2019. március 26., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Uram!

Azért adtad a Földet, hogy rajta éljünk,

Megmondhatatlan kincseket halmoztál bensejébe,

Képessé tettél rá, hogy értsük alkotásod,

Könnyítsük munkánkat, megfékezzük az éhezést, a kórt.


Kedves Olvasóm! A Természet kalendáriumát 2019-ben Szent-Györgyi Albert Beney Zsuzsa fordította Ötödik ima: A Föld című versével folytatom.


Mi meg azért ássuk ki a kincseket, hogy

Elherdáljuk félelmes, pusztító eszközökre,

Leromboljuk velük, mit mások építettek,

És végül ellenünk forduljanak.


Isten! Add, hogy a teremtésben társaiddá legyünk,

Hogy megértsük és tovább jobbítsuk tetteid,

Hogy itt, glóbuszunkon biztos otthonra leljen

A jólét, boldogság és a harmónia.


Társ a teremtésben? Emberi gyarlóság. Megértés? Talán. Jobbítás? Kérdés marad.

Január elseje. A New Horizont űrszonda három napja került legközelebb az Ultima Thule objektumhoz a Kuiper-övben – ez az eddig ismert legtávolabbi nem üstökös típusú kísérője Napunknak. A Plútó világát feltáró űrszonda a Naprendszer külső régiói felé haladva energiatakarékossági okokból 2017 decemberétől alvó módban utazott 165 napon keresztül. Az ébresztést a szonda fedélzeti számítógépe előre programozottan indította el. A Földön 2018. június 5-én kaptak jelzést az akkor kb. 6 milliárd km-re járó szonda sikeres ébredéséről. A szondát a Földről irányították a 2014 MU69 jelű objektum felé. Június elején még kb. 262 millió km-re volt az Ultima Thuletől – ez a Nap–Föld távolság közel kétszerese, s naponta kb. 1,2 millió km-rel kerül közelebb hozzá. Az ébresztés idején a rádiójel 5 óra 40 percet utazott a Földről az űrszondáig. Ez az időszak fokozatosan nő a szonda távolodásával, mely 2020. végéig aktív lesz, ekkorra tudja majd befejezni a begyűjtött adatok postázását az Ultima Thuleről s a Kuiper-övezet további objektumairól.

A mindenség ingecskéje, avagy a mindenség elmélete


523 év telt el azóta, hogy 1496. január 3-án Leonardo da Vinci először próbálta ki a maga által készített repülő szerkezetét. Nem járt sikerrel, de jó pár év múlva újra próbálkozott. Mindezt jegyzeteiből és rajzaiból tudjuk.

Félezer év? Rövid idő az. Ahhoz a 780.000 évhez viszonyítva, amióta az utolsó földtörténeti katasztrófa bekövetkezett a Földön.

De most is üzen, bizony üzen, a Naprendszer. A meteoritokkal. A bolygónk története azt mutatja, hogy voltak és ma is vannak becsapódási események, és csak idő kérdése, hogy mikor következik be egy újabb. Ezért fontos a földközeli objektumok mielőbbi felfedezése, tanulmányozása. Pályájuk pontosabb kiszámításával a Földdel való esetleges veszélyes találkozásuk még időben előre jelezhető. Fel lehet készülni a katasztrófa elhárítására, illetve a várható károk csökkentésére. 

Jóval békésebbek a meteorrajok. Pillanatnyilag a Quatrantida-meteorraj. Megfigyelésére kitűnő alkalom adódik január elején. Az előrejelzések szerint a maximum január 4-én 2 óra körül várható. Mivel január 6-án lesz újhold, így holdfénymentes égen kutathatjuk a hullócsillagok ívét, amennyiben a nap időjárása ezt lehetővé teszi. A radiáns az Ökörhajcsár csillagkép északi részén van. A Bootes csillagkép a Kárpát-medencéből egész éjszaka látható. Éjfélkor már egészen magasan áll a kisugárzási pont. A meteorraj maximuma csak néhány óráig tart, ezért szerencse is kell annak elcsípéséhez. Akár meteorzuhany is várható átlagosan 120 felfényléssel. Idén az augusztusi Perszeidák és a decemberi Geminidák hullása idején a Hold fénye uralkodni fog az égen. Így január 4. idén a legfontosabb hullócsillag-megfigyelési nap.

Csaknem fél évszázada, 49 éve, 1970. január 5-én meghalt Göttingenben Max Born német fizikus, a modern elméleti fizika egyik úttörője. A kvantummechanika magyarázatáért és a kristályok rács- szerkezetének magyarázatáért 1954-ben kapott Nobel-díjat.

