Gál Éva Emese Tavasz című versét a Pallas-Akadémia Kiadónál megjelent Világévszak kötetéből, 1998-ból idézem.
Szeretni ennél nem lehetne szebben,
tehát ez az egyetlen szerelem.
Dermed-éled pusztíthatatlan rendben,
hogy ingázzék vele a végtelen.
Nem satnyul el benne az újrakezdés,
nem kérdezi magától, hogy miért,
csak él, hogy cáfolja az örök vesztést,
és újra s újra múlt legyen a tél.
Az újrakezdés satnyulatlan hitével vágok neki első márciusi sétámnak. Kedves Olvasóm, tarts velem, ha időd s kedved engedi.
Rögvest egy virágcsodát teszek eléd: az év vadvirágát, a fehér tündérrózsát (Nymphaea alba).
Kikelet felé közeledvén Faludy György A négy évszak című versciklusából a Tavaszt idézem, s vele együtt e páratlan szépségű virágot:
Tündérrózsa kinn a tóban,
mit csinálsz ott egyedül?
– Velem van a tükörképem,
minden reggel felmerül,
én meg nézem, egyre nézem,
hogy ne legyek egyedül,
míg a nap fenn jár az égen
s mikor este lemerül:
jön a szellő s mindkettőnknek
altatódalt hegedül.
Most olvadtak le róluk a jégbilincsek – Galanthus nivalis
A Magyar Biológiai Társaság és a Vadonlesők Közössége által 2023. december 4. és 2024. január 5. közt szervezett internetes szavazáson a fehér tündérrózsa lett az év vadvirága, a voksok 47%-ával. Ezúttal a szavazásra jelölt fajok főként vízi, illetve vízközeli élőhelyekhez kötődtek, amelyek álló- és lassú folyású vizekben, mocsarakban, árterekben és nedves réteken egyaránt megélnek. Második helyen a különleges életmódú vízipáfrány, a vízi rucaöröm (Salvinia natans) végzett. A harmadik a termetes mocsári aggófű (Senecio paludosus) lett.
A fehér tündérrózsa hazánk úszóhínár-társulásainak jellegzetes tagja. Elsősorban iszapos talajú tavakban, holtmedrekben fordul elő, de a lassú folyók vizében is megjelenik. Vastag gyöktörzsével az aljzatban gyökerezik, levelei és virágai akár 3-4 méter mély vízből kinőve a víz felszínén úsznak. Levelei 15-30 centiméter átmérőjűek, fényes zöldek, kerekdedek, tojásdadok, válluk mélyen bemetszett, szélük ép. Virágait 4 (5) zöld csészelevél és 15-25 fehér sziromlevél alkotja, a virágok megporzás után a víz alá buknak. Júniustól szeptemberig virágzik.
A Kárpát-medencében, elsősorban a Tisza és mellékfolyói vizében mindenütt fellelhető. Európában általánosan elterjedt, csak az Ibériai-félszigeten és Észak-Európában ritka, Észak-Afrikában és kelet felé Közép-Ázsiáig fordul elő.
A tündérrózsákat a világ minden részén a megtisztulás és újjászületés szimbólumának tartják. Tudományos nemzetségneve a görög mitológiából származik, a Herkulesért meghalt féltékeny nimfáról kapta. A „Nymphaea” pontos jelentése: a nimfáé – mármint a virág tulajdonosa a nimfa, és nem a növény maga a nimfa. A magyar tündérrózsa név pedig költői hasonlat: virágai a víz felszínén lebegő tündérekhez hasonlók.
Vizes élőhelyeink általános leromlása, eltűnése, eutrofizációja veszélyezteti, gyakran hibridizál más tündérrózsafajokkal. Meleg vizű tavakban, csatornákban több tündérrózsafaj is meghonosodott, például a vörös és a kék.
Ugyanakkor a Nagyvárad melletti Püspökfürdő tavirózsája más faj: a hévízi tündérrózsa az afrikai elterjedésű Nymphaea lotus L. külön populációja. Első látásra feltűnik csipkés szélű leveleivel. Virágait pedig nem úsztatja a víz színén, hanem afelett tartja jó 8-12 cm-nyire. Sokáig harmadkori maradványfajnak tekintették, amelyik a meleg időszakot követő jégkorszaki lehűlések eredményeként csak a Pece-patak medréből feltörő hévforrások melegítette vízi világban maradt meg, míg az alapfaj elterjedési területe a Nílus völgyéig húzódott vissza. Ezt a monopopulációs fajvariációt, a püspökfürdői tündérrózsát [N. l. var. thermalis (DC.) Tuzson] 1931-ben nyilvánították védetté. Eredeti lelőhelyén ma már nem, de Félixfürdőn, a meleg vizű tóban a mai napig megcsodálható ez a növényritkaság.
Kitaibel Pál 1798-ban elsőként kutatta a környék flóráját; kéziratát Reliquiae Kitaibelianae címen a bécsi Zoologisch-Botanische Gesellschaft 1863-ban megjelent évkönyvében jelentette meg Kanitz Ágoston. Kitaibel ismerte fel a Püspökfürdő hévizében az „egyiptomi lótuszvirágot”. Fél évszázados szünet után a növény más botanikusok figyelmét is felkeltette. Haslinger Ferenc a Verhandlungen des Naturforschenden Vereines in Brünn 1863-as évfolyamának 2. kötetében röviden ismertette a Nymphaea thermalist is. Flatt Károly főképpen Várad növénynevezetességeivel foglalkozott, a Nymphaea thermalist a Nílusból hozatott eredeti Nymphaea lotusszal hasonlítva össze, arra a következtetésre jutott, hogy a két növény közeli rokonságban áll egymással.
