A természet kalendáriuma (CDLXXXIV.)

Október 15. 1582-ben e napon vezették be a Gergely-naptárat. 

E nap a gyaloglás nemzetközi napja is. A Rio de Janeiró-i Föld-konferenciához kapcsolódva indították útjára 1992-ben. Idén már a világ 82 országában emlékeznek meg róla azzal a céllal, hogy megismertessék és megszerettessék a helyváltoztatás legősibb formáját. Megismertessék? Bizony, sokan már nem ismerik a gyaloglás csodáját. Pedig hát…

A végtelenség szomja ez: gyalog 

nekivágni! Dűlő, domb, árok, mezsgye... 

Utakat róni nagyszerű dolog. 

Hogy megadta a sors, milyen szerencse!... 

– Jevgenyij Vinokurov A végtelenség szomja című versét Xántus János több mint 40 éve Országjáró bakancsok című könyvének mottójául tette –

Mi az út? Rakosgatod lábadat, 

arra, hol felhőtrón magaslik égnek. 

Mégy, fenséges vagy, magányos, szabad, 

és mélyükre szívnak a messzeségek. 

Magadban érzed lüktetésüket 

s beleoldódol lassan az egészbe. 

Láthatatlan leszel. Vak és süket. 

De ezt már nem veszed magad sem észre.

Nemzetközi világnap ide vagy oda, a gyaloglás jelentőségét még fitneszkörökben is sokan alábecsülik, annak ellenére, hogy tanulmányok támasztják alá az ízületeket kímélő testedzési forma hatékonyságát.

Stresszes mindennapjaiból kitántorgó városlakóra erdőn, mezőn, víz partján talál rá a nyugalom. Pontosítok: a distressz nyomásából menekülő ember az élő természetben döbben rá a normális stressz fontosságára. 39 éve, 1982. október 15-én szenderült az örök stresszmentesség állapotába a stresszelmélet atyja, Selye János orvosbiológus. 1936-ban a Nature-ben közölte elméletét megalapozó dolgozatát Károsító tényezőkkel előidézett szindróma cím alatt. 1945-től a montreali egyetem kísérleti orvostudományi és sebészeti intézetének professzoraként, 1976-tól a stresszkutatással foglalkozó nemzetközi intézet elnökeként dolgozta ki részletesen elméletét, amely méltán tette világhírűvé. A Nobel-bizottság érdeklődését azonban nem tudta kellőképpen felcsigázni… Halála után könyvtárát szülővárosa, Révkomárom egyeteme örökölte, mely nevét is felvette.

Megálltam itt a nyugtalan világban

és vándor-párom, erre hoztalak.

Megállítottak a patakos erdők,

a vércsés sziklák és a várfalak.

Megkötözött a kép: a víz világa,

szálló hajó a torlódó vízen,

hősi tető, hol vadvirágcsokorból

harcos középkor és múlás üzen.

A királyasszony kertje... így nevezted.

A campanula nagyharanggal int,

magasra nő a kosbor, sose láttam

ilyen dús ibolyát és kankalint.

Tudod a jelt? A vén kaputoronyban

kibukkannak reá az őrszemek,

s királykisasszonyok a gesztenyésben

különös bókkal táncot lejtenek.

Királyasszony kertje. Visegrád fölött, 1938-ban írta volt ezt a másik örök gyalogturista, Áprily Lajos.

(…) Suhogó múlt és lélek itt az erdő,

bolyongóit már régen ismerem.

Ha vándorolgatok a csalfa csendben…

Az erdő. Az őszi erdő. Ahol, A magány templomában, amint Wass Alberttel keressünk a megbékélést:

Itt nem lehet

csak áhítattal járni.

Szent tölgyfa-bolt:

itt mindent megtalálni

ami volt.

Itt a Csend lakik

és a szent Magány.

Csak itt lehet

imádkozni talán.

Csak itt lehet

szívet megnyugtató

nagy Estre várni

és megtalálni

a mosolygó Halált (…)

Mert a templom ez:

a Magány temploma,

A Szépség temploma,

Az Idő temploma,

Az Élet temploma,

A Halál temploma

az örökkévaló

nagy Csend temploma.

Lehet-e itt

Isten-tagadva járni (…)?

Nem. Soha.

Évszázada elmúlt annak, hogy végleg az örökkévalóság erdejébe költözött a Sepsikőröspatakon született Bedő Albert erdész (1918. október 20-án). Az Erdészeti Lapokat 1866-tól 1899-ig szerkesztő főerdőmester vezetésével 1879-ben kezdődött el a magyar erdőgazdálkodás nagyarányú fejlesztése. Ő tárta a közvélemény elé, hogy a magyar erdők 20%-a erdőgazdaság szempontjából feltáratlan, egy része pedig túlhasznált volt – már akkor! Állításait megbízható adatokkal támasztotta alá az 1885-ben megjelent A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása című művében. A mű máig alapforrása a Kárpát-medence erdőségeit kutatóknak  a 63 magyar vármegye több mint tízezer települése hatá-rában lévő erdők leírását és térképét tartalmazza. „Erdészetünk magyarrá tétele; (…)az erdőtörvény sikeres és eredményes végrehajtója; (…) az erdőkultúránk általánossá tétele; (…) az erdő védelmének kellő szervezése – (…) egyedül az ő, soha el nem vitatható, örökké élő érdeme marad” – írták róla már 1893-ban.

Mára? Az erdők világviszonylatban irtózatosan fogynak, s az emberek számban, minden előrejelzést, jóslást meghazudtolva, elképesztő, szörnyű mértékben növekednek.

Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül – írta fél évszázadnyi ideje a 35 évvel ezelőtt, 1986. október 22-én öröklétbe költözött Szent-Györgyi Albert a Kis Katekizmus című esszéjében. A 84 évvel ezelőtt, 1937. okt. 28-án, „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában” tett felfedezéseiért élettani és orvostudományi Nobel-díjjal kitüntetett magyar tudós gondolata jutott eszembe annak kapcsán, hogy 1991 óta október 21. a Földünkért világnap is. E nap a dalai láma buzdítására – címzettje az egész emberiség volt: cselekedjünk az élővilág megőrzéséért – indult útjára a Földünkért kampány, hogy felhívja a figyelmet az első környezeti világtalálkozóra, az 1992-es riói Föld-csúcsra. A világméretű kampány jelszava, a Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! sokakat megszólított. 29 éve látott napvilágot a Földünkért stratégia az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség), az UNEP (az ENSZ környezetvédelmi programja) és a WWF (Természetvédelmi Világalap) összefogásával. Ez a dokumentum alapozta meg több környezeti világegyezmény elfogadását – a biológiai sokféleségről szóló egyezményt, az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményét, az elsivatagosodás elleni egyezményt, valamint előkészítette az erdőgazdálkodásról és a tengerek védelméről szóló egyezmények későbbi elfogadását. Közel negyedszázad alatt felsorolhatatlanul sok természet- és környezetvédő egyezmény született, köztük a kiotói éghajlatvédelmi egyezmény, amely 5%-os globális üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést írt elő 2020-ig az 1990-es szinthez képest. Ennek ellenére a kibocsátás 45%-kal nőtt 2010-ig. 2015 decemberében már a 21. klímacsúcson, a nagyszabású párizsi diplomáciai eseményen állapodott meg a világ 195 országa, hogy ígéretük szerint a lehető legtöbbet tesznek azért, hogy 1,5-2 fok alatt maradjon a globális felmelegedés. Azóta a globális átlaghőmérséklet-emelkedés átlépte a lélektani határt, a +1°C-t.

Helyi cselekvés? A csöpögő csapok elzárása, a kádfürdőzés zuhanyozásra váltása, az energiata- karékos izzók terjedése, a lakások hőszigetelése, a kerékpáros közlekedés térhódítása, a hulladékok szétválogatása – s más hasonlók – ellenére egyre nagyobbá válik ökológiai lábnyomunk.

1992-ben, a riói környezeti világtalálkozó évében épp október 21-ére, a Földünkért világnapjára esett a globális túlfogyasztás napja, az a nap, amikor Földünk éves erőforrásait annyira kimerítettük, amennyit a Föld 1 év alatt képes fenntarthatóan nyújtani. 2021-ben július 29-én értük el azt a napot. Ahhoz, hogy a jelenlegi életünket fenntartsuk, 1,6 Földre lenne szükségünk. 

A Földünkért világnap ma is cselekvésre buzdít. Hogy ükunokáinknak is  az emberhez méltó életre, rajtunk is múlik. Ahogy Mahatma Gandhi mondta: „A Föld mindenki szükségletét ki tudja elégíteni, csak a kapzsiságát nem.”

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2021. októberében, a gyaloglás nemzetközi napján