Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Egyszerre szólaltak meg, egy napon
(– ó, április csodája, nagy duett –):
A fülemüleszó az ágakon
s a mennydörgés virágzó fák felett.
Ezzel az Áprilisi hangulattal indulok április harmadik dekádjának bebarangolására. Ha kedved, úgy kívánja, tarts velem, kedves Olvasóm!
Megköszönve Áprily Lajosnak e találó négysorosát, máris ez év utolsónak maradt „Az év…” élőlényét, az európai vadmacskát (Felis silvestris) próbálom kissé jobban megismertetni – követve Orbán Balázs gondolatát, miszerint „Mindnyájunknak kötelességünk, ha csak egy homokszemnyit is, odavetni nemzeti műveltségünk pompás épületéhez”.
A választás – az Agrárminisztérium, a Herman Ottó Intézet, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert közreműködésével – a Vadonleső Program szakembereié volt.
Ragadozó emlősünk nagyon hasonlít a házi macskához. A kis alkati eltérések – bundamintázat, tömött, gyűrűs farok, zömök testalkat – eredménye a gyakori keveredés (hibridizáció). Amennyiben a vadmacskanépesség erős és kiterjedt élőhellyel rendelkezik, nem keresi házi macskák közelségét, sőt üldözi őket. Amint viszont megfogyatkozik és megritkul egy állomány, keresni kezdi a házi macskák társaságát, és azokkal párosodik. Ezek az utódok már viselkedésükben és küllemükben is eltérnek a tiszta vérű vadmacskáktól. E folyamat előrehaladtával lassan, de biztosan felmorzsolódik az érintett állomány.
Az európai vadmacska vérbeli vadállat. A Skóciától Dél-Európáig, keletre pedig a Kaukázus hegyvonulataiig megtalálható ragadozó a nappalokat a sűrű bozótosok mélyén, sziklaüregekben, fák odvában meghúzódva tölti. Éjszaka nyílt terepen, erdei tisztásokon türelmesen vadászik. Áldozatát legtöbbször lesből támadva, hirtelen kapja el. Tápláléka csaknem kizárólag frissen elejtett állatokból áll. Étlapján a madarak éppúgy szerepelnek, mint a rágcsálók – akár üregi nyulat is elejthet. Mezei pockokban bővelkedő években (gradációkor) sok vadmacska szinte kizárólag e kis emlős ritkításával elégíti ki táplálékigényét.
A genetikai vizsgálatok elérhetőségével lassan kirajzolódik majd az állományok valódi természetvédelmi helyzete, az azonban már most is látszik, hogy vannak olyan területek, ahol a hibridizáció jelentős mértékben előrehaladott. Ha ez a folyamat nem áll le – a darwini evolúciós elveknek megfelelően –, gyakorlatilag eltűnhet e faj a Kárpát-medencéből, s ökológiai fülkéjét hibrid vagy kivadult macskanépességek tölthetik fel.
Az idei áprilisi időjárás valószínűleg kedvez a vadmacskák fő táplálékát képező apró termetű rágcsálópopulációk gradációjának, így biztosítva a meglévő vadmacska-populációk erősödését is.
Néhány napig a szeszélyes április szinte nyár eleji kánikulába átcsapó felmelegedést eredményezett. Mire e sorok eléd kerülnek, kedves Olvasóm, valószínűleg egy hidegfront-betörés vet véget a korai nyárnak. Olybá tűnik nekem ez a most múló április idusa, mint Április bora Áprilynak:
Hogy ittalak, pezsgő tavaszi bor,
mikor szomjaztatott az ifjúkor!
Hol hagytam ej azt a szilaj legényt?
Ma kortyolgatlak öreg Benceként.
Hiába minden absztinenciám:
ereszkedik a mámor fátyla rám.
Nem látok már csak rózsaszín ködöt –
s kábulva fekszem ibolyák között.
Lassan véget ér az ibolyavirág-beporzó poszméhek munkájának dandárja is. A nárciszok, tulipánok, mügék, szellőrózsák pajzán tavaszi virágkeringői után más s más fajok bomlanak virágba.
205 évvel ezelőtt, 1819. április 19-én született Marosvásárhely első darwini tanokat népszerűsítő tanárembere, Mentovich Ferenc, a református kollégiumban Bolyai Farkas mathezistanszékének megöröklője, a nagyszerű népnevelő. Első verskötetében, az Uniódalokban (Kolozsvár, 1847) Erdély politikai követeléseit szólaltatja meg. 1849-ben lőporgyárban dolgozott. Őt is, mint oly sok mást, 1850-ben a nagykőrösi gimnázium szellemi pajzsa védi a Ferenc Jóska-i bosszútól: ott a költészettan- és irodalomtanára volt. Helyére később Arany János került, s ő a természettudományok tanára lett. 1856-ban a marosvásárhelyi kollégium matematikai tanszékét pályázta meg. Legfőbb hivatásának ettől kezdve a természettudományi ismeretek terjesztését tekintette. Ő szerkesztette a Marosvásárhelyi Füzeteket, majd a Székely Néplapot, végül a Székely Közlönyt. Fő műve az Új világnézlet (Maros-Vásárhely, 1870), melynek 1863-i első kiadását a cenzúra elkobozta. Ebben Darwin tanításai mellett foglalt állást az uralkodó idealista áramlatokkal szemben. Minden leírt sora súlyos gondolatokat cipelt, sohasem lanyhulva – akár a néhanapján tévútra tévedett – tudásátadásban.
