2019. április 26., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nyilazzatok: a seb rózsát terem,

Mely nyílni fog az örök kertbe fenn!


Nyilazzatok: minden nyíl szárny nekem

Feléd, örök hazám, ó végtelen!


Nyilazzatok: bíbor dísz lesz sebem,

Mely hirdeti: halálon győzelem! (…)


Szent Sebestyént idézi meg így Juhász Gyula. Napja január 20. Sebestyén a római császári gárda tisztje volt. Két császár is – Diocletianus és Maximianus – nagyra becsülte. Legendás szónokként bajtársait akarta saját keresztény hitére téríteni, s bátorította a fogságban sínylődő keresztényeket. Végül maga Sebestyén is a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak vélték, otthagyták. Egy jámbor római özvegy, Iréne házába fogadta a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, a keresztény hit halál feletti diadalának élő példájaként fogadták. Másodszor is elítélték, s halálra botozták. Lucina adta meg neki a végtisztességet. Lucina neve a télen annyira hiányolt luxból ered – egyfelől a halál hallgatag istennőjének, Hecaténak, másfelől az újjászületés istennőinek, a napfényre hozóknak, Dianának és Júnónak volt mítoszi jelzője. Diana az Olümposzról nyilaival a Nyilas havát vigyázta. Júnó a Vízöntő olümposzi védnökeként a Nap szoptatódajkája.

Sebestyént már a félpogány időkben – 354-ből való az első feljegyzés – az újjászületés havának egyik szentjeként kezdték tisztelni.

Tavaszébresztő nap. Népi bölcsesség szerint e napon indul meg a fákban a nedvkeringés.


(…) A’ miképen a’ sötét föld,

Mely fehér lepelben alszik,

Virágos mezőt, madárdalt

‘S délibábot álmodik.

Milyen boldog a’ sötét föld!


165 éve, 1854. január 18-án halt meg 31 éves korában sorvadásban – tüdővészben – a márciusi ifjak egyike, Szőkefalvi Sükei Károly költő, újságíró, műfordító. Bukarestben született, Nagyenyeden és Kolozsváron tanult, 1847-ben Pestre költözött, ahol Petőfi Sándor és Vasvári Pál baráti köréhez tartozott. Tevékenyen részt vett az 1848. március 15-i forradalmi eseményekben. 1848 nyarától Egressy Gábor kormánybiztos mellett volt írnok. 1849 májusában Perczel Mór főhadnaggyá nevezte ki. A szabadságharc bukása után, 1853 végétől haláláig a losonci református gimnázium magyar tanára volt. Egyetlen verseskötete, a Hulló csillagok, 1851-ben jelent meg. Sok verse, többek közt az Álmot láttam… is, a reményt volt hívatott éltetni.

Fehér ösvényen – a télnek eres tenyerében – megindultam arra, merre az ég kékebb



Majd eljön az ifju nap,

Álmodását elcsókolja

Nyájas szerelemmel,

‘S fölébreszti szebb valóra,

Fölébreszti új tavaszra…

Milyen boldog a’ sötét föld!


A sötét föld kizöldül majd a tavaszi nap ragyogásában.

Ragyogó nap – e két szóval fejeződik be az utolsó szín szerzői utasítása Az ember tragédiájában, hogy aztán a 196 éve, 1823. január 21-én született szerző a harmadik szín paradicsomon kívüli pálmafás vidékére vigye vissza Ádámot. Madách Imre tele és tavasza.


(…) Rettentő képek, óh, hová levétek?

Körültem minden úgy él, úgy mosolyg,

Mint elhagyám, míg szívem megtörött.


– mondatja Ádámmal.


Hiú ember! Hát azt kivánod-é,

Hogy a természet rendje felbomoljon,

Új üstökös ragyogjon éjeden…?


– vágja rá azonnal Lucifer.

Reá felel az Úr biztatása:


Karod erős – szived emelkedett:

Végetlen a tér, mely munkára hív,

S ha jól ügyelsz, egy szózat zeng feléd

(…) Csak azt kövesd. S ha tettdús életed

Zajában elnémúl ez égi szó,

E gyönge nő tisztább lelkűlete,

(…) Meghallja azt, és szíverén keresztűl

Költészetté fog és dallá szürődni (…)

Te, Lucifer meg, egy gyürű te is

Mindenségemben – működjél tovább:

Hideg tudásod, dőre tagadásod

Lesz az élesztő, mely forrásba hoz

(…) De bűnhödésed végtelen leend

Szünetlen látva, hogy mit rontni vágyol,

Szép és nemesnek új csirája lesz. – 


S a végszó:


(…) Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál! 


Vízöntő hava. Január 21-ről 22-re virradóan a Nap a Vízöntő jegyébe lép. A Nap évről évre végigvándorolni látszik a pályája vonalába eső állatövi csillagképeken. A csillagászat ókori felvirágzásának idején január 21/22-től február 18/19-ig a Vízöntő csillagkép adott neki otthont. A Vízöntő hava, Víz-öntő jegy elnevezés ma is ilyen értelemben használatos, jóllehet a valóságos helyzet a Nap precessziója miatt megváltozott az idők során, csillagképünket ma már márciusban ragyogja be a felkelő Nap fénye.

