Perzselt vidék. Gál Éva Emese Válogatott versek kötetéből vettem kölcsön e heti útravalónak.
Heti sétánkat kezdjük a béke nemzetközi napjával. 1981-ben az ENSZ Közgyűlésének nyitónapján határoztak úgy, hogy minden év szeptemberének harmadik keddjén ünneplik. Egy 2001-es határozat értelmében 2002 óta szeptember 21-én tartjuk ezt a napot. Az ENSZ Közgyűlése arra kérte az országokat, hogy tekintsék ezt a fegyverszünet és az erőszakmentesség napjának. Vajh ki tartja be idén ezt a napot?
A természetvédelemben szeptember 22. az orrszarvúak világnapja. A Természetvédelmi Világalap (WWF) dél-afrikai szervezete jelölte ki e napot 2010-ben, célja pedig az, hogy az év egy napján felhívják a nyilvánosság figyelmét az orrszarvúak fennmaradását fenyegető veszélyekre. A különféle vadvédelmi szervezetek és alapítványok mellett ezen a napon a világ több száz állatkertje is igyekszik hallatni a hangját az orrszarvúak védelmében. Napjainkban öt különböző faj képviseli az orrszarvúakat. A szélesszájú (Ceratotherium simum) és a keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) Afrikában, az indiai vagy páncélos orrszarvú (Rhinoceros unicornis), valamint a szumátrai (Dicerorhinus sumatrensis) és a jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus) pedig Ázsiában őshonos. Bár eltérő mértékben, de mindegyik faj fenyegetettnek számít, a keskenyszájú, a jávai és a szumátrai orrszarvúak ezen belül kritikusan veszélyeztetettek.
Gyullad már az alkonyat a Maros vizén
Térjünk azonban hazai tájakra.
Szeptember 22-én, 1996-ban halt meg László Kálmán mikológus. Szabó Attila írja róla, hogy „hivatali tevékenysége csak gátolhatta, de nem akadályozhatta meg abban, hogy a botanikusként induló édesapa irányításával megkezdett kutatásokat folytassa”. Az 1930-as évek végétől részt vett a Brassót környező hegyvidék növényvilágának kutatásában. Tudományos érdeklődése a mikológia felé irányult, s nyugdíjasként a nagygombák kutatására fordította minden idejét, létrehozva gazdag és dokumentált mikológiai magángyűjteményét, mely közel 4000 múzeumi értékű darabot tartalmaz. Első írását az Encián közölte 1936-ban. Bel- és külföldi szaklapokban megjelent dolgozatai közül kiemelkedik a Pázmány Dénessel közösen írt Seltene Pilze aus Rumänien c. sorozat, melynek első részét a karlsruhei Zeitschrift für Pilzkunde, folytatásait a kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia Notulae Botanicae című kiadványa hozta nyilvánosságra. Egy másik sorozat a budapesti Mikológiai Közleményekben jelent meg: A nagygombák kutatása és újabb adataik Hargita és Kovászna megyékben (1984, 1988), eszerint a kutatómunkák során az ismert nagygombák száma 256-ról 291 fajra növekedett. Ő jelezte először Romániából az illatos kocsonyás álpöfeteget, a Fries-féle rókagombát, a szalmasárga gyűrűsgombát, a fenyővargányát, a citromsárga nedűgombát, a Maska-féle csiperkét, a márciusi csigagombát. Ismertető írásaival az Aluta (A brassói és sepsiszentgyörgyi piacon árusított gombák), Népi Egység, Új Idő, Előre, Igazság, A Hét oldalain találkozunk. A Brassói Székely Társaság főtitkáraként közművelődési szerepet is vállalt (1930–1940). Sajnos a Pap István, Pázmány Dénes és Veress István társszerzőkkel közösen írt gombaismereti szakkönyve kéziratban maradt. Még életében, 1995-ben a Székely Nemzeti Múzeum Alapítványnak adományozta mikológiai munkássága anyagának jelentős hányadát: gombagyűjteményét, könyvtárának egy részét, mikológiai jegyzeteit. A sepsiszentgyörgyi Gombászegyesület felvette László Kálmán nevét.
Szeptember 23-án, 1897-ben született Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró. Jelentős szerepet vállalt az ugarrendszer felszámolásában, és komoly érdemeket szerzett a legelők feljavításában, a legelő-gazdálkodás fellendítésében. Első írása 1921-ben a Csíki Lapokban jelent meg. Ezt közel 1000 cikk követte ugyanebben a lapban s a Székely Nép, Csíki Néplap, Gyergyói Lapok, Erdélyi Gazda, Magyar Lapok, Falvak Népe, Népi Egység, Erdélyi Barázda, Szövetkezeti Értesítő, Zöld Mező, Vörös Zászló, Hargita, Falvak Dolgozó Népe, Korunk hasábjain és naptáraiban. Önéletírása 1978-ban jelent Fekete ugar cím alatt.
Szeptember 23. Nap-éj egyenlőség. Nálunk e nappal kezdődik a csillagászati ősz, a déli féltekén a csillagászati tavasz. Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél. A meteorológiai ősz általában Európában már szeptember elején beköszönt. A régi kelták és a kínaiak viszont már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség napja az évszak zenitje, annak eszmei közepét foglalta el. A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik, és november 6-ig tart, s az őszpont az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46, illetve 44 napra osztja. A kínai és japán őszt a krizantémünnepek aranyozzák be. Ez a virág a japánok és kínaiak „őszi rózsája” volt. E gondolatot Európa is átvette, így lett a krizantém őszszimbólum.
Szeptember 24-ével a Szűz havát a Mérleg hava követi a sorban. A hónap ura, a Mérleg jegy már régen nem fedi a hasonnevű csillagképet, mindazonáltal ez utóbbi ma is az őszi nap-éj egyenlőséget követő hónapot szolgálja jelképeivel. A szóban forgó csillagkép (latin Libra) halovány, jelentéktelen négyszög, viszonylag későn, a Kr. e. utolsó századokban lett önálló csillagzat-
ként az Állatöv része. A görögök korábban a Skorpió csápjainak nevezték.
A Mérleg képe – kétkarú eszközről lévén szó, amellyel serpenyőit egyensúlyba hozva mérnek – az őszi nap-éj egyenlőséget, a világosság és a sötétség egyensúlyát jelképezi. Előszeretettel ábrázolták a szomszédos Szűz kezében a kozmikus rend, igazságszolgáltatás szimbólumaként, de tarthatta férfialak is: Mokhosz például, a súlyok mondabeli feltalálója vagy Héphaisztosz (Vulcanus), akit a Mérleg készítőjének hittek, és olümposzi védnökének tettek meg. A rómaiak a naptárújító Julius Caesar alakjával társították, a hízelgő Vergilius viszont a rendteremtő Augustus égi képmásának tette meg a Mérleg tartóját, a császár ugyanis épp szeptember 23-án született.
Őszirózsák – őszszimbólumok a kertben
Szeptember van, napról napra fogy a fény,
Gyullad már az alkonyat a tó vizén.
Kék tükrére kétnapos eső után
Kettős ívet épített a szivárvány,
Vetül a tó halkabb hullámaiba
Az a fenti narancsbarna, zöld-lila.
Sötétedő út kanyarog idefenn,
Teraszolt szőlők rakott köveken.
Ez az út, a kőfalak, a lenti hab –
Frascatiban sem lehetne latinabb.
De a kihűlt lávatáj, a láng, a méz
Távolabbi, régibb tájakat idéz,
A hajdani, csonka tűzhányó hegyek,
Ez az édesség, mely tűzből született,
A korán kelő hold és a piros ég
Valamely görög szigetre illenék.
Nem csodálnám, ha a forduló után
Szembe jönne fehér lepelben egy lány
Amforával a fején. – És már kilép,
De nem fehér peplonban: napszítta kék
Térdig érő karton, rózsaszín kötő,
Nem amforát, csak vizes vödröt vivő
Keskeny ajkának szemérmes mosolya –
Rómáért, Hellászért sem adnám oda.
Jó, hogy nem Hellászban éltem, jó, hogy most
Itt látom szemét, az enyhén mongolost.
A szeptember 24-én, 1910-ben született Vas István Szeptember verse már a hazai szüretről szól.
A mélyúton jöhetett: a lősz-agyag
Kecses, kerek lábikráján ott ragadt.
A szőllőkben férfiak és asszonyok,
Útra kelnek teli kádak, puttonyok,
Levetik a tőkék érett terhüket,
Szeptember van, megkezdődött a szüret.
Szeptember 25-én, 1894-ben született Selmecbányán Fallner Jenő bányamérnök, szakíró, múzeumalapító. Oklevelét a selmecbányai bányászati és erdészeti főiskolán szerezte. Ő irányította azokat a földtani kutatásokat, amelyek révén a Trianon utáni csonkamagyarországi szénbányák kitermelhetővé váltak. 1957-ben élete fő művének eredményeképpen nyílt meg Sopronban a Központi Bányászati Múzeum. A bányamérnöki kar Miskolcra költözése után az általa nemzetközi jelentőségűvé fejlesztett múzeum igazgatója. Tanulmányaiban, amelyek száma a háromszázat meghaladja, elsősorban a magyar bányászat múltjával foglalkozott.
Horváth István még 1976 őszén írt háromsorosával, a Szeptemberrel búcsúzom egy hétre tőled, kedves Olvasóm:
Hallom a lombok hallgatását.
Súlyukat, melyről nem is tudtak,
sajogják most a levelek.
Maradok kiváló tisztelettel.
Kelt 2025-ben, az őszi nap-éj egyenlőség előtt három nappal
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
