2020. augusztus 12., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ember és állat harmóniája

Szúnyoginvázió miatt panaszkodnak, főleg vidéken, ahol ember és állat számára egyaránt sok kellemetlenséget tudnak okozni az egyre bővülő szúnyogfajok csípései. A lepkeszúnyog által terjesztett leishmaniasis az emberre is veszélyes, a kutyákra nézve azonban halálos kimenetelű lehet, akárcsak a szívférgesség. 

A csapadékos időjárást követő kánikula jelentősen hozzájárult a vérszívók szaporodásához a Kárpát-medencében. Marosvásárhelyen esténként hallható a rovarirtó permetet szóró gép hangja, amivel a kellemetlenkedő rovarokat próbálják gyéríteni. Az anyaországiak idén az őshonosak mellett a betelepedett ázsiai tigrisszúnyogokra panaszkodnak, amelyek napközben is támadnak. A szúnyogok egy része betegségeket terjeszt, és nem mindegy, hogy az adott példány honnan érkezik. Pánikra nincs ok, azonban némi körültekintés és óvintézkedés nem árt. 


A szívféreg terjedése 

– Találkoztak-e szúnyog által terjesztett betegséggel Maros megyében? – kérdeztük dr. Pálosi Csabát, a Noé Bárkája kisállatklinika vezetőjét. 

– A kutyák esetében a szúnyogcsípés által terjedő betegségek közül a szívférgességgel találkoztunk tavaly, mivel Erdélyben is megjelentek a dirofilariák, a szívférgek. A trópusi, szubtrópusi területekről érkezett szívférgességet a Dirofilaria immitis nevű fonálféregfaj okozza, kutyákat, macskákat, görényeket és más emlősöket fertőz meg, és halálos kimenetelű lehet. A betegség kutyáról kutyára közvetlen érintkezéssel nem terjed, a vemhes szuka azonban átadhatja kölykeinek a parazitát. A féreg a tüdőbe vándorol, és kerek, tumorszerű elváltozásokat okoz. Ritka esetben emberek is megfertőződhetnek, de náluk a féreg nem fejlődik ki teljesen. A kifejlett egyedek átlagosan 12–25 cm hosszúak, főként a szívben és a tüdő nagyobb ereiben élősködnek. Magyarországon 2009-ben számoltak be első alkalommal fertőzésről, sajnos, a kórokozó már jelen van Romániában is. Az elmúlt két-három évben az előfordulások száma ugrásszerűen megnőtt a Bánságban és Románia déli részén, de tavaly Marosvásárhelyen is találkoztunk ilyen esettel. A fertőzött kutyában élősködő ivarérett nőstény féreg, amennyiben kifejlett hím is van az adott gazdában, 0,3 mm-es lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat bocsát a véráramba. Ezek önmagukban nem okoznak tüneteket, a kutyában még nem lesz belőlük kifejlett féreg. Ha azonban a fertőzött állatot egy szúnyog megcsípi, és vért szív a testéből, azzal egyidejűleg mikrofiláriákat vesz fel, a lárvák pedig a szúnyog szervezetében fejlődésnek indulnak. Számukra optimális hőmérsékleten két hét alatt két vedlésen esnek át, és fertőzőképes, harmadik stádiumú lárvákká fejlődnek. Ezt követően, ha a szúnyog vért szív egy újabb gazdából vagy akár ugyanabból, ezek a lárvák a szúnyog szájszervein keresztül átvándorolnak az új gazda szervezetébe. A bőr alatti szövetekben vagy az izomszövetben 2-3 nap alatt negyedik, majd két-három, netán több hónap után ötödik stádiumú lárvává alakulnak. Ezek a vérárammal a szívbe és a tüdőartériákba jutnak, és ott újabb három hónap alatt ivaréretté válnak, szaporodni kezdenek. A szúnyogcsípéstől az ivaréretté válásig átlagosan 6-9 hónap telik el. A kifejlett férgek öt–hat vagy akár több évig is élhetnek, elsősorban a tüdő verőereiben. Nagyszámú féreg esetén a szív jobb kamrájában, a jobb pitvarban, esetleg az ide a test felől vért szállító gyűjtőérben raktározódnak fel. Ezért játszik kulcsszerepet a szúnyog a fejlődési ciklusban, mert nélküle a mikrofiláriák fejlődése megakadna. 

A fertőzöttség tünetei és megelőzése 

– A fertőzött állatok gyakran tünetmentesek. Megtörténhet, hogy egy nagy testű kutya élettartamát és életminőségét nem befolyásolja néhány kifejlett szívféreg. Enyhébb fertőzöttség esetén mérsékelt fáradékonyság, lesoványodás, alkalmankénti száraz köhögés, nehézlégzés, munka- és sportkutyáknál a teljesítmény csökkenése fordulhat elő. Súlyosabb esetben kifejezett nehézlégzés, makacs, száraz köhögés, sápadt nyálkahártyák, fáradékonyság, hasvízkór, a végtagok vizenyője figyelmeztet a betegségre. Azok a kutyák, amelyeknél súlyos tünetek jelentkeznek, gyakran elpusztulnak. A szívférgesség megállapítását gyorstesztekkel hatékonyan ki lehet mutatni. A bizonyítottan szívférges kutyák kezelése meglehetősen korlátozott, ezért mindenképpen ajánlott a megelőzés, az egész éven át tartó, havonkénti lárvaellenes kezelés. Akár spot-onról (rácsepegtető oldat), akár tablettáról van szó, az előírás szerint havonta ismételni kell, de a rovarriasztó nyakörv is hatásos. A megelőzésre alkalmazott szerek biztonsággal alkalmazhatók a kutyákon, azonban a szervezetben tömegesen pusztuló féreglárvák akár a keringés összeomlását is okozhatják. Ezért a szűrővizsgálattal szívférgességre pozitívnak bizonyuló kutyák első lárvaellenes kezelését orvosi felügyelet mellett ajánlott végezni. Létezik olyan gyógyszer, mely a kifejlett szívférgeket elpusztítja, a probléma csak az, hogy a férgek nem tűnnek el varázsütésre, hanem a vérárammal sodródnak, és komoly károkat okozhatnak a szervezetben. A kutyák kizárólag kórházi, intenzív körülmények között kezelhetők, sajnos a túlélési esélyük csekély. A másik lehetőség a felnőtt férgek eltávolítására a műtéti eljárás, amikor katéterrel mechanikusan távolíthatók el a szívben található férgek. A probléma az, hogy csak a szívférgek száma csökkenthető az eljárással, a tüdőerekben tartózkodó férgeket nem lehet elérni. Egyik eljárás sem rutinszerű, igen kockázatosak és költségesek, ritkán alkalmazzák őket. Bizonyos megelőző gyógyszerkészítményeket sem szabad a kutyának beadni, amíg nem vagyunk 100%-osan biztosak abban, hogy nincs szívférgesség. Ugyanis olyan erős gyógyszerek is forgalomban vannak, amelyek megölik a kifejlett férgeket, azok viszont eltömik az ereket, és ezáltal az állat trombózist kaphat, és elpusztulhat. Ezért, mielőtt bárki megkezdené a megelőzést, ki kell kérni a szakember véleményét – hangsúlyozta dr. Pálosi Csaba.