2022. július 6., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Megegyezés a tisztességes megélhetést biztosító európai minimálbérről

Borús gazdasági kilátásokkal és 8 százalék feletti inflációval a háttérben állapodtak meg a minap az Európai Unió intézményei a minimálbérről szóló ideiglenes egyezségben.

Ami azt jelenti, hogy az EU tagállamainak megfelelő munka- és életkörülményeket kell biztosítaniuk minden európai munkavállaló számára. Az uniós országoknak a háztartási cikkek és szolgáltatások kosara alapján kell meghatározniuk a minimálbérüket – a bruttó mediánbér figyelembevételével. A tagállamoknak meg kell határozniuk saját céljaikat, és végre kell hajtaniuk őket. 


 Fotó: Facebook



Minden uniós alkalmazott kapjon a munkájáért tisztességes megélhetést biztosító fizetést

Az irányelvvel kapcsolatos kérdésekről, dilemmákról Winkler Gyula európai parlamenti képviselőt kérdeztük.

– Az Európai Unió intézményei megállapodtak a minimálbérről szóló ideiglenes egyezségben. Mit jelent ez pontosan? És a jelenlegi krízishelyzetben egyáltalán aktuális erről beszélni?

– Az uniós minimálbér bevezetését célzó jogalkotási folyamat évekkel ezelőtt kezdődött, most jutottak egyezségre az európai jogalkotók: a Parlament, a Bizottság és a Tanács jogalkotói. A megállapodást még a Parlament plénumának is el kell fogadnia. Rögtön le kell szögeznünk a kérdés kapcsán, hogy nem az egész unióra vonatkozó minimálbérről van szó. Egy ilyent lehetetlenség volna megvalósítani, hiszen a tagállamokban nem egyforma a gazdasági fejlettség. Egy olyan uniós minimálbérről szóló irányelvtervezetről beszélünk, amely azt írja elő, hogy minden tagállamban legyen egy átlátható és kiszámítható módon megállapított minimálbér. A legfontosabb nyilván az, hogy minden uniós alkalmazott kapjon munkájáért olyan fizetést, amely tisztességes megélhetést biztosít. A minimálbér a megfelelő munka- és életkörülmények megteremtését célozza. Az új európai direktíva nagyobb átláthatóságot, hatékonyabb, átfogóbb társadalmi párbeszédet ír elő, valamint a minimálbér időszakos felülvizsgálatára vonatkozó jogszabályokban is több rugalmasságot enged meg, mint bármelyik erre vonatkozó tagállami törvénykezés. Ennek megfelelően válsághelyzetben – mint a mostani is – a minimálbért az inflációt figyelembe véve kell kiigazítani, hogy ezáltal is védjük a dolgozókat a szegénységtől, ugyanakkor azokban az időszakokban, amikor gazdasági növekedést regisztrálnak, a minimálbért a növekedéssel arányban kell emelni. 

– A vállalkozók aggódnak, mivel ez többletköltséget jelenthet a nehéz időkben.

– Az uniós minimálbér szabályozása egy európai direktíva, amelyet a következő hónapokban fognak közölni az EU Hivatalos Lapjában a jogalkotási eljárás lezárását követően. Minden tagállamnak két éve van arra, hogy saját törvénykezését az uniós irányelvhez igazítsa. Ilyen értelemben nem beszélhetünk azonnali hatásról, viszont fel kell készülni az új szabályozásra. A hazai vállalkozóknak számolniuk kell azzal, hogy az erre vonatkozó törvénykezést szigorúbban betartsák. Ugyanakkor úgy vélem, hogy az üzleti szférának jobban meg kell szerveznie magát, azt látom, hogy a munkáltatók nagy része nem vesz részt az érdekképviseleti szervezetekben, s ezzel kiszorultak a szakszervezetek–munkáltatók–kormány közötti egyeztetésekből. Ez ahhoz is vezet, hogy a hazai gazdasági szereplők nincsenek megfelelő súllyal jelen az európai struktúrákban sem. 

– Hogyan érinti Romániát a megegyezés? Mi a teendő?

– Románia törvényhozásának is két éve van arra, hogy az európai direktívát életbe léptesse. Eldöntheti, hogy gyorsan lép, vagy azt, hogy kivárja az időszak végét. Az új törvénykezésnek mindenképpen a társadalmi párbeszédet kell ösztönöznie. Ma az alkalmazottak húsz százalékával konzultálnak, vagyis azokkal, akik szakszervezeti tagok. Az új hazai törvénykezésnek azt a szokásjogot is meg kell változtatnia, ahogy a kormány a minimálbért megállapítja, minimális társadalmi konzultációt követően. Egy átfogó társadalmi párbeszéd eredményezheti azt, hogy átlátható módon állapítsák meg a minimálbér szintjét. Ebben a folyamatban a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell a legnagyobb szerepük legyen, a kormányzatnak közvetítőként kell fellépnie. Az európai irányelv azt javasolja, hogy az adott ország bruttó átlagbérének hatvan százaléka legyen a minimálbér, tehát egyértelmű, hogy az elkövetkező években Romániában muszáj lesz a minimálbért fokozatosan emelni, hogy elérje ezt a százalékos arányt. Ugyanakkor persze azt is meg kell állapítsuk, hogy nem feltétlenül kell egy uniós irányelv előírja a minimálbér növelését, elegendő a társadalmi realitásokat figyelembe venni.