A megállíthatatlan pusztulás küszöbén?

Épített örökségünk

Nagyenyedtől északra, a Maros folyó bal partján fekszik a nagy múltú város, Marosújvár. Már a rómaiak idején lakott volt, Salinae néven volt ismeretes. A település első okleveles említése 1202-ből származik Uyvar alakban. Nevéből ítélve már ebben az időben is volt vára, melyről azonban közelebbi adataink nincsenek. A település kastélya elhanyagolt. 1336-ban az esztergomi érsek kétszázezer márkával járult hozzá a felépítéséhez. Gálfi János reneszánsz stílusban átépítette…

Az elcserélt és elzálogosított település

A Kökényes-Radnót – vagy Rénold – nemzetség Dobokai ágából származó Mikud 1298-ban Szászlónát cserélte el az erdélyi püspökkel Marosújvárért és a mellette lévő Faludi nevű faluért.

Nem sokkal ezután, 1300 előtt testvére, Imre a leányának, Katának adta zálogba, melyet Péter comes, a maga és a gyermekei nevében, 1338-ban a váradi káptalan előtt hetven márka finomezüstért András erdélyi püspöknek zálogosított el.

A fejedelem egy gyilkosnak adományozza Marosújvárt

Kiss Gábornak az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájából az derül ki, hogy a várat első ízben egy 1357-ben kelt oklevél említi, amikor a Kökényes-Radnót nemzetség birtokában volt, amelytől talán vétel útján az erdélyi püspök kezébe került. Ismeretlen körülmények között lett Báthori Kristóf vajdáé.

A várat Báthori Kristóf 1581-ben Gálfi Jánosra hagyta, aki előbb tanítója, majd később tanácsosa lett Báthori Zsigmond fejedelemnek.

Amikor azonban a Báthori családban viszály keletkezett, a fejedelem Gálfi Jánost 1592-ben várkastélyában elfogatta, Huszt várába hurcoltatta, és 1593-ben lefejezték. Marosújvárt a fejedelem Bodoninak, Gálfi egyik gyilkosának adományozta.

1600-ban itt gyülekeztek a Mihály vajda ellen fellázadt rendek 

Miután Mihály vajda 1599. november végén elfoglalta Erdély déli részét, Marosújvárt hívének, Mihálcsa bánnak adta.

Alig egy év múlva, Tordán kelt levelében Csáky István már leírhatja: „Maros-Ujvár is kézben vagyon”. 

1600. szeptember 16-án itt gyülekezett a Mihály vajda ellen fellázadt rendek serege, majd 1601-ben Somogyi Bertalan arról tájékoztatja a vajdát, hogy „…Ujvárat föladták a németök, Ribis az ki kapitány benne volt, melynek Maros-Ujvárat adták, az mely Mihálcsa uramé volt…”.

Kiss Gábor közlése értelmében Bethlen Gábor fejedelem 1620-ban Siményfalvi Székely Mózes árván született egyetlen fiának, ifjabb Székely Mózesnek adományozta a marosújvári várat, a várossal együtt.

Apafi Mihály fejedelemsége alatt szerezte meg Mikes Mihály, és e család birtokolta még a 19. század közepén is.

Neuhauser ábrázolásai 

1789-ből származik Neuhauser József gouache alkotása Marosújvárról. A képen a kastély előtti kert egy része, a körfal alatt húzódó terület, valamint az 1742-ben Mikes István által barokk stílusban átépített épület látható.

Dr. Fekete Albert szerint (forrás: Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek) a kastély keleti oldalánál egy elkerített kis kertrész volt, ami visszavonulásra alkalmas zugot jelentett a tulajdonosoknak.

Neuhauser ábrázolásán a Maroson túl fás kaszálórét található szénaboglyákkal, a távolban, észak felé pedig a Mezőség lankás, csupasz domboldalai.

A várfalat megszakító bástya feltehetően nem a mai, vagy ha igen, Neuhauser perspektívája csalóka, mivel túl közel van az épülethez. Viszont a terasz ötszögletű, pont, mint a ma is álló bástya, és körülbelül ugyanakkora távolságra is van a kastélytól.

„A régi bútorzat és a gazdag irattár az oláhok által elraboltatott”

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki, hogy 1848-ban  „… a felsőújvári kastély is felgyújtatott és romba döntetett, az ott lévő igen szép régi bútorzat, gazdag irattár, nagy mennyiségű bor és gabona az oláhok által elraboltatott…”.

Orbán Balázs szerint a 13. században épült.

„…igen valószínű, hogy az 1296-ban állott (Szent Mihálynak szentelt), s e helyen feküdhetett kőegyháznak helyére, s annak anyagjának építtetett ezen mostani Gálfi… által…”

A megvásárolt kastély

Gróf Mikó Imre, akit Erdély Széchenyijeként tartunk számon, 1856-ban vette meg a kastélyt, és neogótikus stílusban állíttatta helyre. 

