A környezetvédelem lehetőség és nem teher a gazdáknak

Tánczos Barna az Agrárakadémián

Február 3-án, pénteken a kelementelki községi kulturális központban tartották meg a 11. Agrárakadémiát, ahol a jelenlevők politikusoktól, szakemberektől értesülhettek a pályázati lehetőségekről, azokról a jogszabályokról, amelyek segítik a mezőgazdászokat a hatékonyabb gazdálkodásban. A rendezvény kiemelt meghívottja Tánczos Barna környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter volt, aki, mint ismeretes, korábban állattenyésztéssel is foglalkozott. 

A miniszter felszólalásában elmondta, sajnos a rezilienciaprogramból kimaradt a mezőgazdasági minisztérium támogatása, mivel a szaktárca az öntözőrendszer rehabilitálására akart pályázni, és ezt elutasította Brüsszel. Az európai tendenciák nem biztos, hogy jók nekünk, ha ellehetetlenítik a gazdák életét. Nem tilthatják meg a műtrágya használatát, viszont a túlzott mennyiséget mérlegelhetik (sz. m.: akárcsak a növényvédő szerekét). A mostani mezőgazdasági programok szerint a környezetvédelem lehetőség és nem teher a gazdáknak – mondta a miniszter, utalva a legelőterületekre szánt támogatásokra, majd kitért a környezetvédelmi minisztériumot is érintő mezőgazdasági beruházásokra, mint az ún. trágyaplatformok létrehozása. A trágya nem megfelelő kezelése miatt számos településen ihatatlanok, fertőzöttek lettek a kútvizek, ezért a minisztérium támogatja a lebetonozott felületű és lefolyóval rendelkező „ganédomboknak” a kialakítását. A minisztérium által a polgármesteri hivatalok és magánszemélyek számára elérhetővé tett program alapján 169 ilyen platformot építenek az országban. 

Ennek a lényege, hogy a csurgaléklé ne az útszéli árokba és a talajba kerüljön, hiszen ez a vízszennyezés fő oka, főleg vidéken. Ez a program mind a mezőgazdaság, mind a környezetvédelem „érdekét” szolgálja – emelte ki beszédében a miniszter. 

Továbbá kitért a szelektív hulladékgazdálkodásra, és arra ösztönözte a helyi önkormányzatok képviselőit, hogy vásároljanak megfelelő gépeket és eszközöket, hogy minél hamarabb működjön a szelektív hulladékgazdálkodás. Továbbá megemlítette, hogy lehet majd pályázni komposztálásra, így a polgármesteri hivatalok, nagyobb gazdák akár jövedelemre is szert tehetnek a komposzt értékesítésével. Újdonság, hogy a szaktárca biogáztelepek létesítését is támogatja. Ehhez azonban több településnek csatlakoznia kell a programhoz. Egyelőre öt nagyobb telep megépítését helyezték kilátásba. Felhívta a figyelmet a növényvédő szerek nyomkövetési rendszerére is. Eddig Romániában ugyanis nem követték, hogy a permetezőanyagok honnan származnak, milyen vegyi anyagokat tartalmaznak, és mennyit használnak fel belőlük a gazdák. A túlzott és nem megfelelő használatuk egyértelműen ártalmas a környezetre. Ezért kidolgoztak egy nyomkövetési rendszert, ami más uniós országokban már működik. Olyan modern farmokat finanszíroznak majd, amelyek bevezetik ezt a rendszert, és Tánczos Barna arra kérte a gazdákat, hogy az erre vonatkozó jogszabályokat tartsák be, mert akkor nem lesz gond. 

Egy másik érzékeny témát is érintett a miniszter. Elmondta: rendet teremtettek a vadkárok ügyében. Behozták a kárrendezésben tapasztalt két-három éves lemaradást. Azon igyekeztek, hogy a dossziékat minél előbb elemezzék, és fizessék ki a jogos igénylőket. Jelenleg 7-8 millió lejt különítettek el erre a célra az országos költségvetésben. Könnyítettek a rendszeren is. Decembertől ugyanis a medvék és a farkasok által előidézett károkat továbbra is a brassói központú erdészeti őrség rendezi, viszont a vaddisznók és a szarvasok (őzek) által okozott károk megtérítéséért a megyei környezetvédelmi ügynökségekhez kell fordulni. Felelősséget kell vállalniuk a vadgazdálkodásért a vadásztársulatoknak is, amelyek kötelesek segíteni a gazdákat ebben a „küzdelemben”. A megelőzésre is hangsúlyt kell fektetni, ezért keresik a módját, hogy a villanypásztorok vásárlásában is támogassák az érintetteket. A medveügyről elmondta: tavaly 140 medvére adtak kilövési engedélyt, ezek közül 76-ot ejtettek el. Tavaly 30 egyedet lőttek ki sürgősségi eljárással, 50-et pedig áttelepítettek más vidékre. További 80 medve kilövési engedélyre vár. Minden vad kilövésére – nem csak a medvékre – vonatkozó engedélyt a civil környezetvédelmi szervezetek a bíróságon megóvnak, így a nem sürgősségi esetekben indokolt kilövésükre várni kell a bírósági döntésig. „Emberi beavatkozás nélkül nincs vadgazdálkodás” – hangsúlyozta a miniszter. Várhatóan márciusban elkészül a hivatalos populációfelmérés, aminek alapján intézkednek majd. Tánczos Barna azt is elárulta, hogy több uniós ország (Ausztria, Németország, Franciaország, Lengyelország) környezetvédelmi miniszterének felajánlotta, hogy áttelepítenek medvéket Romániából, de valamennyien elutasították az ajánlatot. Június 28. és 30. között Bukarestben szervezik az európai nagyvadgazdálkodási csúcstalálkozót, amire szaktárcavezetőket és brüsszeli illetékeseket hívnak meg, és reméli, hogy sikerül meggyőzni a brüsszeli illetékeseket arról, hogy hagyják a romániai szaktárcára, hogy végezze a dolgát. Hozzátette: Vincze Lóránd EP-képviselő kérte az uniót, hogy a medvét és a farkast vegyék le a szigorúan védett fajok listájáról, de még nem történt előrelépés, reméli, hogy a csúcstalálkozó után sikerül valamit tenni ezen a téren.