A távcső felfedezése előtt a csillagászok számára nem csupán viszonyítási helyül szolgáltak az állatövi csillagképek. Az asztrológia az emberi sorsot befolyásoló erőknek tekintette őket a planétákkal együtt. Az állatövi csillagképek szimbolikájának számtalan naptári vonatkozása van.

A Vízöntő mitológiai rangját még abban az időben nyerte, amikor a Közel-Kelet földművelői az időszámítás alapjait megvetették. Ekkor, 5–6000 évvel ezelőtt, a téli napforduló csillagképe három zodiákusbéli társával, a Bikával, az Oroszlánnal és a Skorpióval együtt a naptári sarokpontok és égtájak ura volt. Ennek emlékét őrzi a bibliai látomásokban szereplő négy apokaliptikus fenevad és a négy evangélista jelképe, melyek közül az emberarcú lény, az angyal testesíti meg a Vízöntőt.

Január 22-én már Vincét tiszteljük.


(…) a fehér ösvényen – 

– a télnek eres tenyerében –

megindultam arra, merre az ég kékebb,

hol a nap vakítóbban fénylett.

Mintha csak Vince napja lenne:

csepegni kezdett a fák jéglevele.

Azt mondják ilyenkor az öreg székelyek,

ősszel sok lesz a bor, s göndör fellegek

fogják látogatni a szőlősdombokat,

még a föld is mustot iszik majd, sokat (…)


Szent Vince a bortermelők védőszentje. Legendája Vincét vízöntői képességekkel ruházza fel. Sok szokás fűződik e naphoz. A vincézés során a szőlőskert szélét János napján szentelt borral vagy szentelt vízzel öntözik meg. Az esővíz – a szőlőszemekbe felszívódva – valóban borrá válik majd, ezzel együtt az sem véletlen, hogy a kánai menyegző csodájáról Vince-nap tőszomszédságában emlékeztek meg. Általános vélekedés szerint sok bort kell innunk Vince-napkor, ha azt akarjuk, hogy jó szőlőtermés legyen. A nap szokásai közé tartozott a jelképes szőlőmetszés is. A levágott vincevesszőt vízbe állították, és hajtásaiból jósoltak az új termésre vonatkozóan. Mi köze a szőlészethez e fagyos téli napnak, amikor még hó alatt pihennek a tőkék és a rügyek is alusznak? Nos, ami nálunk jelképes cselekedet, tőlünk délebbre nagyon is valóságos. A Földközi-tenger mentén január végére már végeznek is a metszéssel, hisz ott hamarosan megindul a nedvkeringés a venyigékben.

Csodás egybeesés, hogy Vince a magyar kultúra napja is, Himnuszunk születésnapja. Hogyan vált azzá? Egy nappal Madách születése után, 1823-ban, Csekén Kölcsey Ferenc pontot tett kéziratára, s föléje felírta:


„Hymnus, a´ Magyar nép

Zivataros századaiból.

Cseke. Januar. 22d.

1823”


Az emléknap ötlete Fasang Árpád zongoraművészé, aki 1985-ben vetette ezt fel. Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást, és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot. Azóta rendre évente ünnepeljük meg ezt a napot. Egyre többen, s már nem csak a Kárpát-medencében.

Hogyan kötődik mindehhez A természet kalendáriuma? Feleletül ide másolom Himnuszunk természeti képeit:


(…) Őseinket felhozád

Karpat szent bérczére,

Általad nyert szép hazát

Bendegúznak vére.

´S merre zúgnak habjai

Tiszának, Dunának

Árpád hős magzatjai

Felvirágozának.


Érttünk Kunság mezejin

Ért kalászt lengettél,

Tokaj szőlőveszszejin

Nektárt csepegtettél. (…)


Ma még tél van. Innen hozom a száncsengő, Weöres Sándor Száncsengőjének tavalyból idénbe átcsilingelő hitét:


Éj-mélyből fölzengő

– Csing-ling-ling – száncsengő.

Száncsengő – csing-ling-ling –

Tél öblén halkan ring.


Földobban két nagy ló

– Kop-kop-kop – nyolc patkó.

Nyolc patkó – kop-kop-kop –

Csönd-zsákból hangot lop.


Szétmálló hangerdő

– Csing-ling-ling – száncsengő.

Száncsengő – csing-ling-ling –

Tél öblén halkan ring.


Hitet és biztatást csilingeltetnek Vince-napra e sorok is:


Bal sors a´ kit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt,

Megbünhödtte már e´ nép

A´ múltat ´s jövendőt!


Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2019-ben, amikor a Nap a Vízöntő jegyébe lépett.

Emléktábla Kölcsey Ferenc álmosdi házának falán




Kapcsolódó cikkek: