2021. november 30., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A kortárs magyar irodalom világhírét megalapozó szerzőkről és a magyar művészet németországi jelenlétéről mutattak be kötetet Berlinben a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar Európai hidak című közös fesztiválján csütörtökön.

A magyar és a német kultúra összefonódását kifejező fesztivál legfőbb irodalmi programját a német főváros magyar kulturális intézetében, a Collegium Hungaricum Berlinben (CHB) tartották, ahol a résztvevők a hivatalos megjelenés előtt megismerhették a magyar művészet németországi, különösen berlini jelenlétéről szóló művek legújabb darabját, Thomas Sparr Hotel Budapest, Berlin... című kötetét.

Az egyik legtekintélyesebb német kiadó, a Suhrkamp főszerkesztőjének új munkája arra a felismerésre épül, hogy a huszadik században a Keletről Nyugatra vezető számos menekülővonal egyike Budapest és Berlin között futott, így az évszázad végére a kortárs magyar művészet komoly képviselete épült ki a német fővárosban.

Ezt mutatja például, hogy Konrád György, Kertész Imre, Esterházy Péter és Nádas Péter is élt hosszabb-rövidebb ideig Berlinben. Hatásuk annyira erős, hogy „a Duna azóta is átfolyik Berlinen, Berlin pedig a szerzők és műveik révén Buda és Pest külvárosává vált” – áll a kötetet bemutató sajtóközleményben. Ugyanakkor a magyar jelenlét Németországban sokkal régebbre nyúlik vissza, és az elmúlt század nagy fordulataihoz kötődik: 1918-hoz, 1933-hoz, 1945-höz, 1956-hoz és végül 1989-hez – tették hozzá. Thomas Sparr kötete így „Budapestről szól Berlinben”, mindenekelőtt pedig életekről és a mai magyar irodalom világhírét megalapozó szerzők mellett olyan alkotókról, mint Lukács György, Hauser Arnold, Szondi Péter, Ligeti György és Kurtág György.

Az október 19-én megjelenő kötetről a magyar kultúra egyik jeles berlini képviselője, Dalos György író, műfordító, történész beszélgetett a szerzővel.

A könyvbemutatót Szemző Tibor zeneszerző-médiaművész különleges koncertje követte. A mások mellett Forgács Péter filmjeihez írt zeneműveiről ismert művész ezúttal is használta a film eszközét, úgynevezett mozikoncertet adott. Az előadáson két filmritkaságot mutattak be a köréjük komponált zenével. A Hajnali háztetők című Ottlik Géza-regény ihlette, a szerző saját hangjával hallható, Ez van! című 11 perces alkotás mellett a Hamvas Béla esszéi inspirálta Láthatatlan történet is műsorra került, ennek különlegessége, hogy az egykori NDK-ban készült oktatófilmek felhasználásával készült.