2020. augusztus 12., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nyár volt, július, fehéren forrott a por,

lépegettem bánatos állatok mögött,

savanyú almák dudorították zsebeim,

szívemben nem éreztem semmi örömöt.

Míg a rétre elértünk, apró talpaim

porban sültek, fejemet nyomta a meleg,

álltak a lombok, valamit vártak talán,

mint fülek hallgatóztak fényes levelek.

Legyek bizsegtek barmaim szeme körül,

potyogtak a kis borjak drága könnyei,

vért szívtak, vörösödtek éhes bögölyök,

elhervadtak a tehenek rózsás tőgyei.

A lósóska levelét sodorta a hő

sárga tölcsérré, a rét haldokolt,

ezer fűszálat szopott ezer fénysugár,

vizes-árok füstölgött, virág jajgatott.


Július a kezdődő kánikula és hirtelen jött zivatarok hónapja.


Akkor a világ beborult, jött a vihar,

kapkodta ingem, szakított leveleket,

óriás nyárfa keresztet akart vetni,

rádördült az égbolt, s karja leesett.

Vihar lökdöste, sodorta barmaimat,

visszaterelni őket orrukhoz vertem botot,

szegények bőgtek, szájuk tele volt sárral,

hátuk a félelemtől felpúposodott.


S ahogy jöttek, úgy hirtelen érnek is véget. Emlékezés régi viharra. Az emlékező Nagy László. Az 1925. július 17-én született költő így folytatja:


Akkor a világ kiderült, néztek a felhők után,

fényben ziháltak, szívták a jó levegőt,

sárga esőlé csurgott farkuk bojtjain,

hasuk alatt a sok fű tündökölve nőtt.

Örömükben birkóztak, csattogtak szarvaik,

meghasogatták egymást, vérük fűre dűlt.

Ázott ingben körülöttük táncoltam én,

mosolyogtam, zengettem nádi hegedűt.


Július 17-én született Wartha Vince is Fiumében, 1844-ben. 1865-ben Heidelbergben Bunsennél tanul. Hazatérve, már mint neves vegyész, a hazai szenek elemzésével elsőnek határozta meg a gázgyártásban hasznosítható szénfajtákat. Elsők között ismerte fel a fotográfia szerepét a tudományokban; maga is fényképezett. Legjelentősebb felfedezése az agyagiparban a gubbiói fémlüszter máz évszázadokon át keresett gyártási titkának megfejtése. A fémfényű agyagedények előállítását már a középkorban is ismerték. Az olasz mesterek réz, vas, mangán és antimon vegyületeket használtak, amelyekkel kék, zöld, sárga, lila és fekete színt tudtak produkálni. A lüszter előállításánál nagyon fontos szerepe van az égetésnek: a lángban meglágyul a máz, ez az elpárolgott réz- és ezüstvegyületekkel érintkezik, és ezek a fémvegyületek épülnek be a mázba. Wartha elhatározta, hogy maga is készít ilyen kerámiákat. Először a Műegyetem kezdetleges laboratóriumában, majd a pécsi Zsolnay gyárban végzett ilyen irányú kísérleteket. Az eozinfesték felfedezésével a pécsi Zsolnay-porcelángyárat tette világhírűvé.

Július közepe – tombol a nyár


Július 22-én, 1822-ben született a szudétanémet származású Ágoston-rendi szerzetes, Gregor Mendel, a genetika atyja. Veteményborsóval végzett keresztezési kísérleteiből megállapította, hogy a tulajdonságok öröklődéséért különböző faktorok, mai szóval gének felelősek. Emlékének tisztelegve tételeit Mendel-szabályoknak nevezték el.

Ugyane nap, 1915-ben, halt meg Sir Sandford Fleming skót-kanadai mérnök, feltaláló, az időzónák létrehozója. Skóciában született, majd 1845-ben, 18 évesen emigrált Kanadába, ahol vasútmérnökként dolgozott az első, Kanadát átszelő vasútvonalon. Mivel addig mindenhol helyben mérték az időt a nap járása szerint, s ez a vasúti menetrend létrehozásához nem volt használható, szükségesnek találta az egységes időmérés bevezetését. A világot 24 időzónára osztotta, és a szélességi körök kezdetéhez igazítva Greenwichbe tette az időzónák kezdetét. Ő tervezte Kanada első postabélyegét is 1851-ben, amin a Kanada nemzeti állata, a hód volt látható. 1897-ben Viktória királynő lovaggá ütötte.

1967-ben ezen a napon halt meg Kassák Lajos. Szellő a virágzó rét felett című versében írta:


(…) Tarka cseréptörmelékek közt bolyongsz s imitt-amott egy pipacs üti fel fejét és virít, lehet a te véred csöppjeiből. S útközben találkozol egy szamárral, amint roskadozik a kereszt terhe alatt. Idegen, ha látna benneteket, alig tehetne különbséget közted és a szerencsétlen állat között. Olykor egy elvarázsolt kert ösvényén bukkansz elő, a fák lombjai feléd susognak s a virágok letérdelnek előtted. Úgy üdvözölnek, olyan meghitten és olyan magától értetődőn, mintha zsenge húgaid és anyányi nénéid lennének valamennyien.

(…) Valaki megjelenik a porta csillagokkal felhintett küszöbén és becsukja előtted a kaput.


1870. július 23-án született Cholnoky Jenő. Bár apja kívánságára először a Műegyetemen végzett, a gyermekkora óta a földrajz iránt érdeklődő fiatalember rövidesen megismerkedett Lóczy Lajossal, a nemzetközi hírű földrajztudóssal és Ázsia-kutatóval, aki asszisztenseként maga mellé vette. Ő eszközölt ki számára egy kétéves ösztöndíjat Kínába. Itt Cholnoky – mestere javaslatára – a Sárga- és a Jangce folyó mederváltozásait és a deltavidéket kutatta. Közben felfedezett egy lávamezőt Mandzsúriában. Értékes néprajzi gyűjtőmunkát is folytatott. 1905-ben a kolozsvári egyetem földrajz tanszékének vezetésével bízták meg. 15 éves itt-tartózkodása alatt részletesen tanulmányozta és leírta Erdély természeti viszonyait. Trianon után a budapesti tudományegyetemen lett tanszékvezető, és a földrajzoktatást a következő évtizedekben nemzetközi szintre emelte. Cholnoky maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is. A természeti földrajzon belül elsősorban a felszínalaktant (a geomorfológiát) művelte. Nagy sikerű földrajzi ismeretterjesztő volt. Mintegy 50 könyvet és több mint 700 cikket írt. Ő vetített először Magyarországon színes diaképeket, melyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok festésével. Mérnöki pontosságú szakrajzain kívül művészi grafikákat, festményeket is készített. Leghíresebb tudományos ismeretterjesztő könyve, a Csillagoktól a tengerfenékig címmel 1941-ben jelent meg.

Mi azonban mai sétánk befejező állomását a csillagos égen jelöljük meg. Ott is saját csillagunk, a Nap környezetében, de eléggé távol tőle, hogy tőlünk maga a Nap szemünkbe eső fénye már ne zavarhasson; azaz napnyugta után vagy napkelte előtt közvetlen. A C/2020 F3 (Neowise) üstökös a július 3-i napközelpontja óta hajnalban volt látható. Nagyon elnyújtott ellipszis pályán kering a Nap körül, legutóbb mintegy 4600 éve járt a közelében. Naptávolsága gyorsan nő, július 19-én már eléri a 30 fokot. Láthatósága fokozatosan javul, s ez idő tájt holdfény sem zavar. A hónap közepétől a kora esti égen észlelhető, az északi horizont fölött. A hónap utolsó harmadában a Nagy Medve „lábainál” vonul el. A kora esti égen próbálkozzunk megfigyelésével, amikor tiszta az égbolt. Ebben a tekintetben a hidegfrontokat követő éjszakák mindenképpen javítják majd az élményt. Szabad szemmel is látható már, s akár mobiltelefonnal is fényképezhető. Az üstökös mellett a nyári égbolton különleges látványt nyújt a Jupiter és a Szaturnusz együttállása. Egyes feltételezések szerint a Krisztus születése környékén megfigyelt Jupiter – Szaturnusz együttállás (mintha egy csillag felfénylett volna) ment úgy át a vallásos tudatba, mint betlehemi csillag.

Mi maradjunk ez ég alji csodánál, sikeres „üstökösvadászatot” kívánva, maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2020 júliusának közepén

Schmall Rafael fényképe a Neowise üstökösről