Valahogy oly módon, ahogy azt Tóth István megfogalmazta Gyöngyvirág (Convallaria majalis) szonettjében:
Minden bimbó világnyi súlyt cipel,
és nagy csapdákat állít észrevétlen –
erős lenni gyökérben és levélben,
és részegítve virágozni el!
Nézzenek bár virágtestvéreid,
melyek nagy, hosszas bölcsességgel nyílnak,
ne józanítsa lelküket az illat –
csak megelőzött perced részegít!
S ha eltört babák porcelánszeme –
üres kelyhed hull majd a semmibe,
s jobb részed, mint üvegbe fogott párlat,
vagy perccé riadt világegyetem
átlátszó lelke, csillog csendesen:
ne lehess része semmi lanyhulásnak!
Április 21-én a Nap a bika (Taurus) jegyébe lép. A Bika a zodiákus talán legszebb csillagképe. A Kost követi és az Ikreket előzi. A hozzá fűződő mitologikus és tárgyi emlékanyag igen gazdag. Ennek fő oka az lehet, hogy az ókori magas kultúrák felvirágzása kezdetén az évkezdő tavaszpont még a Bikába esett (kb. Kr. e. 4400–2200 között). Ez az időszak a bikaistenek és tehénistennők tiszteletének virágkora. Amikor a tavaszpont továbbhátrált a Kos csillagképbe, a bikamítoszok értelme is megváltozott. Sok ismert rege a héroszoknak a bikával vívott küzdelméről szól. Ezek egy része a tavaszpont birtoklásáért folyik a régi tulajdonos, a Bika és az utód, a Kos között. Az elbeszélő ezekben a történetekben az új korszak pártján áll, ezért a bika a letűnt világ, immár alvilág képviselője. Egyiptomban ez a harc Szeth bika és Hórusz napisten között folyik. Persze Hórusz győz; a napisten megölt ellenfelét földarabolja, combját a sarkcsillaghoz kötözi. A „Marhacomb” csillagkép a mi Göncölszekerünk. A krétai Minótaurosz-mítosz egyik lehetséges jelentése szintén ez. Thészeusz, a Kos-naphérosz azért megy le a labirintus alvilágba lecsúszott Bika-Minoszhoz, hogy tőle a tavaszpontot megszerezze, amelyet a fonálgombolyag jelképez: a fonál a Nap útja, a gombolyagon levő csomó maga a Nap. A csillagászati korszakváltásra látszik emlékezni a híres bibliai epizód, amelyben a „kosszarvú” Mózes, az új törvények hozója összetöri az aranyborjút, a régi vallás immár tartalmát vesztett, „néma bálvánnyá” degradálódott jelképét.
Április 21. egy neves magyar csillagász, Izsák Imre halálának napja is: 1965-ben e napon költözött a csillagvilágba Párizsból… A Föld alakjának pontos meghatározása munkásságának talán legfontosabb területe. Elsőként mutatta ki, hogy a Föld egyenlítői keresztmetszete sem kör, hanem ellipszis. Legutolsó munkájában műhold pályájának elemzésével adta meg a geoidformát, azaz a Föld gravitációspotenciál-függvényét. Izsák Imre a XX. század legzivatarosabb időszakában élt és alkotott. Magyarként megélt háborút és forradalmat, s mint akkor oly sokan, életének jelentős részét külföldön, Svájcban és Amerikában töltötte. Munkásságának elismertségét jól tükrözi, hogy 1970-ben krátert neveztek el róla a Hold túlsó oldalán, sőt kisbolygó is viseli nevét.
Április 22. a Föld napja. 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított a Föld védelmében, a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozva. Már a kezdetekkor több mint 25 millió ember állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom.
Április 24. Szent György napja. György (Georgius) a geos, azaz föld és az orge, azaz művelni szavakból származik. Szent Ágoston a Szentháromságról szóló könyvében azt írja, hogy a föld jó a magas hegyek ormán a viruló fűnek, a dombok lankáin a szőlőnek s a mezők lapályán a gyümölcsnek. Ezért övé a tisztaság virulása, az örök boldogság bora s a jó cselekedetek gyümölcse.
Szent György napján ünnepélyesen hajtják ki a nyájat a tavaszi legelőre.
Hasonló jókat kívánva, maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2024-ben, 134 évvel Orbán Balázs 1890-ben bekövetkezett halála után