékneve. A Julianus-naptárreform idején, ahogy a márciust Marsnak, az áprilist Venusnak, ugyanúgy a májust Jupiternek szentelték, s elnevezték „mensis Majus”-nak. A hozzáfűződő rituálék azonban a két termékenységi istennő kultuszához kapcsolódtak. A római Maja istennőnek május elsején egy vemhes emsét áldoztak ünnepélyes körmenet után, s ezt az emsét elnevezték „majalis”-nak. A középkorban az emseáldozat elmaradt, de maga az ünnepség mint „majális” fennmaradt. Maja istennő neve más formában is megmaradt. A rómaiak ugyanis „Majestá”-nak is nevezték, s az eredetileg csupán ennek az istennőnek kijáró „majesta” címet később más istenségekre, sőt földi uralkodókra vagy pedig általában „fenséges” fogalmakra is kiterjesztették.

Maradjunk mi az élő természet közvetlen közelében!

(...) És jött a május. Ezer orgonának

Lila bugája búgott, a napon

Minden bokor virágba öltözött föl

És a paréj is megnőtt szabadon.

Mint győzedelmi zászló, égbe lendült

A jegenye s ezer pacsirtadal

Hirdette boldogan és büszkeséggel,

Hogy itt a május és a diadal!

Így dicséri Juhász Gyula Május ünnepét.

A nap bíborban hunyt el, a vizekben

Millió élet nászdalt remegett,

Míg a világ világ, még soha senki

Nem készített ennél szebb ünnepet!

Május elseje nem csak a munka ünnepe 1889 óta. Európa-szerte régóta hozzákapcsolódott a májusfaállítás szokása. XII. Pius május elsejét Munkás Szent József ünnepévé avatta.

Ezen a napon született a költő-hadvezér Zrínyi Miklós Ozalyon 1620-ban.

Görgey Artúr 1848-ban ezen a napon nyújtotta be a prágai Károly Egyetemen A kókuszolaj szilárd és folyékony zsírsavairól című tanulmányát.

1889-ben e napon született Lambrecht Kálmán paleontológus, 1919-től a Természettudományi Társulat és az MNM őslénytárának vezetője és a Természettudományi Közlöny szerkesztője volt. 1935-ben megindította és haláláig szerkesztette a Búvár című folyóiratot.

Május másodikán, 1923-ban született az ősi magyar hitvilág kutatója, Diószegi Vilmos is. Főként a sámánok és a régi magyar hitvilág foglalkoztatta, ezen belül az ősmagyarság természetszemlélete. A témában számos könyve jelent meg: Sámánok nyomában Szibéria földjén (1962), A pogány magyarok hitvilága (1967)...

Május 3-án (1877-ben) született a világhírű paleontológus és geológus, akadémikus, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, felfedező, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosa, Nopcsa Ferenc. Nagyapja volt az a kétes hírnévre szert tett Nopcsa László hunyadi főispán, akiről Jókai Mór Szegény gazdagok című regényének negatív főhősét, Fatia Negrát mintázta. A Nopcsa Ferenc által szívesen mesélt legenda szerint a könyv első részének megjelenése után vehemens természetű őse töltött pisztollyal kereste fel az írót, és felszólította: hagyja abba a regényt és családja zaklatását, ezért ért oly kurtán-furcsán véget a történet. Tizennyolc éves korában keltették fel figyelmét a húga által Szentpéterfalva határában talált ősállatcsontok. A kréta időszakból származó ősgyíkcsontokat leírta, rendszerezte, ezek végül a Magyarosaurus nevet kapták. Nopcsa vetette fel, hogy a Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét. Ő volt az egyik első gépeltérítő is, a Tanácsköztársaság kikiáltása után Budapesten felült egy repülőgépre, és pisztollyal arra kényszerítette a pilótát, hogy vigye Bécsújhelyre. De volt szervezett kémhálózata is a Déli-Kárpátok mentén, a régi magyar–román határon. Nopcsa tudományos hírnevére jellemző, hogy a trianoni béke után, 1920-ban őt hívták volna meg a Bukaresti Földtani Intézet vezetésére. 1925-től négy évig a Budapesti Földtani Intézet igazgatójaként tevékenykedett. 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották. Paleontológiai anyagai a British Museumban, kéziratai Bécsben, Budapesten és Tiranában találhatók. Tiranában teret neveztek el róla, és nevét viseli az albán főváros egyetemének egyik előadóterme is. Kalandos életéről nem sokkal halála után már könyvet írt Tasnádi-Kubacska András. 1996-ban a brit Discovery csatorna készített róla filmet. Emlékiratai Báró Nopcsa Ferenc: Sárkányok magyar királya címmel 2018-ban jelentek meg.

