2021. december 6., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A koronavírus-járvány terjedése miatt elrendelt szükségállapot alatt évtizedek óta nem látott gazdasági visszaesést regisztráltak Romániában, és ez alól sajnos Erdély sem kivétel. A Koronamonitor mellett ezentúl a gazdaság állapotának alakulását is nyomon fogjuk követni egy újszerű gazdasági mobilitási mutató segítségével. Ennek alapján jelenleg elmondható, hogy a szükségállapot után Erdély gazdasági mobilitása az országos átlaghoz képest jobban meg tudta közelíteni a járvány előtti szintet, de nem érte el azt. Régiók tekintetében Közép-Erdély, azon belül Kolozs megye gazdasági mobilitási indexe csökkent leginkább, hiszen eltérő gazdasági struktúrával rendelkezik, és a szolgáltató szektor itt jóval nagyobb, mint a többi megyében. Partiumban és Székelyföldön kisebb mértékű volt a visszaesés. A járvány második hullámának kezdete óta a gazdasági mobilitási mutató újra egyértelműen csökkenő pályára állt, viszont a csökkenés mértéke jelentősen elmarad az áprilisi mélyponttól.


1. A gazdasági mobilitási mutató

A koronavírus-járvány és gazdasági következményei kihívások elé állították a statisztikusokat is, mivel a hagyományos gazdaságstatisztikai mutatószámok több hónapos, akár féléves késéssel kerülnek publikálásra, így egy ilyen változékony időszakban már megjelenésükkor szinte elavultnak tekinthetőek. Emiatt a világban mindenütt előtérbe kerültek az újszerű adatokat felhasználó alternatív mérőszámok. Ilyen az általunk készített gazdasági mobilitási mutatónak nevezett mérőszám is, amely a Google mobilitási adatain alapszik. Ezt az adatforrást számos gazdasági szervezet (többek között a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, a Financial Times és a Bloomberg) használja fel a gazdasági aktivitás közelítőjeként. Az Erdélystat által alkalmazott mutató módszertanában a CONUS nevű ausztrál cég indexét követi.1

Ennek lényege, hogy a gazdasági mobilitási mutatót négy Google-mobilitás-indikátor (munkahelyek; élelmiszerboltok és patikák; tömegközlekedési állomások; valamint kiskereskedelem és szabadidő) átlagából képezzük. (Részletesebben lásd a 4. fejezetben.)

Fontos megjegyezni, hogy a gazdasági mobilitási mutató akkor jó, ha pozitív, hiszen ebben az esetben jelenthető ki, hogy a 2020. január 3. és 2020. február 6. közötti időszakhoz (a továbbiakban alapállapotnak fogjuk ezt nevezni) képest élénkült a gazdasági mobilitás. Ez lényegében egy alternatív megközelítése a gazdasági aktivitás mérésének, amelyet kiszámoltunk Erdélyre, valamint annak régióira és megyéire. Azt még korai felbecsülni, hogy a mobilitás különböző dimenziói milyen hatással lesznek a gazdaság tényleges teljesítményére, azonban abban jelentős a szakemberek egyetértése, hogy a járvány következményei eltérően fogják érinti az egyes ágazatokat, területeket, a válságnak (most is) lesznek nyertesei és vesztesei. 


2. A gazdasági mobilitás alakulása Erdélyben és régióiban

Összességében Erdély2 gazdasági mobilitási mutatója az országos átlaghoz nagyon hasonlóan alakult, főleg a március 16-tól május 14-ig tartó szükségállapot alatt. A szükségállapot alatt Romániában átlagosan 49,7%-kal, míg Erdélyben 47,6%-kal volt alacsonyabb a gazdasági mobilitás. Az országos és az erdélyi legalacsonyabb gazdasági mobilitás az ortodox húsvéthoz köthető, országos szinten április 20-án 85%-kal, míg Erdélyben 82%-kal volt kisebb a gazdasági mobilitás, mivel sokakat az ünnepi tevékenységek kötöttek le.

A nyári hónapokban az erdélyi gazdasági mobilitás kissé az országos átlag fölött volt, ami azt valószínűsíti, hogy a régió gazdasága az országos átlaghoz képest jobban vissza tudott térni a normális kerékvágásba. Ennek ellenére a járvány előtti alapállapot szintjét összességében nem sikerült elérni még Erdélyben sem. Június közepe után ugyan láthatunk pozitív értékeket, de ezek alapvetően csak a hétvégéket jelentik, így csupán azt mondhatjuk el, hogy a nyári hétvégéken sikerült elérni a megszokott (januári) mobilitást.

Erdély régiói között jelentős különbségeket tapasztalhatunk. A havi adatokat megvizsgálva látható, hogy a Maros és Kolozs megyét magában foglaló Közép-Erdély az összes többi régió alatt helyezkedik el, holott februárban ennek pont a fordítottja volt látható. Ez leginkább Kolozs megye és azon belül Kolozsvár komoly visszaesésével magyarázható, hiszen az online oktatás miatt a város lakosságának közel negyedét jelentő egyetemisták otthonról tanulnak. Ezen túlmenően a munkahelyek dimenzió itt jelentősebben visszaesett a megye GDP-jének nagy szeletét adó információs és kommunikációs szolgáltatások miatt, hiszen ebben a szektorban az otthoni munka könnyebben kivitelezhető. Hasonló mintázatot láthatunk Brassó, Temes és részben Szeben megyében, itt sikerült a legkevésbé megközelíteni az alapállapotra jellemző mobilitási értékeket.

A szükségállapot alatt a Partiumban csökkent a legkisebb mértékben a gazdasági mobilitás (viszont ez a csökkenés csak a többi régióhoz képest kisebb, egyébként 48,9%-os zuhanás volt áprilisban), de az alapállapothoz ez a régió sem tudott visszatérni. A kisebb gazdasági mobilitási visszaesés az ipari tevékenység magas részarányával magyarázható, hiszen a gyártási tevékenységek során a fizikai jelenlét elengedhetetlen.

Székelyföld gazdasági aktivitása is átlag alatti mértékre csökkent (49,5%-os volt áprilisban), és itt sikerült leginkább visszatérni a megszokott mobilitáshoz, ez augusztusban 5,2%-kal meg is haladta az alapállapotot. Ez részben a régió alacsonyabb egészségügyi érintettségével, másrészt a gazdaság szerkezetével magyarázható, az otthoni munkát lehetővé tevő ágazatok részaránya kevésbé számottevő.

Székelyföldön a legnagyobb gazdasági mobilitási visszaesés nem az ortodox, hanem a katolikus húsvét időpontjában volt. Ez nem meglepő, hiszen Hargita és Kovászna megyében a magyarok részaránya magas, többségük katolikus vagy protestáns felekezetű. Székelyföldön a hétköznapokon a gazdasági aktivitás nem tért vissza a normális kerékvágásba, viszont a hétvégéken jelentősen nőtt a mobilitás, nagy valószínűséggel a belföldi turizmus felélénkülésének hatásaként. Krassó-Szörény megyében is a hétvégéken volt erősebb a gazdasági mobilitás, ez szintén a kedvezőbb járványügyi helyzetnek és a turizmusnak köszönhető.


3. A gazdasági mobilitás alakulása Erdély megyéiben

A megyeszintű gazdasági mobilitási mutatót megvizsgálva kijelenthető, hogy Hargita és Krassó-Szörény megyében a nyári hónapok alatt az élet csaknem teljesen visszaállt a megszokott kerékvágásba. Az országos átlag fölött volt még számos további erdélyi megye is: Fehér, Beszterce-Naszód, Kovászna, Hunyad, Máramaros, Maros, Szilágy és Szatmár. Jelentősen az országos átlag alatt maradt viszont Kolozs és Temes megye.

Temes megyében – Kolozs megyéhez hasonlóan – az információs és kommunikációs szolgáltatások nagy szeletét képezik a GDP-nek, így valószínűleg számos alkalmazott otthoni munkavégzése csökkenti leginkább a gazdasági mobilitási mutatót. Arad, Bihar, Brassó és Szeben megyében a gazdasági mobilitás változása lényegében az országos trendeket követi.

Novemberre Szeben megyében a gazdasági mobilitás az országos átlag alá süllyedt, hiszen a megye néhány hete az ország legfertőzöttebb megyéjévé vált, így a megyeszékhellyel (november 16-tól) együtt számos települést vesztegzár alá helyeztek. Szilágy, Máramaros és Szatmár megyében novemberre szintén erőteljes csökkenés körvonalazódik a gazdasági mobilitásban, ennek legfőbb oka szintén a megyeszékhelyek (Zilah november 5-től, Nagybánya november 11-től, Szatmárnémeti november 19-től) és további kisebb települések vesztegzár alá helyezése a kedvezőtlen járványügyi helyzet miatt.

Az ősz beköszöntével és ezzel egy időben a járvány második hullámának kezdete óta a gazdasági mobilitási mutató újra csökkenő pályára állt. Októberben és novemberben a legnagyobb visszaesés a gazdasági mobilitás terén Kolozs megyében volt látható, ennek okairól a korábbiakban már írtunk. A legcsekélyebb gazdasági mobilitási visszaesést Krassó-Szörény megyében figyelhetjük meg, Erdélyen belül itt volt a legkisebb a visszaesés, októberben 3,9%-kal, november első három hetében 12,1%-kal mérséklődött a gazdasági mobilitási index.


4. Módszertan

4.1. A felhasznált adatok

A Google által közzétett mobilitási adatok százalékos értékben mutatják a mobilitásban történt változást; a referenciaidőszak: 2020. január 3. és 2020. február 6. közötti öt hét. A változást mindig a hét ugyanazon napjához hasonlítják; azaz például egy bármilyen hétfőt a 2020. január 3. és 2020. február 6. közötti hétfők átlagával hasonlítják össze. Az adatokat a felhasználók okostelefonja közvetíti, amennyiben be van kapcsolva a helyelőzmények követése (az alapbeállítás szerint ez be van kapcsolva, a legtöbb felhasználó így is hagyja, hiszen számos alkalmazás használatához szükséges). Fontos kiemelni azt is, hogy csak az Android operációs rendszerrel rendelkező okostelefonok helyzete látható a Google számára, hiszen az egyéb operációs rendszereket nem a 

Google futtatja; viszont ez a felhasználók többségét jelenti, ugyanis Romániában a telefonkészülékek közel 80%-án3 az Android operációs rendszer fut.

A Google mobilitási adatai 6 különböző helykategóriát tartalmaznak, ezek a következők: lakóövezetek; munkahelyek; élelmiszerboltok és patikák (élelmiszerpiacok, élelmiszerraktárak, kistermelői piacok, speciális élelmiszerboltok, drogériák és gyógyszertárak); parkok (helyi parkok, nemzeti parkok, szabadstrandok, tengerparti sétányok, kutyafuttatók, plázák és nyilvános arborétumok); tömegközlekedési állomások (tömegközlekedési csomópontok, például metróállomások, buszmegállók és vasútállomások); kiskereskedelem és szabadidő (éttermek, kávézók, bevásárlóközpontok, vidámparkok, múzeumok, könyvtárak és mozik).


4.2. A gazdasági aktivitási mutató kiszámításának módszertana

Az általunk készített gazdasági mobilitási mutató négy mobilitási indikátor egyszerű számtani átlaga. A négy felhasznált Google-mobilitásindikátor a következő: munkahelyek; élelmiszerboltok és patikák; tömegközlekedési állomások; valamint kiskereskedelem és szabadidő.

A lakóövezetek kategóriát nem szabad átlagolni a többi indikátorral, mert az az otthon töltött időben történt változást méri, a másik öt tényező pedig az adott helyen megforduló emberek számában történt változást mutatja.

A maradék öt kategória közül azért ezt a négy kategóriát választottuk ki, mert ezekben nincs évszakok közötti eltérés, vagy nem számottevő. A parkok esetében a téli referenciaidőszak miatt nyáron hatalmas növekedés látható, hiszen télen ezeket a helyeket ritkán keresik fel az emberek. Ha ezt a dimenziót is figyelembe vettük volna, akkor a nyári növekedés felfelé torzította volna a gazdasági mobilitási mutatót.

A téli időszakhoz képest a melegebb hónapokban több ember tölt időt a vásárlással és szabadidős tevékenységekkel, ezáltal segítve a gazdasági mobilitás növekedését, így a kiskereskedelem és a szabadidő dimenzió véleményünk szerint teljesen megfelelő adatokat szolgáltat.

A tömegközlekedési állomások esetében van egy enyhe szezonalitás, főleg a szabadidős kirándulások esetében. Viszont az üzleti vagy egyéb célirányos tevékenységek rendszeres végzése ezt a szezonalitást tompítja, hiszen a munkába járás, az ügyintézés évszaktól független. Ha ez a dimenzió magas, akkor arra következtethetünk, hogy az embereknek van valamilyen tevékenysége, ami biztosan pozitívan hat a gazdasági mobilitásra.

A munkahelyek kategória esetében a szolgáltató szektorban elterjedt otthoni munka miatt ez a dimenzió kissé alábecsüli a munkavégzéssel foglalkozó emberek számát. Erre vonatkozó korrekciókat nem tudtunk elvégezni annak magas bizonytalansága miatt.

Az élelmiszerboltok és patikák dimenzió a házhozszállítási lehetőség miatt szintén kissé alábecsüli a valós képet, de ez a torzítás inkább csak a nagyvárosi, fejlettebb környezetben mondható számottevőnek.

Közzététel: 2020. november 27.

További információ: Csíki Ottó (info@erdelystat.ro).

Korábbi Erdélystat-közlemények és -elemzések, módszertani leírások megtalálhatók a www.erdelystat.ro honlapon.


1 A CONUS üzleti tanácsadó cég „economic activity index”-nek nevezi az általunk is kiszámított mutatót, amelyről bővebben a következő linken lehet tájékozódni: {“https://www.conus.com.au/2020/08/ google-mobility-data-as-a-proxy-for-economic-activity/” Letöltés dátuma: 2020.11.23.

2 Az erdélyi és az erdélyi régiók gazdasági mobilitási mutatója kiszámításakor figyelembe vettük a megye lakosságát is, így a regionális gazdasági mobilitási mutató a régióba tartozó megyék lakosságával súlyozott megyei gazdasági mobilitás mutatója.

3 Statcounter GlobalStats: https://gs.statcounter.com/os-market-share/mobile/romania. Letöltés dátuma: 2020.11.23.

Forrás: Google-mobilitásadatok alapján saját számítások