Január 7-én, 94 éve, 1925-ben született az indiai Dzsamsedpurban Gerald Malcolm Durrell. Apja halála után, 1928-ban a család hazatért Angliába, majd 1935-ben Korfu szigetére költözött. Négy évig éltek a szigeten. Családom és egyéb állatfajták – igen, ezzel az élménnyel kezdődött egy életen át tartó kalandja a természetben. Később Angliában kisállat-kereskedő, állatkerti gondozó. Aztán 1947-ben első, saját költségén szervezett kameruni állatgyűjtő expedícióra indult. Követi ezt Brit-Guyana, Paraguay, Argentína, Sierra Leone, Mauritius, Mexikó és Madagaszkár. 1951-től, hogy anyagi helyzetét fellendítse, életrajzi ihletésű könyveket kezdett írni. 1957-től már saját, leendő állatkertje számára gyűjtött állatokat, s 1959-ben megalapította a Jersey Állatparkot. A Jersey Vadvédelmi Alapítvány a világ számos helyén segített veszélyeztetett fajok megóvásában. Jersey-szigeti állatkertjét 1995-ben bekövetkezett haláláig vezette, ott is temették el.

Január 8-án, 1942-ben született Oxfordban Stephen William Hawking elméleti fizikus. (Véletlen egybeesés: ez a nap Galilei halálának 300. évfordulója.) Kisdiákkorában osztálytársaitól az Einstein becenevet kapta. Már 17 éves korától a kozmológia érdekelte. Kételkedett az állandó világegyetem teóriájában, s az ősrobbanás kérdése kezdte foglalkoztatni. Einstein elmélete alapján létezhet a fordítottja is a fekete lyuknak, amikor is a „semmi”-ből tör elő anyag, ahogy azt az ősrobbanás-elmélet feltételezi. Akkor még csak elmélet volt a fekete lyukak, a csillagászok azóta bizonyították létezésüket. 1974-ben egy tanulmányában feltételezte, hogy a kvantummechanika szabályai szerint a fekete lyukak hőt bocsátanak ki. Ezt „Hawking-sugárzásnak” nevezték el. Ennek bizonyítása világhírnevet szerzett számára. Az idő rövid történetét, amely laikusok számára magyarázza el a tér-idő elméletét, 1982-ben kezdte el írni, 1988-ban jelent meg. Mivel sokan még ezt is nehezen érthető könyvnek találták, 2001-ben megírta A világegyetem dióhéjban című könyvet. (Ebben beszél először arról, hogy hosszú távon az emberiségnek a túléléshez terjeszkednie kell a világűrben. Hawking szerint túl sebezhető az emberiség, ha csak egyetlen bolygón él.) 2005-ben jelentette meg még közérthetőbb stílusban Az idő még rövidebb története című művét. 2010-ben megjelent könyvében, A nagy tervben (The Grand Design) kifejti, hogy az ősrobbanás a fizika törvényeinek elkerülhetetlen következménye volt. Hawking arra törekedett, hogy az einsteini fizika nehéz testek által létrejött gravitáció szabályait összeegyeztesse az – attól eltérő szabályokkal működő – részecskefizikával. Ha ezt a két területet sikerülne egy közös elmélettel összevonni, az lehetne a mindenség elmélete. Hawking még 2001-ben megjósolta a gravitációs hullám észlelését, 2014 márciusában pedig észlelték az első gravitációs hullámot. Ez minden idők egyik legnagyobb asztrofizikai felfedezése.

A véletlen játéka: Stanislaw Lem 1961-ben a Visszatérés című regényében említést tesz egy „nyomorék lángészről”, aki a jövőben forradalmasítja Einstein relativitáselméletét és a „minden lehetséges világegyetemre érvényes” általános megoldást tesz majd közzé. Mindezt két évvel Hawking ALS-diagnózisa és öt évvel nagy jelentőségű doktori disszertációja előtt. (Az ALS az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegség.) Hawking 2018. március 14-én halt meg Cambridge-ben.

Szent-Györgyi Istent megszólító merészsége, Leonardo repülni akarása, Born kvantummechanikája, Durrell családja…, Hawking mindenségről szóló elmélete, Galilei tudósi bátorsága, Einstein relativitáselmélete, Lem gondolatébresztő Solarisa – nélkülük szegényebb lenne maga a nagyratörő emberiség.

Ezen esztendőben is hasonlókat kínálok neked, kedves Olvasóm, a természettudományok… ponyvájáról.

No persze verseket is.

Ez alkalommal Farkas Árpád Dúdolójából a mindenség tavalyból idénbe átlengő lélegzetét:


Havazás lennék, lengőn áldó,

gyűrött arcokra, földre szálló,

vigasztaló-nagy csöndes ének,

lélegzete a mindenségnek.


(…) Lassún, mint akit nem is kérnek,

lennék Föld felett lengő ének


(…) Lennék mindenség ingecskéje,

öltözködnék a szegénységre,


(…) csitítgató is ott, hol láz van.

Méltóságos a pusztulásban. 


Békés, boldog új esztendőt kívánva ezen a Földön, maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2019 harmadik napján

Kondenzcsíkok jégkristályai mögött a nap, avagy az idő rövid története