Augusztus közepe. Csemegeszőlő s az első borszőlő is beérett a Kárpát-medencében. A mélykék olasz conegliano előzi a csabagyöngye mélyaranyát, a lidi rozsdavörösét, a boglárka szende fehérét, a szőlős-kertek királynője zsíros haloványát s az Irsai Olivér napsütötte zöldessárgáját. Itt-ott már a vastag héjú otelló és a hamvaskék izabella is örömet okozhat a ház körüli szőlőlugasok aprónépségének és madár dézsmásainak.
Adta jókedvébe s vette kegyelmébe ezt a fát az Isten – Bolyai-féle pónyikalmafa termése Szentendrén
megérett már a szőlő e forró spanyolhonban
munkába állok én is mert hiszek holnapomban
megérett már a szőlő mondják a lakótársak
akik az alkalomra már három hete vártak
Hola! Buenos días! Gracias! spanyol reggel
hajnalban kelünk megyünk munkavállaló kedvvel
megérett már a szőlő azt mondja itt a főnök
ha jól dolgozol Padre csészédbe vizet töltök
Padre – szólítja meg a spanyolországi Villanueva de la Jara Cuencában 2013-ban íródott Megérett már a szőlő versében a költőt a gazda. A szerző a hirtelen eltávozott unitárius pap Pálffy Tamás Szabolcs. Ott kék szőlőt szedett, hogy éppen milyen fajtát, már örökre az ő titka marad.
gyorsan szedem a szőlőt a ko-saram úgy kéklik
tűző napon kérdésem felmagaslik az égig
tudni szeretném vajon mikor mennyit vétkeztem
bár hűséggel szolgáltam munkámban tévedhettem
egy szelíd hangot hallok ez itteni reményem
hogy bőven akad munkám az Isten szőlősében
Jut eszembe Petőfi Az apostola.
„Mért bántotok ti engemet?” – fakad ki Szilveszter –
...Ha belátnátok lelkem mélyibe,
Általlátnátok gyarlóságtokat...”
...És elvadúlt lassanként a világtól,
...egy barátja volt,
A senkitől meg nem zavart magány.
...Mit gondolt ő,
...Ezt gondolá:
„A szőlőszem kicsiny gyümölcs,
Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
...De életemnek a tudat erőt ad,
Halálomnak pedig megnyúgovást,
Hogy én is, én is egy sugár vagyok!...”
Ily vallomást tett... nem hallotta ember,
De meghallotta odafönn az isten,
Fölvette a szent könyvet, melybe
Jegyezve vannak a martírok,
S belé irá a ... nevet.
Virágkarnevál
Augusztus 16. a hontalan állatok világnapja, 1992 óta. A kezdeményező a legrégebbi amerikai állatjogi társaság, az ISAR. Célja e napnak felhívni a figyelmet a kóbor állatokra s a nem kívánt szaporulat megakadályozására. Kóbor állatok. Gazda nélkül. Nem csak városban, de faluhelyt is. A lakótelepeken kóbor macskákat etetők szinte kizárólag idős emberek. Időskori moralitás? A kiszolgáltatottság felismerése. Empátia? Megtapasztalás. Az állatokkal szembeni viselkedés (is) a társadalom általános erkölcsi állapotának tükre. Nem korfüggő és nem helyfüggő. Gyermekkori tapasztalás. Ha megtörténik.
Kinél kialakul, ő érti majd Antoine de Saint-Exupéry kis herceget tanító rókáját:
Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened.
Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.
Belenézni egy kóbor, reménykedő állat szemébe. Érezni a törődés erejét s látni a kiszolgáltatottság béklyóit – amiket emberek tettek a nekik kiszolgáltatott állatokra. Rácsodálkozni a miértekre.
Ember–ember viszonylatban is...
Emberi sorsok.
183 évvel ezelőtt, 1836-ban e nap született Berecz Antal földrajztudós, a Magyar Földrajzi Társulat egyik alapítója. A bécsi tudományegyetemen természettudományokat tanult. Ezután Kolozsvárt, majd 1864-től Pesten tanár. 1867-ben megindította a tudománynépszerűsítő Természet folyóiratot, 1904-ben pedig a Földrajzi Közleményeket – ő az első főszerkesztője is. Elsősorban a földrajzi expedíciók ismertetésével és eredményeik értékelésével foglalkozott.
123 éve született Kolozsvárt Koch Sándor minerológus. A szegedi tudományegyetem ásvány-kőzettani tanszékére 1940-ben nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárnak. Kutatómunkája kiterjedt a Kárpát-medence új és már ismert ásványainak vizsgálatára és leírására.
89 éve, 1930-ban épp e nap pihent meg örökre Istvánffi Gyula botanikus, mikológus. Tanulmányait a kolozsvári és a bonni egyetemen végezte. 1881-től a kolozsvári egyetem növénytani tanszékén dolgozott, 1889-ben a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának vezetője lett, s az általa megszervezett Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézetet is vezette. Elsők között dolgozta ki a peronoszpóra elleni küzdelem módszereit, előrejelző módszere külföldön is közismertté vált.
Ugyane nap s évben hagyta itt e földi világot Pálfy Móric geológus is. Tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. 1894-ben tanársegéd Koch Antal mellett az ásvány- és földtani tanszéken, 1919-ben a Földtani Intézet vezetője. Elkészítette az erdélyi hegységek geológiai felvételét; az erdélyi hegységekben petrográfiai kutatásokkal foglalkozott, az erupciós kőzetek korviszonyait tanulmányozta, de foglalkoztatták a medencék gyűrődési jelenségei is. Jelentős hidrogeológiai munkássága is.
Kertemnek közepén szép kerek almafa,
Öröm nézni rája;
Ezer alma rajta, meghajlik alatta
Ékes koronája.
Van az én kertemben almafa sokféle,
Ilyen szép egy sincsen.
Adta jókedvébe s vette kegyelmébe
Ezt a fát az Isten...
Így kezdi versét a Szép kerek almafáról Benedek Elek, aki éppen 90 éve, 1929. augusztus 17-én költözött fáinak földjébe tovább táplálni almafáit lelki unokáinak.
...Ifjú voltam, mikor ezt a fát ültettem,
Hajam feketéllett;
Észre sem is vettem, csak megöregedtem,
Mire termővé vált.
Óh, csakhogy megértem szép kerek almafa
Csuda nagy termését,
S hallom unokáknak, játszodván alatta,
Csengő nevetését!
...Óh, csakhogy megértem... Isten tartsd meg nekik
Kertem legszebb fáját!
7 éve, 2012. augusztus 18-án, 105 éves korában meghalt Keszi Kovács László néprajzkutató. Elsősorban az erdélyi területeket kutatta, többek között a Ceauşescu-diktatúra éveiben a föld színéről jórészt eltörölt kolozsvári Hóstát közösségéről írt. Festőnek készült. Etnográfiával a magyar történelem iránti lankadatlan érdeklődése miatt kezdett foglalkozni. Az indíttatást Teleki Páltól kapta:
Ennek az országnak rengeteg idemenekült magyarja van. Nincs lakásuk. Ezeknek kell életteret, lakást biztosítani és meg kell keresni, hol tudnak ezek gyökeret ereszteni... Ezeknek az embereknek az életét ismerni kell, hogy segíthessünk nekik elhelyezkedni az új életterükben. Ez a maga feladata...!
Augusztus 20. Szent István napja.
53 éve, 1966-ban, Debrecenben rendezték meg az első Virágkarnevált. Hagyománya az 1910-es évekre nyúlik vissza: a cívis város főutcája akkor már virágkorzóvá változott. Debrecen legismertebb rendezvénye Közép-Kelet-Európában egyedül-álló. 15-20, egyenként 150-180 ezer szál csak élő virággal és csak természetes kiegészítőkkel feldíszített, különböző jeleneteket ábrázoló virágkocsi vonul fel manapság menettáncosok, zenekarok kíséretével. Este tűzijáték. Másnap pedig, idén már 13. alkalommal, Nagyváradra látogat a karnevál. (Tavaly nyáron éppen a határon találkoztam a karneváli felvonulással.) Napra rá, újdonságként, idén először, Érmellék és Bihardiószeg is láthatja e kavalkádot.
Szőlőszem mivoltunk s korai szüret. Felelősség a megszelídítettekért. Almafa s gyümölcse. Határon átívelő Virágkarnevál. Üzenetek. Az én üzeneteim (is).
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
