A természet kalendáriuma (CCCLIX.)

1999 óta május 24-én ünneplik az európai nemzeti parkok napját. Az Europark Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult. 34 ország 400-nál több védett területét képviseli. Május 24-én annak emlékére tartják e napot, hogy 1909. május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok, egyszerre kilenc, Svédországban.

E természetvédelmi nap „a nemzeti parkok és egyéb védett területek... jelentőségére kíván ráébreszteni”.

Első alkalommal 1864-ben, az Egyesült Államokban helyeztek állami védelem alá egy területet. Az Abraham Lincoln által aláírt törvény a kaliforniai Yosemite-völgyet s a sequoia-erdőt állami tulajdonba vette. Később ez lett a Yosemite Nemzeti Park.

Az első, kezdettől nemzeti park nevet viselő az 1872-ben létrehozott Yellowstone Nemzeti Park volt.

Erdély, s egyben Románia első nemzeti parkját 1935-ben, a Retyezát Nemzeti Parkot Alexandru Borza javaslatára hozták létre a ritka, endemikus növények védelmére. A terület akkortájt jórészt a Kendeffy család tulajdona volt. 1980-ban az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította.

Románia területének 5,18%-a (12.360 km2) védett területi státusszal rendelkezik, beleértve a Duna-deltát, mely e terület felét teszi ki.

Ehhez képest kicsiny az a 3,5 hektáros mezőzáhi rezervátum, amely a sztyeppei bazsarózsa jégkorszak előtti refugiuma a Kárpát-medencében. A Paeonia tenuifoliát a Nagy-Bota-völgy fejében 1846-ban találták meg. 1956-ban nyilvánították védetté. A 20-30 cm magas, bokros növény levele finoman szabdalt, sallangjai alig 1 mm szélesek. 

A 7-8 (10) nagy, bíborszínű szirom aranysárga porzók több tucatját rejti.

Több mint 50.000 tő virágzik, szinte egyszerre. Május idusa környékén alig két-három hétig tart a csoda. Az idei szeszélyes tavasz már április első dekádja után virágba csalogatta őket. Pünkösdre bizony szálnyi virágzó tő nem sok, annyi sem marad a záhi pünkösdi rózsából ezen a nyugati sztyeppszigeten.

Más jellegű, régvolt sziget emlékét bontja a késő tavasz. Ada Kaleh emlékét. Közkeletű török eredetű neve szigetvárat jelent. Jómagam a ‘60-as évek derekán jártam ott – akkor már tudtuk, el fogják nyelni a Duna habjai. 1972-ben lepte el a vaskapui mesterséges tó. Már Hérodotosz tudott róla – Cyraunis néven említi. Görögök nevezték Cotinusának is – jelentése: a vad olajbogyók földje. S Ada Kaleh szigete volt a minta Jókai Mór Az arany ember című regényében A „Senki” szigetéhez.

Egy rendezett kert, valami öt-hat holdra terjedő, nem sorba, de szabályosan csoportokba ültetett gyümölcsfákkal, amiknek ágait földig húzza édes terhük. Aranyló, pirosló gyümölccsel rakva alma- és körtefák; a szilvafák minden faja, mintha rózsa- vagy liliomcsokor volna a ragyogó gyümölcstől; a fűben a láb előtt terítve hever a lehullott fölösleg fölszedetlen. Közbe egész bozótot képez a málna, ribiszke és köszméte, s a terebély fák hézagait aranyszínű lecsüggő gyümölcságaival tölti be a cidoni alma, a birs.

Ösvény nincs a gyümölcsfa-labyrinthban; fűvel van a fák alja benőve egészen.

Hanem ahol a fák közül kilátni, ott egy virágos kert hívogat a közelebb jövésre, az is csodálatos mezei virágokból összegyűjtve, miket a szokott kertekben nem találni, a sötétkék csengettyűkék csoportjai, a selyemtermő krepin fényes gubanctokja, pettyes turbánliliomok; az álkörmös vérfürtei, a gyönyörű ophrisok pillangótermő virágaikkal, valami csudálatos úton kerti virággá nemesítve, tanúskodnak emberi lény közellétéről. Elárulja azt végre maga a lakhely, amelyből a füst előjön.

Jókai különös kertje tavasz végi eldorádó – a béke szigete.

Békés ókori görög emléke tolakszik ide több mint két és fél ezer év mélyéből. 2604 évvel ezelőtt, Kr. e. 585. május 28-án volt a világtörténelem első olyan napfogyatkozása, aminek pontos bekövetkeztét előre kiszámították, illetve kiszámította Milétoszi Thalész. A matematika és filozófia atyja, a legkorábbi görög természetfilozófus halála után – melynek bekövetkeztét Kr. e. 546 körülre teszik – négy évtizednyire történt esemény is hozzájárult hírnevéhez.

Ő volt az első, aki megpróbált magyarázatot találni arra, hogyan és milyen anyagokból is keletkezhetett a világ. Egyiptomi papoktól származtatható az a gondolata, hogy a világ a vízből lett. Az, hogy Thalész a dolgok alapanyagának (archéjának) a vizet tekintette, Arisztotelész következtetése. Thalész az élőlényeket megfigyelve jutott arra a gondolatra, hogy az egyes élőlények életéhez elengedhetetlen a víz. Nedvesség van a növényekben, nedvesség van az ételekben, a mag is tartalmaz nedvességet – a sziklák és a halottak viszont gyorsan kiszáradnak. A nedvesség a dolgok lelke, a teremtett világ lényege.

Úgy vélte, hogy a természetben semmi nem szűnik meg, nem pusztul el, hanem ős-elemeire bomlik. Arisztotelész A lélekről című írásában azt írja, hogy Thalész úgy gondolta, az egész világ istenekkel van tele, és a látszólag élettelen dolgoknak is van lelkük. A mágnesnek is, a borostyánnak is.

Utazásai során Babilonban is járt, ahol hozzájuthatott az ottani papok feljegyzéseihez. Ők vallási célból már Kr. e. 721-től teljes és részleges napfogyatkozásokat is megfigyeltek. Csillagászati és kozmológiai ismeretei vezették a napfogyatkozás pontos előrejelzéséhez.

Bár – Diogenész Laertiosz szerint – írott művet valószínűleg nem hagyott hátra, elméleti ismereteit a gyakorlatban úgy kamatoztatta, hogy már életében nagy elismerésre tett szert. A rodoszi Hierónümosz szerint a piramisok magasságának megmérését Thalész oldotta meg: az árnyékuk segítségével. Ehhez megfigyelte azt a pillanatot, amikor a bot árnyéka éppen olyan hosszú, mint amilyen magas maga a bot.

Mindmáig a matematika őrzi leginkább emlékét. Neki tulajdonítják a szög fogalmának bevezetését, a csúcsszögek egyenlőségének belátását, a háromszögek egybevágóságának szabályát. Ő állapította meg, hogy a háromszög szögeinek összege 180 fok, és megfogalmazta a geometria egyik legelső alaptételét, a róla elnevezett Thalész-tételt. Proklosz, Eudémoszt követve, további három tételt tulajdonított Thalésznak: a kört felező átmérő, az egyenlő szárú háromszög alapján fekvő szögek egyenlőségének s a szemben álló csúcsszögek egyenlőségének tételeit.

Ugyancsak május 28-án emlékezünk meg egy erdélyi magyar matematikusról. 138 évvel ezelőtt, 1881-ben született Kolozsváron Dávid Lajos. Tanulmányait szülővárosában végezte, s utána ösztöndíjjal Göttingenben tanult. Hazatérte után Székelyudvarhelyen lett középiskolai tanár. 1910-ben a kolozsvári, 1914-ben pedig a budapesti egyetem magántanára lett. Ő tartott hazánkban elsőként matematikatörténeti előadásokat 1918-ban. 1923-ban jelent meg fő műve A két Bolyai élete és munkássága címmel. Egyetemi katedrát 1926-ban kapott Debrecenben. 1940-ben az ismét magyar kolozsvári egyetemre került. 1946-ban visszaköltözött Budapestre. A Duna-kanyarban, Leányfaluban halt meg 1962-ben.

Történetek. Természetvédelemről, természetfilozófusokról, tudománytörténészről – ezzel búcsúztatom 2019 májusát.

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2019-ben, az európai nemzeti parkok napján