2020. október 30., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely


Az október a nyolcadik hónap volt a régi római naptárban („octo” – nyolc). A latin szó ismét a görögből eredt, ahol az „octo” az „ogkosz” tőre megy vissza: ez pedig „halott kampó”-t jelent – a jobb kéz középső ujja csakugyan ilyen kampóhoz hasonlatos – írja Supka Géza Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek című könyvében.


Csókolj meg jobbról,

csókolj meg balról,

még utoljára, vén őszi nap;

mint egyszer rég, haldokló nagyanyámnak,

feléd tartom sápadt orcáimat.


Jékely Zoltán Őszi nap csókja című versét 1941-ben írta volt.


Csak fényed csókol,

csak sejtem a csókod;

hová enyészett tüzes meleged?

De így is ajándék, mennybeli jóság:

szerelemből finomult szeretet.

Sárgul a hegy


139 éve, 1881. október 10-én született Kittenberger Kálmán zoológus, Afrika-kutató vadász. Több mint 60 000 példányból álló, fajokban is gazdag anyagot gyűjtött a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A gyűjtemény mintegy 300 új állatfajt tartalmaz, közel 40-et róla neveztek el.


Sarkunkban újra szeptember hava,

csuhé-szatyrodból a nyár, mint a legutolsó darázs, kirepül.

A meggyfa már vörös levelet ejt, ne nézz oda!

Én se nézem narancsos meztelenséged, noha nézném –

sötéthúsú szilvát harapok inkább ketté.

A szemed is szilva, az öled is szilva, ízed is az!


Csoóri Sándor: Szeptemberi gyónás


Gyékényen árulnálak, ha nem volnék irigy.

Dehát irigy vagyok és verseket írok vezeklésül,

birsalma-sárga szavakat ontva, erdő-fényt, erdő-tüzet,

hogy tükrödben fésülködő őszi madár is lássa magát.


„Némelly álló Tsillagok, a’ mellyek Tsudálatos vagy változó Tsillagoknak neveztetnek, bizonyos idő szakaszokba, bizonyos változást szenvednek az ő fényekben; úgy hogy most kissebb, majd nagyobb fénnyel tündökölnek; néha egy ideig egészen-is eltűnnek. .... Illyen van három a’ Hattyúban; egy a’ Tzethal nyakán, a’ melly 11 Hónapok alatt, harmadik nagyságú Tsillagból egészen elenyészik egy ideig” – írja az 1804-ben Komáromban megjelent A föld mathematikai leírása a világ alkotmányával együtt című művében a Szatmáron 1764. október 9-én született Katona Mihály református lelkész, nemzetközi elismertségű földrajztudós, a kort foglalkoztató csillagászati kérdések legjelentősebb magyar szakértője.

A nyárutó késő tombolása s azt követő lehűlés után most már valóban a vénasszonyok nyarában járunk. Őszelő. Áprily Lajos így köszönti:


Üdvözlégy, hűs esőkkel ölelő,

idegzsongító, kedves őszelő.


Vized minden hasadt gyepet kitölt,

habzsol s beszí az égett, szomjú föld.


A lángokat, miket a nyár hagyott,

záporaiddal eloltogatod.


Csókodtól meggyógyul a nyári seb –

a halálé sem lehet hűvösebb.

Lehajtja rőtarany fejét


Október első dekádjának végén, 9-én emlékezünk a vértanú Szent Dénes püspökre. A halott vértanú a fejét a hóna alá kapta, és a maga lábán ment a sírba kivégzése helyéről (Mons Martyrum, „Mártírok hegye”, a mai Montmartre). Ez a groteszk motívum ugyanabból az ősi kelta kalendáriumi mítoszból kerülhetett Dénes legendájába, melyből a Sir Gawain és a Zöld lovag című lovagi románc formálódott. Ez utóbbi titokzatos hőse az erdőlakó örökzöld óriás, akinek hiába vágják le a fejét, azt hóna alá kapva odébb áll, s a következő esztendőben sértetlenül tér vissza – írja Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában. – A Zöld lovag az évente megújuló vegetációt jelképezi. Növényi szimbóluma, az örökzöld magyal Mars isten északi megfelelőinek volt a szent növénye. A „magyallovag” (nálunk zöldember, bodzakirály) lefejezése különböző fordulati ünnepek (május 1., karácsony) játékos szokásaként egészen a legutóbbi időkig fönnmaradt Európában.

Bár nincs köze Dionüszoszhoz, sokáig rokonságot feltételeztek közöttük. Dionüszosz/Bacchus elüt olümposzi társaitól: ő maga nem is tagja az olümposzi karnak, hiszen halandó; halandó anyától született, meghaló és feltámadó fiúisten volt. Eredetileg a szőlő és a bor, majd általában a vegetáció és az életadó nedvesség megtestesítője. Ünnepét, mely szintén október első dekádjára esik, eleinte barbár rítusok övezték, később az orphikusok elvont legfelsőbb lényt formáltak belőle.

Kálnoky László Október  szonettje vezet tovább az őszbe csavarodó szőlőhegyeken:


Lehajtja rőtarany fejét az erdő.

A levegő friss újbor-íze csíp.

A párás dombhajlat felől kesergő

melódiát fütyül az őszi síp.


Szőlőt hoznak kosárban, prést csavarnak.

Sárgul a hegy – itt-ott kopár darab –

és mélyvörös foltjával a fagyalnak,

elcammog a szálló felhők alatt.


Bár lennék őszi felhő, melynek alját

a szélkutyák nyers-hús-színűre nyalják,

vagy szilvafőző üst fölött a gőz!

Legyek hozzád hasonló, barna, bölcs rög,

s ti megbékélten fonnyadó gyümölcsök.

Te légy koporsóm, diadalmas ősz!


Október 10-én, 1809-ben született a „legmagyarabb ma-gyar orvos”, Flór Ferenc. Sebészi működése mellett az 1849-es szabadságharc katonaorvosi szolgálatának megszervezője, az orvosi szaknyelv magyarításának kezdeményezője volt. A Nagyvárad mellőli Váradolasziból származott, a pesti egyetemen 1833-ban avatták orvosdoktorrá: elsőként írta és védte meg magyarul Kisdedápolás című disszertációját. Berlinben és Bécsben ismerkedett a legújabb sebészeti eljárásokkal. 1847-ben az elsők között alkalmazta a kloroformos altatást. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve sebészi állást nem kapott, egy ideig az egyetem állatorvosi intézetében tanított. Először itt ismerte fel, hogy az orvosi nyelv latin szakkifejezéseinek magyarítására milyen nagy szükség lenne. Bugát Pállal, az 1831-ben elindított Orvosi Tár alapítójával együttműködve – később már társszerkesztőként – közösen teremtették meg a magyar orvosi nevezéktan alapjait. Nagy tekintélyét annak is köszönhette, hogy az 1838. évi jeges árvíz idején ő is csónakos csapatot szervezett, és életét koc-káztatva mentette a bajbajutottakat. Tapasztalatai ösztönözték arra, hogy javaslatot tegyen a mentésügy megszervezésére, sőt könyvet is írt a vízbe fúlt emberek felélesztéséről és a vízből való mentés technikájáról. 1848 tavaszán az elsők között jelentkezett a nemzetőrségbe, majd katonaorvosi szolgálatba, amelynek 1849 januárjától a vezetője lett: megteremtette a honvédorvosi szolgálatot, megszervezte a front- és hátországi betegellátást, felszámolta a műszer- és gyógyszerhiányt, létrehozta a tábori kórházak rendszerét. Indítványára nevezték ki 1849 áprilisában Kossuth Zsuzsannát, Kossuth Lajos húgát országos főápolónőnek. Ezzel a katonai betegellátó szolgálatba önkéntes női segítőket is bevontak; ez újnak számított, mivel a honvédségnél addig csak férfi betegápolókat alkalmaztak. Megszervezte a központi katonai gyógyszertárat, a mozgó tábori patikák rendszerét. Újdonságnak számított az újoncok orvosi ellenőrzése, a rokkantak utókezelése. 1849 júniusában váratlanul leváltották, mivel az új hadügyminiszter, Görgey Artúr saját bizalmasát kívánta a honvédség főorvosaként alkal-mazni. 1849 augusztusában már az Újépület foglya, ahol másfél évi börtönre és állásvesztésre ítélték. Az 1867-es kiegyezés után visszahelyezték fővárosi tiszti főorvosi és kórházigazgatói székébe. Közel 60 évesen is tele volt becsvággyal. 1871. július 7-én a Rókus Kórház előtt a lóvasút halálra gázolta…


Te szép, te szomorú, te tiszta láng!

Most már: avarba hamvadó parázs,

Én nem gyújtottalak,

Én nem oltottalak,

Az őszi erdőn úgy gyúltál, magadtól.

Arra jártamban

Megcsapott messziről a meleged,

Tovább mentem,


Reményik Sándor Őszi erdőn hamvadó parázs című verse mintha csak Flórnak állítana emléket:


Nem éleszthettelek.

Most hát elalszol.

Aludj.

Békesség neked.

Takarjon be a diadalmas Ősz,

A csend,

S a nesztelenül hulló levelek.


Maradok kiváló tisztelettel.


Kelt 2020-ban, Dénes napján