2024. november 21., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szinte magam előtt látom, amint a címet elolvasván felcsillan néhány diák szeme. De sajnálom, el kell szomorítanom őket, nem az iskolából repülő zenetanárról lesz szó, hanem egy ezerévesnél is régebbi tudósról.

Röpítsen el a képzeletünk Andalúziába! Andalúzia a nevében hordozza, hogy egykor vandálok is éltek azon a vidéken, valamikor az arabok előtt. Az al-Andalúsz arab kifejezés valószínűleg a vandálok földjét jelenti. Andalúziát valahogy úgy képzelhetjük el, mint egy szabálytalan félkört, aminek Gibraltár a középpontja, a sugara pedig a Gibraltár és Portugália közötti távolságnak felel meg. Nem véletlen, hogy Európának éppen ez a része került arab fennhatóság alá valamikor a hétszázas években, mert a mórok a Gibraltári-szoroson könnyedén beszivárogtak Afrikából. Ebben az időszakban kezdődött az iszlám aranykora. Az arab tudományosság fejlődése és a jól átgondolt, szervezett vezetés megmutatta erejét az arab hódításokban. Így lett Andalúzia fél évezrednyi időre arab világ.

Andalúzia egyik különleges városában, Rondában élt egy – számunkra kevésbé ismert – híres polihisztor. Abbas ibn Firnas valószínűleg 810-ben született a Córdobai Emirátushoz tartozó Rondában. Származásáról keveset tudunk, és csak feltételezések léteznek arról is, hogy arab vagy berber eredetű lehetett.

Abbas ibn Firnas elképesztő lángelme volt. A technika történetében talán többször is megérdemelné az első helyet találmányai alapján. Polihisztorként korának minden tudományában jártas volt, és szinte minden téren maradandót is alkotott.

Valószínű, hogy előkelő, befolyásos családból származott. Kisgyerekként mindent szétszedett és összerakott, hogy minél jobban megértse a technika összefüggéseit. Eszes fiatalként szerencsésnek is érezhette magát, hiszen a közeli Córdoba az arab világ Bagdadhoz hasonló tudományos központja volt. 822-ben, 12 évesen már a córdobai híres tanárok lábainál szívta magába a tudást. Érdekes módon a színvonalas arab oktatás is – akár az ókori görögöknél – zenével kezdődött, amihez aztán hozzáadták a költészetet és az arab nyelvet. 

Abbas csillagászatot és orvostudományt tanult, de ezek mellett a mérnöki tudomány is nagyon vonzotta, valamint a művészetek közül a zenét és a költészetet kedvelte. Hogy mennyire volt jó művész és kitűnő tanuló, az a tény is jelzi, hogy II. Abda r-Rahman emír palotájában tanulhatott, ahol a kivételes képességű fiatalokból Andalúzia későbbi bölcseit képezték. Az akkori iszlám siker kulcsa az lehetett, hogy az uralkodók körülvették magukat a művészet, a kultúra és a tudomány legjobb ismerőivel. Ezek a tudósok amolyan szakmai tanácsadóként éltek az uralkodó mellett. Ez a nézet a granadai Alhambra uralkodói erőd elképesztő építészeti technikájában is felismerhető.




Abbas ibn Firnas 828-ban befejezte tanulmányait, kinevezték a córdobai zeneiskola első tanárának, és zenét meg költészetet kezdett tanítani. Mai szóhasználattal egyetemi tanársegédnek nevezhetnénk. Nemcsak tanította a költészetet, hanem ő maga is sok verset írt, de sajnos közülük sok elveszett. Hogy mennyi ideig tanított, ma már nehezen állapíthatjuk meg, de tény, hogy bölcsessége arra indította, ne elégedjen meg azzal a tudással, amit addig tanult. Hogy még több újdonsággal gazdagodhasson, elutazott Bagdadba, a Bölcsesség Házába. Itt Kelet bölcsei és a világhírű könyvtár még nagyobb lendületet adott a fiatalember tudományos gyarapodásának.

Visszatérve Córdobába, tapasztalatait igyekezett a vidék fejlődésére fordítani. Abbas ibn Firnas volt a bagdadi szellemi színvonal közvetítője, az ő tevékenysége által érthetjük meg igazán Andalúzia fejlődését.

Abbast nem csak a célba jutás érdekelte, hanem útközben nyitott szemmel és nyitott füllel járt, hogy minél több tapasztalatot szerezzen. Egyiptomban például elleste a hegyikristály (üvegszerűen tiszta kvarc) faragásának titkát. Hazájában már ő maga faragta a drágaköveket, ami csodának számított, hiszen addig a hegyikristályt Egyiptomba kellett szállítani megmunkálás végett. E tettéért nagy tiszteletnek örvendhetett. 

Mérnökként Abbas ibn Firnas első dolga volt, hogy egy olyan vízzel működő órát készített, amely éjjel is mérte az idő múlását. Fontos megjegyeznünk, hogy az iszlám világban a víznek rendkívüli fontosságot tulajdonítanak. A víz az egészség, a tisztaság és az élet szimbóluma is. Amint elkészült az időmérő szerkezet, azonnal meglepte vele II. Abda r-Rahman emírt. Abbas tehát jó pszichológus is volt, mert tudta, hogyan kell megbecsülést és befolyást szereznie.

Az emberiség mindig is vágyott a csodák megtapasztalására. Abbas ezt is jól tudta, ezért saját házában rendkívül sok kutatás után egy planetáriumot épített. Ebben a „laboratóriumban” a csillagok járását, a felhők vonulását, a villámlást és a mennydörgést is élethűen tudta ábrázolni. Elképesztő sikere volt a planetáriumnak, mert a város lakossága tömegesen tódult csodát látni. Sőt mi több, olyan üvegből készült síkgömbnek nevezett csillagászati eszközt is szerkesztett, amely képes volt megjeleníteni adott dátumon és időpontban az égbolton látható csillagokat.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató