3P

Felmérés: súlyosan érinti a gazdasági válság az európai kkv-kat

A koronavírus-járvány gazdasági következményei az európai kkv-k több mint 90 százalékát súlyosan érintik, derül ki az Európai Néppárt (EPP) gazdasági szervezete, a SME Europe által áprilisban készített tanulmányból. „Figyelembe véve, hogy ebben az időszakban milyen drasztikus mértékben csökkentek az eladások, nyilvánvalóvá vált, hogy az egyre mélyülő gazdasági válság milliószámra veszélyezteti a kis- és középvállalkozókat, egyéni vállalkozókat szerte Európában” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula EP-képviselő, a SME Europe első alelnöke. Mint rámutatott, tagállamtól függetlenül a kkv-knak nincsenek tartalékaik, amit most felhasználhatnának, a megkérdezetteknek mindössze 11 százaléka válaszolta azt, hogy egy évre elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkezik. A SME Europe tanulmánya szerint veszélyeztettek a kkv-k által létrehozott munkahelyek is. A kis- és középvállalatok 25 százaléka kényszerült arra, hogy elbocsássa alkalmazottait vagy felfüggessze a munkaszerződéseket, további 25 százalék kényszerszabadságra, úgynevezett időszakos munkanélküli-segélyre küldte alkalmazottait vagy csökkentette a munkaidőt. 

A krízis érintette a befektetéseket is, a kkv-k 68 százaléka elhalasztotta a korábban betervezett termelői beruházásait. „A kkv-kat megkérdeztük, hogy milyen típusú támogatásra számítanak, 71 százalék úgy válaszolt, hogy likviditásra, forgótőke-támogatásra van szükségük, 33 százalék a banki hitel újratárgyalását vagy meghosszabbítását szeretné elérni. A megkérdezettek, ágazattól függetlenül, a bürokrácia csökkentését, a folyamatok egyszerűsítését igénylik, az állammal való kapcsolat esetében pedig nagyobb transzparenciát” – magyarázta Winkler Gyula. A SME Europe felkérésére több mint 900 európai, köztük erdélyi kkv-k és egyéni vállalkozók töltötték ki április folyamán a kérdőívet, amely alapja volt a most bemutatott tanulmánynak.

„Köszönöm szépen a Romániai Magyar Közgazdász Társaságnak és a St. Georgius menedzserklubnak, valamint azoknak az erdélyi magyar vállalkozóknak, akik válaszoltak a kérdésekre. Fontosnak tartottam, hogy az erdélyi kkv-szektor állapota és a vállalkozók elvárásai is tükröződjenek a tanulmányban” – tette hozzá az RMDSZ EP-képviselője. „A kérdőívek feldolgozását és az ágazatonként szervezett online viták következtetéseit elemezve a SME Europe egy sor ajánlást fogalmazott meg, amelyet továbbítunk az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottság döntéshozóinak, különös tekintettel arra, hogy ebben az időszakban várható a Bizottság javaslata a 2021–2027 közötti uniós költségvetési időszak és az európai gazdasági helyreállítási csomag kapcsán is” – fogalmazott a képviselő. A SME Europe négy fejezetre tagolta ajánlásait. „Elsősorban a kis- és középvállalatok pénzügyi forrásokhoz való hozzáféréséről van szó. Nem elég, ha hiteleket ajánlunk, szükség van pályázatokra, vissza nem térítendő pénzügyi támogatásra. Másodsorban a kkv-k azonnali intézkedést igényelnek, hogy egyszerűsödjön az ügyintézés, csökkenjen az európai és tagállami szintű bürokrácia. Harmadsorban a belső piacot újra kell építeni, emellett pedig szükség van a határok megnyitására és a járvány miatt hozott egyoldalú intézkedések feloldására. Végezetül létfontosságú kérdés az infrastrukturális fejlesztés, ideértve a kommunikációs, digitális infrastruktúrát is” – sorolta Winkler Gyula. A SME Europe tanulmánya a http://www.smeeurope.eu/sme-impact-assessment-for-covid-19/ webcímen érhető el. (közlemény)

Romlottak Románia gazdasági kilátásai

Jelentős mértékben rontotta Románia idei növekedési kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A washingtoni székhelyű hitelintézet által nemrég nyilvánosságra hozott World Economic Outlook című világgazdasági növekedési prognózis szerint 2020-ban a román gazdaság 5 százalékkal esik vissza.

