A kárpátaljai hálózat egy éve

Az idősek báljától a karácsonyi köszöntőig

A Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja szakemberei is megszenvedték a bezártságot és a Covid okozta kilátástalanságot. A nehézségek ellenére kihasználtak minden lehetőséget, hogy a helyi magyarság hagyományőrző munkáját segítsék. Az évről Pál Katalin, a kárpátaljai hálózat vezetője számol be.

„Az első negyedévben még az eltervezett munkánkat végeztük. Hagyományainkat folytattuk, amikor januárban társszervezőként megrendeztük Péterfalván az idősek bálját. A harmadik alkalommal – a Kokas Banda kezdeményezésére – megtartott rendezvényen mintegy száztíz fő vett részt a környező településekről. A vigasság egyre népszerűbb, ezt az évek során kialakult kötetlen hangulatának köszönheti. Az est egyben lehetőséget ad néprajzi gyűjtésre: előkerülnek a régi emlékek: mesék, énekek, érdekes történetek, az ünnepekhez kötődő szokások. A talpalávalót nagypaládi hagyományőrző zenészek húzták. A táncokat videóra rögzítettük, amiből amatőr együttesek is szemezgethetnek.

Elindítottuk – mintegy száz fővel – a VI. kárpátaljai népzenész, néptáncos, népi énekes mesterképzést, de csak az első részét tudtuk megtartani a hagyományos módon, a következő négy alkalmat online formában rendeztük. Ezt követte volna az Átalmennék én a Tiszán népdaléneklési verseny, ami az ismert okok miatt elmaradt. 

Az első-második negyedéves eredményeink közé – természetesen online formában – a hagyományőrzés az óvodában heti foglalkozást, valamint a kézműves-foglalkozásokat sorolhatjuk. A pandémia mindenkit váratlanul ért, de nyár végére a családok java része is megoldotta az online kapcsolattartás technikai részét. 

Nyáron azért elkönyvelhettünk néhány kedvező hónapot, amikor engedélyt kaptunk kisebb rendezvények megtartására. Így tudtuk folytatni a viski népzene-, néptánc- és kézművestábort. A hálózat a kézművestábort támogatta hathatósan.

Egy gyűjtésről is beszámolhatok: négy alkalommal kerestünk fel helyi hagyományőrző mesterembereket, bőrdíszműveseket, csuhétárgyak készítőit és keramikusokat Péterfalván, Visken, Nagydobronyban és Tiszaújlakon. Munkájukról filmet forgattunk, ami a YouTube csatornán és a hálózat Facebook-oldalán érhető el. 

Szeptembertől még elindult az óvodai-iskolai oktatás, és elindíthattuk a táncházakat. Legnagyobb gondunkat a negyedik éve folyó mentorprogram folytatása jelentette: e kezdeményezésben közel hatszáz gyerek vesz részt, akik egyéves mentortalálkozón mutathatják be a tanultakat. Ezt a rendezvényt ilyen körben már nem tudtuk megtartani, viszont egy oktatói-mentori összejövetelt – a határtól a magyar oldalon nem messze levő Szamoskéren – még október 10-én megszerveztünk. A szűkebb szakmai kör a problémák őszinte megbeszélésére is alkalmas volt. Itt határoztuk el, hogy a foglakozásokat online formában folytatjuk: a technikai nehézségeket két hét alatt oldottuk meg, így az éves foglalkozások nem szenvedtek csorbát. 

A hagyományos nyári kárpátaljai IV. táncházzenészek találkozóját is halasztottuk, végül a zenekarokat egyenként hívtuk be egy-egy felvételre. A beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház felkarolta kezdeményezésünket, s helyet biztosított e találkozóknak. A filmeket a kárpátaljai közönség egy ötvenperces karácsonyi-újévi köszöntő formájában ismerhette meg december 26-án, szintén a YouTube csatornán és a Facebookon.”