Ady Endrét 1906-ban ihlette meg a nagyváradi állótusz. Így kesereg Lótusz című versében:
Lótusz-virág, lótusz-virág,
Szent kelyhedet megcsókolom, lásd,
Aztán felhőzni kezd a lelkem,
Aztán keserű záport hullat,
Lótusz-virág, lótusz-virág…
Én feledésre sohse leltem,
Én siratom az örök romlást,
Én siratom a napkeletet,
Siratom a Gangesz partját,
Honnan romlásra elkerültünk,
Lótusz-virág, lótusz-virág…
A mi hazánk ez sohasem volt,
Mi csak romlásra éltünk itten,
A fény és illat buja álmát
Elvette egy kegyetlen isten
S mi már csak sirattuk az álmot.
E világ nem a mi világunk,
Megöltek a hideg virágok,
Megöltek engem s téged is,
Lótusz-virág, lótusz-virág!…
Szent kelyhedet megcsókolom, lásd,
Megsiratom az örök romlást
S veled hal meg szent napkeletre
Vágyódva, sírva, összeesve
Az én idegen lelkem is,
Lótusz-virág, lótusz-virág...
Egykor a botanikusok a kihalástól féltették. Nemcsak amiatt, mert eredeti élőhelyét az intenzív állattenyésztés veszélyeztette, de azért is, mert a gyöktörzsét és magjait is fogyasztották, valamint gyógynövényként használták. Botanika-kultúrtörténeti kuriózum, ahogy erről Ady ír – az előbbi párversében –, a Pusztul a lótuszban:
A Nymphaea thermálisból
– Amint tudósítónk jelenti –
Néhány év múlva csokrot nem köt
Nagyvárad táján senki, senki!…
Ez egzotikus ritkaságunk,
Mely még csak Pöstyénben honos,
Püspökfürdő környékén pusztul
S ehhez több ok járul, szoros.
Péceszentmarton pocsolyái,
Vájó és Rontó árkai
Kezdtek újabban e virágnak
Veszedelmesen ártani.
Ökrök, lovak, disznók legeltek
Sajátságos, nagy kelyhein
S e ritka növény el is pusztul
Már vármegyénk e helyein.
Sőt a fürdőben is elpusztul,
Tenyésztése máris sovány
S ami még terem, fölhasználja
A modern ipartudomány.
Ami virágot összeszednek,
Az mind földolgozásra vár,
Ugyanis likőrt gyárt belőle
A Moskovits Mór s Fia gyár.
Érdekes dolog az különben,
Hogy minden tropikus növény
A mi mérsékelt égövünkön
Elsenyvedt, hitvány és szegény,
Aztán kipusztul végre lassan
Még gondos kezeléssel is,
Így járt már sok tropikus növény
S a Nymphaea thermális is…
A növényről az MTA és a Debreceni Egyetem kutatói 2019-ben megállapították, hogy nem őshonos Nagyvárad környékén, hanem az evolúciós közelmúltban jelent ott meg. Lehetséges, hogy a Nílus környékén őshonos növényt a megszálló oszmán törökök kertkultúrájának köszönhetjük, de felmerült, hogy a növény magját vízimadarak szállították északra. Bárhogyan is történt, a növény jelentőségét, szerepét ez nem csorbítja; jogosan illeti meg a különleges védelem.
És íme, megérkeztünk böjtmás havába – március a böjt második hónapja.
A tavasz a megújulás időszaka, amikor a jó győzedelmeskedik a rossz felett. Méltán vált jelképpé első hónapjának első napja Kelet-Európában. Ez az az alkalom, amikor – tévedés ne essék, nemcsak a románoknál, de az egész Balkánon, főleg a bolgároknál (neve náluk drunkulka) – a férfiak fehér-piros szalaggal átkötött márciuskát ajándékoznak lányoknak, asszonyoknak, mely a szerencse – elsődlegesen négylevelű lóhere volt a mărţişor növénykéje –, az öröm, a szeretet vagy a szerelem szimbóluma. Moldovában fordítva: a lányok adnak márciuskát a fiúknak. A piros zsinór a tavaszt, a fehér a telet jelképezi. Szokás még ibolyát és – védettségük ellenére – hóvirágot is ajándékozni ilyenkor.
Március elsején, kedves Olvasóm, Márai Sándor-idézetet ajándékozok Neked:
„Nagyon boldog vagyok, hogy még egyszer megéltem érkezésed, Március! (...) Mint aki tárnából, bányalégből érkezik, sáros lábakkal és elfulladt tüdővel megállok a napvilágon, kifújom magam és énekelni kezdek. (...) Március külön évszak, semmi köze télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág…”
A hóvirág tavaszt álmodó hitével, maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2024-ben, március első napján
Velem van a tűkörképem – Nymphaea lotus var. thermalis
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