Várhatóan nagyobb lesz idén az infláció, mint amire a szakértők számítottak. Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) módosította az idei inflációra vonatkozó prognózisát, de a lej/euró középárfolyamra vonatkozó előrejelzését is. A 2021-re és 2022-re vonatkozó év végi inflációs előrejelzés is sokat módosult.

Borúlátó előrejelzések

Április közepén a koronavírus-járvány miatt a kormányfő 1-3, a pénzügyminiszter 1,9, a Capital Economics 1,5, a Nemzetközi Valutaalap a román gazdaság 5 százalékos visszaesésére számított. A Világbank szakemberei áprilisban nyilvánosságra hozott prognózisukban a román gazdaság 0,3 százalékos növekedésével számoltak 2020-ban. Az IMF elemzői szerint a munkanélküliség a tavalyi 3,9 százalékról idén 10 százalékra nő. A pénzintézet nem osztja azt a véleményt sem, hogy a világjárvány okozta gazdasági válság időbeli folyamatgörbéje V alakú lesz, vagyis a meredek zuhanást gyorsan követi majd egy erőteljes felfelé ívelő szakasz. Pár nappal ezelőtt Florin Cîţu pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, V alakú gazdasági növekedésre számítanak, vagyis az idei évi zsugorodást kompenzálni fogja a 2021-es növekedés. Az IMF arra számít, hogy a jelenlegi lesz a legsúlyosabb világméretű krízis az 1929–1933-as nagy gazdasági világválság óta, léptékét és következményeit tekintve túl fog tenni a 2008-ban kirobbant globális pénzügyi krízisen. Talán pozitívumnak tekinthető, hogy az IMF számításai szerint az infláció a 2019-es 3,8 százalékról idén 2,2, jövőre pedig 1,5 százalékra csökken. 

Nincs gazdaságélénkítő stratégiája a román kormánynak

Az Orban-kabinet nem tett le eddig az asztalra összefüggő, egységes gazdaságélénkítő koncepciót, ezt mindenki láthatta a múlt keddi parlamenti meghallgatáson. Nincs egységes terv, eszköz a koronavírus-világjárvány által okozott válsághelyzet hatásának enyhítésére, a várható következmények megoldására. Eddig csupán – amolyan tűzoltó módszerrel – sürgősségi kormányrendeleteket adott ki. Ludovic Orban szerint „folyamatban van a tennivalók azonosítása, és fokozatosan fogják újraindítani a gazdaságot”. 

Egyes elemzők úgy vélik, a kormány tétovázása, kapkodása annak is tudható be, hogy nem akarják megsérteni a „helyi bárók” érdekeit, hiszen nagyban függ tőlük a következő választások eredménye. 

Románia legnagyobb problémája nem a koronavírus, hanem Ludovic Orban

Ez a kijelentést az ismert politikai elemző, Bogdan Chirieac tette. Az elemző szerint Orban afféle katonai diktátornak képzeli magát, aki anélkül rendelkezhet emberek milliói fölött, hogy bárki is számonkérné. Kisebbségi kormányt vezet, de nem konzultál a többi parlamenti párttal. Otthon tartja az embereket, a közszférát ellátja (fizetések, nyugdíjak), de a magán-szféra romokban hever, a gaz- daságot leblokkolta. A kiadások nagyon magasak, a bevételek szinte nullának mondhatók, egyetlen éjszaka egymillió embert tett munkanélkülivé. Ha ehhez hozzáadjuk azokat a milliókat, akik külföldről jöttek haza, és azok is segélyre szorulnak, akkor valóban nagy a baj. (Mózes Edith)

A COVID–19 rövid és hosszú távú hatásai Romániára 

Az RMKT Online újabb élő adásában május 21-én dr. Rácz Béla-Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara egyetemi adjunktusának, a COVID–19 – Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt tagjának szakmai véleményét hallhattuk a koronavírus gazdasági következményeiről.

Az elmúlt 85 napban életünk jelentősen megváltozott, és számos új kihívással találkoztunk. Meghívott szakértőnk szerint a BBTE vezetősége hisz abban, hogy jelen helyzetben az egyetem célja nem csupán az oktatás, hanem politikai döntéshozók, vállalatvezetők és az érdeklődők pontos és megbízható tájékoztatása is, a koronavírus gazdasági hatásait tekintve és az intézmény publikált statisztikái sokunk számára hatalmas segítséget jelenthetnek.

Mi várható a következő három hónapban, és milyen hatásokra számíthatunk az elkövetkezendő egy évben? A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának február 26-a óta naponta frissülő online kutatási felületén olyan adatokat dolgoznak fel, melyek kapcsolatban állnak a fertőzöttek, illetve a gyógyultak és elhalálozottak számával, tesztek elvégzésével kapcsolatos statisztikákkal és gazdasági jelenségek számszerű változásaival. Romániában 2020-ban, figyelembe véve a jelenlegi tendenciákat és gazdasági indikátorokat, a nemzeti össztermelés (GDP) -6,5%-kal is csökkenhet, ami országunk szintjén rekordvisszaesésnek bizonyulhat az elmúlt 30 évben. Dr. Rácz Béla-Gergely elmondása szerint a 2008–2009-es válságban sem volt ekkora csökkenés, és nem mi vagyunk az egyedüli ország, amelyik ilyen jelentős eséssel kalkulálhat. Véleménye szerint azonban egy lehetséges második hullám esetén ennél jóval rosszabb számszerű statisztikákra is számíthatunk.

Feltételezések szerint, Románia éves GDP-arányos költségvetési hiányát tekintve, amely jelen esetben 8,5%-os értéket jelent, elérheti akár a 10%-ot is ebben az évben, ha a helyzet a továbbiakban sem javulna.

2019-ben Romániában megközelítőleg 7 millió munkavállalót tartottak nyilván, és ebből kb. egymillió ember ideiglenesen vagy véglegesen elvesztette a munkáját a járványhelyzet következtében. Hogy hogyan alakult a kényszerszabadságon lévő személyek helyzete az utóbbi időben? A róluk készült kimutatás számszerű adatait megfigyelve egy csökkenő trendet láthatunk a koronavírus-járvány kitörésének idejéhez hasonlítva, viszont a rossz hír az, hogy azoknak a száma, akik munkakeresőkké váltak, növekvő tendenciát mutat, mely a pillanatnyi állások szerint megközelítőleg 392.000 munkanélkülit jelent országos szinten.

Ha az aktív koronavírusos esetek számát vizsgáljuk, elmodhatjuk, hogy a társadalmi intézkedések megtették a hatásukat az eddigiekben, és Romániának sikerült ellaposítania a járványgörbét. De mely ipar-ágakat érintette a legjobban, és kik jöhetnek ki nyertesnek ebből a szituációból? – merül fel a kérdés sokunkban.

A turizmusra és vendéglátásra nagyon rossz hatással volt a COVID–19 megjelenése, viszont szakértőnk elmondása szerint olyan iparágak számára, mint például a telekommunikáció, az IT és az egészségügyi szektorok, hatalmas növekedési potenciált jelenthet a közeljövőben a jelenlegi válsághelyzet.

Hogyan lehet felkészülni jobban ezeknek a gazdasági ciklusoknak a változására? Milyen további hatásai vannak a koronavírusnak magánéletünkre, gazdaságunkra? Dr. Rácz Béla Gergely egyetemi adjunktus előadását utólag is visszahallgathatják az érdeklődők, és részletesebben elmerülhetnek az előbb felsorolt témakörökben a következő linken: https://www.facebook.com/rmkt.ro/. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Romániára vonatkozó, naponta frissülő gazdasági statisztikáit pedig a következő linken bárki megtekintheti: https://econ.ubbcluj.ro/coronavirus. (közlemény)

1,6 millió hektárt károsít a szárazság

Adrian Oros mezőgazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, a gazdáktól érkezett kárjelentések szerint 1,6 millió hektár mezőgazdasági területet érintett az aszály, ebből 941 ezer hektár esetében már megtörtént az ellenőrzés. A kárfelmérő bizottságok szombaton és vasárnap is dolgoznak, mert május végére le akarják zárni a jegyzőkönyveket, hogy június 15-éig készüljenek el a pontos kimutatások megyék, községek, parcellák szerinti leosztásban, majd ennek alapján készítsék elő a kárpótlás menetét – magyarázta.

A miniszter ugyanakkor felhívással fordult a gazdákhoz és a kárfelmérő bizottságok tagjaihoz, bizonyos megyékben ugyanis a kárjelentések szerint az aszály sújtotta termőterületek összfelülete megközelíti vagy esetenként meg is haladja az ősszel lejelentett bevetett parcellák összterületét. „Vagy ősszel jelentették le tévesen, vagy a jegyzőkönyveket összeállító bizottságok nem végzik rendesen a munkájukat. Mi kárpótolni szeretnénk mindenkit, aki kárt szenvedett, de az adatoknak, amelyek alapján számolunk majd, valósaknak kell lenniük” – szögezte le. (Agerpres)