A népi hagyományaink és értékeink jegyében

Marosszentgyörgyi magyar közösségek napja

Családias hangulatban, népi hagyományaink és értékeink jegyében ünnepelt szombaton a marosszentgyörgyi magyar közösség. Már hagyomány Marosszentgyörgyön, hogy minden évben megszervezik a magyar közösségek napját, a szombati ragyogó napsütésben már a kora déli órákban gyerekzsivajtól, népzenétől és jó hangulatú beszélgetésektől volt hangos a plébánia udvara. 

A gyerekek kipróbálhatták a nemezelést, a kosárfonást, a szövést, a fafaragást, a bőrdíszművességet, az íjászkodást, az okulele használatát, megismerkedhettek a jurták világával, mi több, számos hagyományos finomság elkészítésének a csínját-bínját is elleshették, például, hogyan készül a marosjárai szilvaíz, az ízletes házi pánkó, a must vagy éppen a kézműves sajt. Eközben a szülőknek, nagyszülőknek kulturális műsorral kedveskedtek a szervezők, tehát minden korosztály talált kedvérevalót.

A marosszentgyörgyi magyar közösségek napja rendezvénysorozat szombaton reggel ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd koszorúzással egybekötött megemlékezésre várták a római katolikus templomkertben felállított emlékműnél mindazokat, akik fejet szerettek volna hajtani az aradi vértanúk áldozata előtt. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében dr. Both Hajnal konzul, a Maros megyei önkormányzat nevében pedig Kovács Mihály Levente, a Maros Megyei Tanács alelnöke vett részt a megemlékezésen.

Ezt követően a plébániakertben a magyar népi kultúra és hagyományok vették át a főszerepet, a szervezők a gyerekeknek számos érdekes tevékenységgel készültek, a színpadon pedig – zömében helyi fellépőkkel – kulturális programok, többek között néptáncelőadások, Baricz Gergő koncertje, népviseleti bemutató várták az érdeklődőket.

A hagyományos mesterségek világába kalauzolták a gyerekeket

A Gyulafehérvári Caritas foglalkozásai igen népszerűek voltak a gyerekek körében. Récsei Mária, a szervezet munkatársa elmondta, olyan játékokat hoztak, amelyeket a fejlesztéseken, a tevékenységeken a mindennapokban is használnak, de amelyek illeszkednek a magyar nap hagyományos jellegéhez. Az ügyességi játékok mellett ki lehetett próbálni az okulelét, illetve a kézműveskedést is, az ősz színeit felelevenítő falevelekből karkötőket készítettek.

A bőr egy olyan anyag, amit mindenki ismer, viszont nemigen van lehetőségük a gyerekeknek, hogy kipróbálhassák, mi mindent lehet belőle készíteni, hogyan kell vele dolgozni. Szombaton erre is alkalom adódott, Szász Judit csíkdánfalvi bőrdíszműves oktató segítségével bőrerszényeket készítettek, a szomszédos asztalnál pedig Ráduly János mester a kosárfonás rejtelmeibe kalauzolta el azokat, akik beültek a „műhelyébe”. Sokak érdeklődését keltette fel a helyszínen felállított szövőszék is, ki is próbáltak egy másik hagyományos mesterséget, a szövést, de a nemezelés, a mézeskalács-díszítés és a fából készült ügyességi játékok is sok gyereket vonzottak.

Őseink életmódjával ismerkedhettek meg a látogatók a plébánia udvarán felállított, elődeink által használt tárgyakkal autentikusan berendezett jurtánál. A Torockói Íjász Szer Egyesület képviselője, Bárdos Zoltán ismertette az érdeklődőkkel őseink életmódját, az eszközöket, amelyeket használtak. Ki lehetett próbálni a hagyományőrző eszközöket, például a gyerekek nagy kedvencei voltak a szarukürtök, valamint az ostorcsapkodás. A jurta szomszédságában sorban álltak, hogy kipróbálják az íjászkodást, lóháton is tehettek néhány kört. A rendezvényen a magyar kutyafajták világába is betekintést nyerhettek a látogatók, a Magyar Kutyafajták Romániai Klubjának köszönhetően többek között magyar vizslát, pulit és komondort is felvonultattak a gazdáik a plébánia udvarán.

Járai szilvaíz és paniti sajtok

A mai gyerekek közül valószínűleg kevesen tudják, miként készül a hagyományos szilvaíz, a marosszentgyörgyi plébánia udvarán azonban végignézhették, amint a marosjárai Péntek Emese órákon át kavargatta a rögtönzött üstben rotyogó finomságot, ami cukor nélkül készül, és olyan vastag lesz, hogy megáll benne a kanál. De azt is végignézhették, hogyan préselik a szőlőt, és ők maguk is gyúrhatták és szaggathatták a tésztát, amiből pillanatokon belül kisült a finom pánkó. Ugyanakkor meg lehetett kóstolni a mezőpaniti Therezia termékeit, valamint a homoródalmási kézműves sajtokat.

Jövőt úgy tudunk építeni, ha erősítjük a közösséget

Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere a helyszínen örömmel nyugtázta, hogy zsúfolásig telt helyi családokkal a plébánia udvara.

Mint mondta, Marosszentgyörgyön a magyar közösségek napja családias hangulatú esemény, amelynek a lényege a találkozás öröme, a cél az, hogy a régi, illetve a nemrég a községbe költözött marosszentgyörgyiek találkozzanak, és mindenki otthon érezze magát. 

– Ez alkalommal emlékezünk október 6-ra is, ami fájdalmas ugyan számunkra, de abból tanulva tudatosítanunk kell, mennyire fontos, hogy legyen jövőnk, és jövőt úgy tudunk építeni, ha erősítjük a közösséget, ezek a rendezvények pedig ezt a célt szolgálják. A másik célunk, hogy a következő nemzedék megismerkedjen a hagyományainkkal, az értékeinkkel, bemutassuk, mennyi érdekes mesterség, kézműves tevékenység volt a múltban, lehetőséget kínáljunk a gyerekeknek, hogy kipróbálják ezeket, és belekóstoljanak olyan munkafolyamatokba, amelyek régen minden háztartásban hozzátartoztak a mindennapokhoz, például a szilvaíz főzése üstben, a mustkészítés vagy éppen a kenyérsütés. Emellett a községben több mint harminc kulturális csoport működik, számukra is teret kínálunk a bemutatkozásra. Szinte nem is kell vendégfellépőket hívni, velük teljes kulturális műsor áll össze a rendezvényen.

Ugyanakkor Marosvásárhely szomszédságában a mindennapokban tapasztaljuk az urbanizáció kedvezőtlen hatásait is, megszűnnek az emberek, szomszédok közötti kapcsolatok, amelyek régen falusi környezetben jellemzőek voltak, a rendezvénnyel tehát a találkozás, az együttlét örömét is szeretnénk ébren tartani – fogalmazott Sófalvi Szabolcs.