Flórián napja május 4. Szent Flórián tisztelete elsősorban Ausztriában és a környező országokban virágzik a késő középkor óta. Tűz és árvíz ellen hívták segítségül. A legenda szerint már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. A tűzzel dolgozók (tűzoltók, serfőzők, fazekasok, pékek, kéményseprők) védőszentje lett, a gyakori tűzesetek miatt a barokk kortól kezdve már minden tehetősebb polgár házának homlokzatán fülkébe állították szobrocskáját. Florianus jelképes alak, akit azért hívott az egyház életre, hogy a május eleji pogány szokásokat általa is megkeresztelje. Neve „virágzót” jelent, s a római Flora istennőtől kapta, Flórián a húsvétot követő „virágos kedvű 40 nap” jelképe. Flórián tűzzel való kapcsolata is összefügg a ciklusváltással. Az eddigiekben is láttuk, hogy a régi európai luniszoláris naptár határnapjai tűzújító, tűzszentelő ünnepek voltak. Az volt a gyertyaszentelő – Ágota – húshagyókedd ünnepkör, az volt húsvét, s az volt a május 1. – Flórián ünnepkör is.

Május első vasárnapja idén ötödike, anyák napja. Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték. Emlékeztetőül, álljon itt egy anyaköszöntő – édesanyjától való elbúcsúzás okán született – népdalunk szövege:

Fehér galamb szállt a házra,

Édesanyám, isten áldja!

Tudom is, hogy fáj a szíve,

De azér’ csak isten véle!

Galamb száll a háztetőre,

Édesanyám, isten véle:

Köszönöm a nevelését,

Eddig való szívességét! 

Május 8. Vajda János születésnapja. Az 1827-ben született költő közéleti s még erőteljesebben szerelmi, természeti, filozófiai költészete élesen eltér korának uralkodó ízlésétől. Ő teremtette meg a felfokozott érzéki vágy líráját; az emelkedett rajongásig merészkedett – nem csak szerelmi lírájában: álmokat, látomásokat festett. Útkeresése a keresztény, pozitivista, anyagelvű és panteista felfogások között magyarázza nyelvezetének, megfogalmazásainak sokszor túlzó, szélsőséges képeit. A romantika eszközeit úgy alkalmazta, hogy egyéni világa már a szimbolizmus előfutárának bizonyult. Ady Endre joggal látta benne elődjét.

A csillaghullásos nyári éjszakák belépőjeként Az üstökös című, 1882-ben írt versét idézem:

Az égen fényes üstökös; uszálya

Az ég felétől le a földre ér.

Mondják, ez ama „nagy”, melynek pályája

Egyenes; vissza hát sohase tér.

Csillagvilágok fénylő táborán át

A végtelenséggel versenyt rohan.

Forogni körbe nem tud, nem akar, hát

Örökké társtalan, boldogtalan!

Imádja más a változékony holdat,

A kacéran keringő csillagot;

Fenséges Niobéja az égboltnak,

Lobogó gyász, én neked hódolok.

Szomoru csillag, életátkom képe,

Sugár ecset, mely festi végzetem,

Akárhová mégysz a mérhetlen égbe,

Te mindenütt egyetlen, idegen!...

Egy évvel Vajda születése után, 1828. május 8-án látta meg a napvilágot Henry Dunant svájci üzletember. 1859-ben tanúja volt a solferinói ütközetnek. Látva a sebesültek tragikus pusztulását, 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.

1894-ben, ugyancsak május 8-án született Mészáros Kálmán. Hasonlóan Sáska Lászlóhoz, orvosként Afrikában képzelte el orvosi karrierje kiteljesítését. 1924–35 között élt Abesszíniában – egyesek szerint az örök tavasz országában. Hailé Szelasszié császár előbb a hadsereg, majd saját személyes orvosának nevezte ki. Ő volt a Négusnak – a mondák szerint Sába királynőjének és az ókori Izrael Salamon királya egyenes ági utolsó leszármazottjának – a vadásztársa. 1938-ban kényszerűségből tért haza, amikor az olasz fasiszták lerohanták Etiópiát. Afrikai (benne rendkívüli vadász-) élményeiről, megfigyeléseiről több könyvet írt. Trófeáit, afrikai hagyatékát a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi.

Május bűvöletében maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2024-ben, pünkösd havának első péntekén