A DREAM projekt eredményei

Új kilátások az autizmus spektrumzavarral élő gyerekek kezelésében

A 2014 és 2019 között az Európai Bizottság támogatásával futó DREAM (Develope- ment of Robot-Enhanced therapy for children with AutisM spectrum disorder) projekt céljait, klinikai és technológiai eredményeit foglalja össze az a tanulmány, amelynek szerzői között dr. Daniel David pszichológus, a BBTE kutatásért felelős rektorhelyettese és az általa vezetett csapat tagjai is szerepelnek. A projekt keretében, melynek jócskán voltak kolozsvári vonatkozásai,1 humanoid NAO-robotokat vontak be autizmus spektrumzavarral élő gyerekek terápiás kezelésébe. Az eredmények áttekintését a jó nevű IEEE Robotics & Automation Magazine-ben tették közzé.

Az autizmus spektrumzavar leg-inkább kommunikációs és társas érintkezési rendellenességekben nyilvánul meg, az ezzel küzdő gyermekek gyakran korlátozott érdeklődést és ismétlő viselkedést tanúsítanak. Gyerekeknél a tünetek jelentősen enyhíthetők különböző kognitív viselkedésterápiák révén, amelyeket már iskoláskor előtt érdemes elkezdeni. Az autizmus spektrumzavar terápiás kezelése óriási ráfordítást igényel a terapeuta, a szülő és a pedagógus részéről egyaránt, így a kizárólag humán terapeutákkal végzett, klasszikus kezelések költségesek és nem minden család számára hozzáférhetők. Az utóbbi két évtizedben ezen a területen kiemelt jelentőségűvé vált a robotokkal támogatott terápiás kezelésmódok kidolgozása, amelyek terapeutikus szempontból és költséghatékonyságukat tekintve egyaránt hatékonyabbá válhatnak a klasszikus kezeléseknél. A számítógépekhez vagy az állatokhoz hasonlóan a robotok egyik terápiás előnye abban rejlik, hogy a gyermekekkel folytatott interakciók során viselkedésük kiszámíthatóbb, előreláthatóbb, mint a humán terapeutáké, ami segíti az autizmussal küzdő gyerekek komfortérzetét. Robotokkal támogatott terápiás eljárások robotikával és etikával foglalkozó szakemberek, pszichoterapeuták, mérnökök és informatikusok szoros interdiszciplináris együttműködése révén dolgozhatók ki. Jelenleg három lehetséges módját ismerjük a robotok alkalmazásának az autizmus spektrumzavarral küzdő gyerekek terápiás kezelésében: (1) a közvetlen emberi vezérlésű robotok nem képesek önálló döntésekre és cselekvésekre, csupán mediálják a humán terapeuta döntéseit, ezen az elven működik a WoZ rendszer; (2) a DREAM projekt keretében kifejlesztett rendszer humán terapeuták ellenőrzése alatt önálló módon cselekvő robotok használatát teszi lehetővé, a terapeuta ez esetben inkább csak mediátor, aki ugyanakkor felül is bírálhatja a robot cselekvésterveit; (3) a harmadik csoportba a teljesen autonóm módon, emberi felügyelet nélkül cselekvő robotok tartoznának, ezekkel kapcsolatban viszont etikai és biztonsági problémák is felmerülnek, társadalmi elfogadottságuk pedig meglehetősen alacsony. 

A DREAM keretében tesztelt robotokat úgy programozták, hogy a terápia során a gyerekeket utánzó és közös figyelmi viselkedésre, valamint szóátadásra („lépésváltásra”) késztessék. A projekt során a robotokkal támogatott terápiás eljárások hatékonyságát összehasonlították a standard humán kezelések eredményeivel. A szóátadás esetében a robotrendszerek ugyanolyan jó, sőt kicsivel jobb eredményeket értek el, mint a klasszikus kezelések, kiváltképp azoknál a gyerekeknél, akiknek az előzetes tesztek alapján gyengék voltak ezek a kompetenciái. Közös figyelmi viselkedést nagyjából azonos hatékonysággal váltottak ki a robotok és a klasszikus terápiák, az utánzó viselkedés esetében pedig szintén megegyezett a két kezeléstípus eredményessége. A robotok jelenléte általában viselkedésaktivátorként értékelhető: mind adaptív (alkalmazkodó), mind maladaptív (rosszul alkalmazkodó) viselkedést gyakrabban váltanak ki a gyerekekből, mint a klasszikus terápiás ülések.

A projektben dolgozó terapeuták a grafikus felhasználói felületet praktikusnak értékelték, ami segítségükre volt abban, hogy a gyerekeknek biztonságos, kedvező terapeutikus hatású, ugyanakkor vonzó cselekvéseket közvetítsenek.

Az áttekintésből kiderül, hogy már tesztszakaszba érkezett az Ask NAO nevű táblagép-alkalmazás is, amely a NAO-robotokkal támogatott terápia egyszerűsített, szélesebb körben elérhető változásának tekinthető. Az autizmus spektrumzavarral kezelt gyerekek táblagépen (tabletten) futtathatják majd az alkalmazást, a szintén tablettre optimalizált vezérlőfelület pedig a gondozójuk számára lesz hozzáférhető egy másik készüléken. (közlemény)