Fekete tudomása szerint 1869-re lett kész, és ebben a formájában láthatjuk ma is.

A tervező az a kolozsvári Kagerbauer Antal építész volt, aki számos ismert kolozsvári romantikus építészeti alkotása mellett az 1860-as évek második felében megtervezte a kolozsvári Sétatér csónakázótavacskáját szigettel, melyet meg is építettek, és a mai napig rendeltetésszerűen működik.

Erdély legszebb fekvésű, legimpozánsabb kastélya

Orbán Balázs így ír a marosújvári kastély kertjéről és a környező tájról:

„…látók fennebb azon térbe kiszökellő hegyfokot… E hegyfok már önmagában is szép, de festőivé azáltal lesz, hogy tetőormát egy büszke gót kastély, annak szeszélyes melléképületei, ódon toronybástyája… koronázza, felmutatva a kis Erdély legszebb fekvésű s legimpozánsabb kastélyát… A kastély kertjéből s a kastély mindenik ablakánál szép kilátás nyílik; elragadó körlátvánnyá lesz az, ha a kastély tetőerkélyére kilépünk. A hegyfok alját ezüst szegélyként hímezi körül a Maros… Pár évtizeddel ezelőtt a Gálfi-kastélynak több bástyája s a vár körfalai is részben állottak, de azok ellapultak, hogy a műkertnek helyet adjanak; csakis az északkeleti szögleten hagyatott meg… egy ötszögű kúpfedeles bástya; odább látszanak alapfalai a kapuvédnek, hol felvonóhídon át lehetett a várba jutni, mert a keleti védfalon kívül egy még most is 10 öl szélességű s több öl mélységű sánc szeli át egész szélességében a hegynyakot. Hogy a roppant munkával kivitt átmetszés még az első vár idejéből való, ahonnan semmi kétségem nincsen. E tájt nem rég fedezték fel azon alagutat, melyen Gálfi elmenekült a legyilkolására kiküldött poroszlók kezeiből, mely azonban újból beomlott…”

Az ötszögű bástya még mindig áll…

A marosújvári birtok számunkra ismeretlen körülmények között lett gróf Teleki Ádámé. Teleki Marosújváron borpincét létesített a kastély mellett. Ezt korabeli képeslapokon is láthatjuk, a helyszínen is azonosíthatók a maradványai. 

A marosújvári kastély jelenleg lepusztult állapotban van. A kert az utóbbi évtizedekben nagyrészt beépült. 

Az ötszögű bástya még mindig áll. A közelben lévő román stílusú templomnak már csak a maradványai vannak meg. A várfal előtt húzódó várárok, valamint a gyönyörű kilátás a Marosra és a mezőségi dombokra mai is megvan, azonban beárnyékolja a parton lévő gyártelep. 

Amit a Mikes családról még tudni kell

A Mikes család egyike Erdély legősibb családjainak, eredete a 14. századra vezethető vissza. 

Fekete Albert munkájából tudjuk meg, hogy Bethlen Gábor fejedelem 1626-ban I. Mikes Zsigmondnak adományozta Szalanczi György zágoni birtokát. 

Továbbá, II. Mikes Zsigmond fiainak – Kelemen és János – regényes leányrablási kísérlete ihlette Kemény Zsigmondot az Özvegy és leánya című könyvének megírására. 

II. Mikes Zsigmond I. és II. Rákóczi Györgynek volt a követe és hadvezére. Velence erdélyi követe, majd 1657-ben kancellár lett. Testvére, Mikes Kelemen 1659-ben ítélőmester tanácsos és a székelység generálisa volt. 

Dr. Kálmán Attila történész:

Marosújvár kastélyának sorsa mintha össze lenne kötve a város sorsával. Gr. Teleki Ádám volt a kastély utolsó tulajdonosa, akit kétszer is börtönbüntetésre ítéltek mondvacsinált vádakkal. 

A kastély az államosítás után az állami gazdaság székhelye lett. A környékét felparcellázták és beépítették. A melléképületek vagy tönkrementek, vagy lebontották őket. 

A kastély pusztulása a rendszerváltás után kezdődött. Az állami gazdaság kiköltözésével az épületben egy ideig karácsonyfadíszeket készítő műhely működött, majd a sorsára hagyták. 

Ma az épület ajtó és ablak nélkül, leomló falakkal várja sorsa beteljesülését. A kastély sajnos per tárgyát képezi a család leszármazottjai és a lehetséges kastélytulajdonosok között.  A pusztulása majdnem megállíthatatlan, bár őrzi még az épület a neogótikus díszítőelemeket. 

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért külön köszönet dr. Fekete Albertnek és Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnöknek, valamint a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek.