Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Mezőmadarason többnyire mezőgazdasággal foglalkozik a lakosság. A határ szép, nincs olyan parcella, amely parlagon lenne. Mindenki ragaszkodik a földjéhez, hiszen ez biztosítja a megélhetést. A faluban Fazakas Mihály gazdálkodó és gépész portáján jártunk, ahol egy több pilléren álló gazdaságot ismerhettünk meg.
A családfő 1993-ig Marosvásárhelyen dolgozott, aztán úgy döntött, hogy otthon gazdálkodásba kezd. Egy használt traktort vásárolt, amivel elkezdhették a földművelést azokon a földeken, amelyeket visszaszolgáltattak a kollektív gazdaság megszűnése után. Utána további gépeket vásároltak, hogy könnyítsék a munkát. A gazdálkodással párhuzamosan talajmunkálatokat, valamint gépjavítást is vállalnak.
– Gabonatermesztéssel foglalkoztunk, viszont állattenyésztéssel nem. Nem vonzott annyira, sok a munka vele, s meg sem fizetik úgy, ahogy kellene. Inkább a gabonát értékesítettem. Aztán megvásároltam egy markológépet, fizikai személyként kiváltottam az engedélyt. Elvállaltunk minden olyan munkát, ami ezzel a géppel elvégezhető. A nyereséget mindig visszafordítottuk, s újabb mezőgazdasági gépeket vásároltunk. A kombájnt, ami szalmás gabona aratására alkalmas, Franciaországból vásároltam, 19 ezer eurót adtam érte. A kombájn-hoz egy kukoricavágó asztalt is kell vennünk, amit a kombájnra fogunk szerelni. Utánanéztem, a magyar gyártmányú kukoricavágó asztal 29 ezer euróba kerül. Ezzel a géppel a kukoricát, amit eddig csövestől takarítottunk be, „szemül” takarítjuk be és hozzuk el a mezőről – mondja Fazakas Mihály.
A gazdaság fejlesztése érdekében, ahogy lehetőség adódott, évről évre földet vásároltak. Saját tulajdonban levő, közel tíz hektár föld mellé további területeket bérelnek. Közös megegyezés szerint a bérleti díj fejében vagy gabonát adnak a tulajdonosnak, vagy a gazda veszi fel a földalapú támogatást.
– Két éve már nem gond a gabona értékesítése, a felvásárló egyenesen a mezőről szállítja el betakarítás után. Nem kell tárolni, ami külön gond, hiszen szárítóberendezést kellene vásárolnunk. S ezek pluszköltséget jelentenek. Eddig a kukoricát csak csövestől szedték le, nem is hallottunk olyat, hogy szemes betakarítás is létezik. Igen ám, de akkor még lehetett napszámosokat is kapni, akik segítettek a behordáskor, a raktárban, a fejtésnél. Most már napszámost sem lehet kapni, ezért kell mindent gépesíteni. Közel 30 éve gazdálkodom, ezalatt én is elég sokat emeltem. Ebből kifolyólag tavasszal diszkuszsérvvel műtöttek. De most jól vagyok, s folytathatom a munkát, nem emelek, nem erőltetem a derekam – mondja a gazda.
Az udvaron rengeteg gép, mondhatni egész géppark sorakozik. Ezek szervizelését is a gazda vállalja fel, szakmája ugyanis autó- és nehézgépszerelő.
– Az eredeti szakmámnak nagy hasznát veszem, mindent megjavítok. Nem kell máshoz forduljak segítségért. A traktorok magas nyomású – injekciós – pumpáit is megjavítom, amit nagyon kevesen vállalnak. Főként a Romániában gyártott traktorokra vagyok szakosodva. Nagyon sokan megkeresnek, más megyékből is, például Szeben, Beszterce megyéből. Ha valaki ide fordult hozzám, küldi a többi ismerősét is. Senkit sem utasítunk vissza. Mindennap van egy-két komolyabb munkánk. Ha én nem tartózkodom itthon, a fiam, Szilárd, besegít. Ő szintén képzett szakember, Marosvásárhelyen végzett. Minthogy vállalja az ingázást 1600 lejért Marosvásárhelyre, inkább itthon dolgozik velem. Megjegyzem: nincs pihenés. Amikor nem kell mezőre menni, akkor itthon dolgozunk – számolt be Fazakas Mihály.
– Minket soha senki sem segített semmivel – mondja a gazda. Most abban reménykednek, hogy nyertes lesz a Pro Economica Alapítványhoz benyújtott pályázatuk. Egy öttonnás utánfutóra és egy modern kukoricavető gépre pályáztak, ezekre lenne szükség a gazdaságban.
Most következik a betakarítás, először a szalmás gabonáké, aztán a napraforgóé, majd a kukoricáé. Ahogy ez lejár, már a következő évre kell gondolni, s decemberben már a műtrágyát vásárolják, amikor 20-25 százalékkal olcsóbb, mint januárban.
A mindig időszerű kérdés, hogy meg lehet-e élni gazdálkodásból Mezőmadarason, a gazda igenlő választ adott. Meggazdagodni nem fog a földműves ember, de a mindennapit meg tudja teremteni magának, ha okosan dolgozik. Ha egy-két „melléfogás” történik, akkor semmi nélkül marad az ember!