Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Március 10-én 16 órakor gyűljünk össze a marosvásárhelyi Postaréten, és onnan vonuljunk, a hagyománynak megfelelően, a város főterére, a kormányhivatal elé. Legyünk erősek, bátrak és következetesek, és üzenjük meg az egész világnak: alkotmányos eszközökkel, erőszakmentesen, de rendíthetetlen kitartással igényeljük a székelyek szabadságát: Székelyföld államon belüli önrendelkezését – állt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívásában.
Az SZNT pénteki programja a korábbiakhoz hasonlóan a Székely vértanúk emlékművénél kezdődött, ahol Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvivője mondott beszédet. A rendezvényre Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Makfalváról is érkeztek résztvevők. Jelen voltak más őshonos kisebbségek képviselői is. A marosvásárhelyi rendezvénnyel egy időben a Kárpát-medence számos településén és világszerte tartottak szimpátiatüntetéseket.
Ötvös József nyugalmazott református lelkész kjelentette: az igazságtalanság elveszi a szabadságot, és ez történt 1854-ben is Marosvásárhelyen. A Miatyánkot egyformán mondta akkor minden áldozat, és most is együtt mondhatják az egybegyűltek, felekezettől függetlenül.
„Sok erőt az autonómia megteremtése felé vezető úton!”
Szili Katalin miniszterelnöki tanácsos megköszönte Izsák Balázsnak és az SZNT-nek, hogy évről évre megemlékeznek a székely vértanúkról. A székely összefogás napjának nevezte március 10-ét, amikor emlékezni gyűlnek össze az emberek, akárcsak március 15-én. Az összetartozás fontosságáról beszélt, ami nélkül nem lehet megmaradni, a magyar nyelvet, kultúrát védeni, a közösséget összefogni.
Véleménye szerint fontos, hogy román állampolgárként a helyi magyar közösség tudja megőrizni kultúráját, nyelvét, hogy saját sorsáról dönteni tudjon. Kijelentette: Európa tizenhat országában van autonóm közösség, amely a saját sorsáról dönt. Európa ezen térségei sokkal fejlettebbek, gazdaságuk virágzik. Székelyföld autonómiájának megteremtése nemcsak a magyarok, hanem a többségi társdalom érdeke is. „Kívánok sok erőt az autonómia megteremtése felé vezető úton!”– mondta egyebek mellett.
Nem adjuk fel!
Ez volt Tőkés László, az EMNT elnöke beszédének visszatérő motívuma. Kijelentette: nem a kétségbeesés érzetének kell uralkodnia az egybegyűlteken, azokra a székely vértanúkra kell tekinteni, akik hittek a szabadságban, és ezért életüket adták, akik példaképek ma is. Nem gyászolni gyűltünk össze, hanem éppen ellenkezőleg, azoknak a hősöknek az örök dicsőségét hirdetjük, akik nem az „ideig való láthatókra”, hanem az „örökkévaló láthatatlanokra” tekintve áldozták életüket a honért és a szabadságért – hangsúlyozta az EMNT elnöke.
A ma embere még a minimális kockázatvállalástól is visszariad, nemhogy érdemi, politikai, anyagi áldozatot hozna a közösségért, nemzetért. (…) Politikusaink a nemzeti önrendelkezés ügyét vakvágányra juttatták. A kedvezőtlen külső körülmények közepette akadályfutást kell folytatnunk nemzeti közösségünk legfőbb célkitűzése, az erdélyi magyarok tényleges szabadságát biztosító közösségi önrendelkezés kivívása érdekében – mondta.
A székely szabadság napjának időszerű és örök érvényű üzenete: Nem adjuk fel! Bogdan Aurescu külügyminiszter képtelen állítása szerint a Székelyföld nem is létezik. Az SZNT akkor sem adja fel! – jelentette ki.
A székely szabadság nem csupán kampányszólam
Az önrendelkezés a megoldás, mondta Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvivő elnöke. Az elmúlt harminc évben a közösség legnagyobb fogyatkozása következett be. A kommunizmus alatt az erdélyi magyarság száma nem fogyott, de a szabadság, a viszonylagos jóllét alatt a magyarság elveszítette közel negyven százalékát.
Véleménye szerint ennek egyik oka az, hogy a regnáló politikai hatalom nem képviselte megfelelően a közösséget. A székely nép önrendelkezése a megoldás a problémára. „Számunkra a székely szabadság nem csupán egy üres politikai szólam. Hisszük és valljuk: vágyott közigazgatási önrendelkezésünk a megoldás a problémáinkra, nem pedig a kijárásos bukaresti politika. Éljen a székely szabadság!” – zárta beszédét Csomortányi István.
A rendezvényen jelen volt Erika Casajoana Daunert, a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) párt nemzetközi bizottságának a tagja, a katalán kormány Európai Unió melletti állandó képviselete korábbi vezetőjének a helyettese, Luke Uribe-Etxebarria, a spanyol szenátus tagja az Eusko Alderdi Jeltzalea/Partido Nacionalista Vasco (Baszk Nemzeti Párt) képviseletében, valamint Robert Starosta, a Szilézia Kulturális Autonómiájáért Kezdeményező Egyesület elnöke.
Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek! – kívánták mindannyian.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke felolvasta a Székelyföld területi autonómiáját követelő kiáltványt, amelyet eljuttatnak a kormánynak és az államfőnek is. Ez nem sérti Románia területi egységét, a Székelyföldön élő románok érdekeit, sem Románia alkotmányát. Székelyföld autonómiája azt jelenti, hogy a közösség maga oldja meg problémáit, igazgatja mindennapjait – hangsúlyozta Izsák Balázs.
A koszorúzás után a résztvevők Vásárhely főterére, a prefektúra épülete elé vonultak, ahol átnyújtották a kormánynak címzett beadványukat a prefektúra képviselőjének. Az esemény záróakkordjaként átadták az SZNT Gábor Áron-díját, amelyet idén Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Bakk Miklós egyetemi tanár vett át az autonómia ügyének szolgálatáért. A díjátadásra a Kultúrpalota kistermében került sor.