Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2021-05-17 14:14:01
Az idei tavaszi gazdasági előrejelzés szerint az uniós gazdaság 2021-ben 4,2%-kal, 2022-ben pedig 4,4%-kal fog növekedni. Az euróövezet gazdaságának növekedése idén várhatóan 4,3%-os, jövőre pedig 4,4%-os lesz. Ez számottevő javulást jelent a Bizottság által februárban előterjesztett téli gazdasági előrejelzés növekedési kilátásaihoz képest.
A növekedés üteme EU-szerte továbbra is eltérő lesz, ám 2022 végére minden valószínűséggel a gazdaság az összes tagállamban vissza fog térni a járvány előtti szintre. A gazdasági növekedés az átoltottsági arány emelkedésével és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések enyhítésével újraindul. A koronavírus-világjárvány történelmi léptékű megrázkódtatás Európa gazdaságai számára. 2020-ban az EU gazdasága 6,1%-kal, az euróövezet gazdasága pedig 6,6%-kal esett vissza. Bár összességében a vállalkozások és a fogyasztók alkalmazkodtak a körülményekhez, hogy jobban elviseljék a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseket, egyes ágazatokat – mint amilyen az idegenforgalom és a személyesen nyújtott szolgáltatások – továbbra is súlyosan érint a helyzet. Az európai gazdaság tavaly nyáron megindult fellendülése 2020 negyedik negyedévében megtorpant, ahogy újabb népegészségügyi intézkedések bevezetésére került sor annak érdekében, hogy megfékezzék a Covid–19-esetek számának emelkedését. Ugyanakkor az EU és az euróövezet gazdaságaiban az átoltottsági arány emelkedésével és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések enyhítésével jelentős fellendülés várható. E növekedést a lakossági fogyasztás, a beruházás, valamint a megerősödő globális gazdaság uniós export iránti keresletének fokozódása fogja ösztönözni. A közberuházás GDP-arányban kifejezett szintje 2022-ben várhatóan több mint 10 éve nem tapasztalt mértékűre nő. Ezt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz fogja elősegíteni, amely a Európai Uniós Helyreállítási Eszköz központi eleme.
A munkaerőpiacokon lassú javulás tapasztalható
A munkaerőpiaci feltételek a világjárvány kezdeti hatását követően lassan javulnak. 2020 második felében növekedett a foglalkoztatás, és a munkanélküliségi ráta a tagállamok többségében visszaesett a csúcsértékekről. Az állami támogatási programok – köztük a SURE eszközön keresztüli uniós támogatás – feltartóztatták a munkanélküliségi ráták drámai növekedését. A munkaerőpiacoknak azonban időre lesz szükségük a teljes helyreálláshoz, mivel a munkaidő növelésére is van még lehetőség azt megelőzően, hogy a vállalkozásoknak további munkavállalókat kellene alkalmazniuk. Az EU egészét tekintve 2021-ben 7,6%-os, 2022-ben pedig 7%-os munkanélküliségi ráta várható. Az euróövezetben a munkanélküliségi ráta 2021-ben várhatóan 8,4%, 2022-ben pedig 7,8% lesz. E ráták továbbra is magasabbak a válság előtti szinteknél.
Az infláció jelentősen ingadozni fog
Az idei év elején meredeken nőtt az infláció, főként az energiaárak emelkedése és néhány ideiglenes technikai tényező miatt. Ez utóbbiak közé tartozik például az infláció kiszámításához használt fogyasztói kosárban található áruk és szolgáltatások súlyozásának éves kiigazítása. Szintén érzékelhető hatással járt, hogy Németországban visszavontak egy héacsökkentést, és szén-dioxid-adót vezettek be. Az infláció az idén jelentősen ingadozni fog, mivel a feltételezett energiaárak és a héa mértékét érintő változások a tavalyi év azonos időszakához képest számottevő kilengéseket idéznek elő az árszintben. Az EU egészét tekintve 2021-ben 1,9%-os, 2022-ben pedig 1,5%-os infláció várható. Az euróövezetben 2021-ben 1,7%-os, 2022-ben pedig 1,3%-os infláció várható.
Az államadósság 2021-ben tetőzik
A háztartásoknak és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatás alapvető szerepet játszott a világjárvány gazdaságra gyakorolt hatásának enyhítésében, ugyanakkor emiatt nőtt a tagállamok adósságállománya. Az összesített államháztartási hiány az EU-ban idén várhatóan mintegy fél százalékpontos növekedéssel eléri a GDP 7,5%-át, míg az euróövezetben mintegy háromnegyed százalékpontos emelkedéssel a GDP 8%-ára nő. Az előrejelzések szerint 2021-ben a hiány Dánia és Luxemburg kivételével valamennyi tagállamban meg fogja haladni a GDP 3%-át. 2022-re azonban az előrejelzések szerint az összesített államháztartási hiány az EU-ban és az euróövezetben is a felére, nem sokkal 4% alá csökken. A GDP 3%-át meghaladó hiánnyal rendelkező tagállamok száma várhatóan jelentősen esni fog. A becslések szerint az EU-ban a GDP-arányos államadósság idén 94%-on tetőzik, majd 2022-ben enyhe csökkenést követően 93% lesz. Az euróövezet GDP-arányos államadóssága ugyanezt a tendenciát követi: idén 102%-ra nő, majd 2022-ben kismértékben visszaesik 101%-ra.
Az előrejelzést övező kockázatok továbbra is magasak
Az előrejelzést övező kockázatok magasak, és mindaddig azok is maradnak, amíg el nem oszlanak a Covid–19-világjárvány gazdaságot beárnyékoló hatásai. A járványügyi helyzet alakulása, valamint az oltási programok hatékonysága és eredményessége az előrejelzés központi forgatókönyvének feltételezéseinél kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb is lehet. Az előrejelzés alábecsülheti a háztartások költési hajlandóságát, illetve alábecsülheti, hogy mennyire kívánják a fogyasztók magas szinten tartani az elővigyázatossági megtakarításokat. A szakpolitikai támogatás kivezetésének időzítése szintén fontos tényező – ha erre túl korán kerül sor, az veszélyeztetheti a helyreállítást. Másrészt viszont a kivezetés késése piaci torzulások létrejöttéhez vezethet, és akadályozhatja az életképtelen vállalkozások piacról való kilépését. Lehetséges, hogy a vállalati nehézségek a vártnál súlyosabb hatással lesznek a munkaerőpiacra és a pénzügyi ágazatra. Az erőteljesebb globális növekedés – különösen az Egyesült Államokban – a vártnál kedvezőbb hatást gyakorolhat az európai gazdaságra. Az erőteljesebb amerikai növekedés ugyanakkor növelheti az Egyesült Államok államkötvényeinek hozamait, ez pedig olyan rendezetlen kiigazításokat idézhet elő a pénzügyi piacokon, ami különösen érzékenyen érintheti a súlyosan eladósodott, jelentős devizaadóssággal rendelkező feltörekvő piacgazdaságokat. A biztosi testület tagjai a következőképpen nyilatkoztak: Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök: „Bár még nem vagyunk túl a nehezén, Európa gazdasági kilátásai sokkal derűsebbek. Figyelembe véve, hogy emelkedik az átoltottsági arány, enyhülnek a korlátozások, és az emberek élete lassan visszatér a rendes kerékvágásba, frissítettük az EU és az euróövezet gazdaságait érintő, idei és következő évre vonatkozó előrejelzéseket. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz elő fogja segíteni a helyreállítást, és 2022-ben gyökeres változásokat hoz majd, ahogy a közberuházások szintjét több mint egy évtizede nem tapasztalt mértékűre emeli. Sok nehéz feladat vár még ránk, és a világjárvány elmúltáig számos kockázat fenyeget minket. A helyzet stabilizálódásáig minden tőlünk telhetőt megteszünk az emberek védelme és a vállalkozások életben tartása érdekében”. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos hozzátette: „A Covid–19-világjárvány Európa gazdaságát beárnyékoló hatásai egyre kevésbé érzékelhetőek. A gyenge évkezdést követően előrejelzésünk szerint 2021-ben és 2022-ben is erőteljes növekedés várható. Az európai munkavállalókat és vállalkozásokat segítő, minden eddiginél jelentősebb pénzügyi támogatás alapvető fontosságú volt ahhoz, hogy átvészelhessék ezt a viharos időszakot, és a jövőben is az marad. A hiány és az adósság ebből adódó emelkedése várhatóan idén tetőzik, mielőtt csökkenni kezdene. Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz hatása idén és jövőre válik érezhetővé, ám e történelmi lehetőség lehető legjobb kihasználásához még sok erőfeszítést kell tennünk mind uniós, mind tagállami szinten. Természetesen az oltási kampányok jelenlegi erőteljes tempójának fenntartása döntő jelentőségű lesz polgáraink és gazdaságaink egészsége szempontjából. Tehát gyürkőzzünk neki a munkának”.
A 2021. tavaszi gazdasági előrejelzés az árfolyamok, a kamatlábak és a nyersanyagárak tekintetében a 2021. április 28-i állapot szerinti technikai feltételezéseken alapul. Minden más beérkező adat tekintetében – ide értve a kormányzati politikákra vonatkozó feltételezéseket – az előrejelzés az április 30-ig rendelkezésre álló információkon alapul. Az előrejelzés csak a hivatalosan bejelentett és megfelelően részletezett szakpolitikai intézkedéseket veszi figyelembe, egyébként a politika változatlanságát feltételezi. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet végleges elfogadását, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítése terén elért jelentős eredményeket követően a tavaszi előrejelzés magában foglalja az összes tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervezeteiben meghatározott reform- és beruházási intézkedéseket. Az adatgyűjtés záróidőpontjában azonban egyes tervek részleteiről számos tagállamban még folyamatban voltak az egyeztetések. Ezekben az esetekben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó tranzakciók nyilvántartásához egyszerűsített kiinduló feltételezéseket alkalmaztunk, különösen a kiadás időprofiljára (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz időtartama során lineárisnak tételezve fel azt) és összetételére (a közberuházás és a tőketranszferek közötti megoszlását feltételezve).
(Az Európai Bizottság sajtóközleménye, Brüsszel, 2021. május 12.)