188 vádlott, 65 végleges ítélet

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) közleménye szerint 2015 novemberében és decemberében 65 végleges bírósági ítélet született korrupciós ügyekben, amelyek során 188 vádlottat ítéltek el. Ezek között volt egy bírósági főügyész, egy bíró, kilenc ügyvéd, két bírósági végrehajtó, öt rendőrtiszt, öt cégvezető, egy város polgármestere, két orvos, egy egyetemi rektor, négy pénzügyőr és öt vámos. A 188 vádlottra kiszabott büntetések 11 év letöltendő és 1 év felfüggesztett börtönbüntetés közöttiek. 

A DNA honlapján, a ww.pna.ro-n a Korrupcióellenes Ügyészség 2014-es és 2013-as jelentése található meg, részletek a www.pna.ro Közlemények – végleges ítéletek cím alatt találhatók. 

 

Közel húsz százalékkal nőtt a korrupciós dossziék száma Maros megyében

Maros megyében a DNA 2014-es jelentése szerint közel húsz százalékkal nőtt a korrupciós dossziék száma. Az év folyamán 316 ügyük volt, amelyből 137 esetben született megoldás, 179 ügy megoldatlan maradt. 2014-ben 29 vádlott ellen indult eljárás, egy személyt helyeztek előzetes letartóztatásba, három esetben végleges felmentő ítélet született.

 

Szemináriumok, felkészítők

Mint már arról tájékoztattuk olvasóinkat, Marosvásárhelyen a prefektúra kollégiuma decemberi ülésén ismertette a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Maros megyei kirendeltségének a belügyminisztérium alkalmazottai körében tapasztalható korrupció megelőzése és visszaszorítása céljából 2015 első tíz hónapjában kifejtett tevékenységét, amely során 68 tájékoztatót, 30 korrupció elleni felkészítőt tartottak a belügyminisztérium alkalmazottai számára. Előbbin 1243 személy, a felkészítőkön a belügyminisztérium 468 alkalmazottja vett részt. Az elemzésből az is kiderült, hogy az év folyamán 14 alkalommal rendeltek el vád alá helyezést, 16 személyt fogadtak kihallgatáson, 24 petíciót ellenőriztek. 

 

Hangzatos nevek a megyéből

Arról is tájékoztattunk a múlt év decemberében, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség három Maros megyei település polgármestere, több köztisztviselő, illetve helyi tanácsos ellen emelt vádat. 

A legnagyobb érdeklődést a Marosvásárhely polgármestere ellen indított, a Hargita megyei törvényszéken kezdődő korrupciós per váltotta ki, de hasonló eljárás van folyamatban Nyárádtő, illetve Szászrégen polgármestere ellen is. 

A DNA december 9-i közleménye értelmében több korrupciós bűncselekmény, többek között hivatali visszaélés, pénzmosás elkövetésével gyanúsítják Prodan Victort, Nyárádtő polgármesterét. Ugyanebben a perben gyanúsítottként szerepel Mailat Virgil, a Solar Energy Park M&S Kft. adminisztrátora, illetve a Solar Energy Park M&S Kft. Az ellenük felhozott vád bűnrészesség. A Terraflor Kft.-t érdekellentéttel vádolja a DNA. 

A vádirat értelmében Nyárádtő polgármestere 2012 végén Mailat Virgil és a Solar Energy Park M&S Kft. segítségével egy 5,94 hektáros földterületet átjátszott a Solar Energy Park M&S Kft.-nek. A DNA szerint Prodan a szóban forgó területet nem szolgáltatta vissza, hanem áron alul (hektáronként 3000 lejért) felvásárolta bizonyos, a területre jogosult, roma nemzetiségű személyektől, sürgősségi eljárással telekeltette és továbbadta Mailat Virgilnek 242.316 euróért. A területre az üzletember nap-elemparkot építtetett. 

A polgármestert azzal is gyanúsítják, hogy 2012 decembere és 2014 decembere között közpénzekből 41.773 lej kifizetését hagyta jóvá a felesége által adminisztrált Terraflor Kft.-nek, különböző szolgáltatások (ünnepségek, rendezvények, étkeztetés) ellenértékeként. 

December 15-én a DNA marosvásárhelyi irodája elrendelte a Szászrégen polgármestere, Precup Maria elleni bűnügyi vizsgálat folytatását. A polgármester asszonyt 24 órára őrizetbe vették. Az ellene felhozott vád: csúszópénz elfogadása és hivatali visszaélés. Precup Mariát pénz bizonyos munkálatokra való jogtalan kiutalásával gyanúsították, aki ezáltal – az ügyészek szerint – 75.000 lejjel károsította meg a város költségvetését. A DNA december 16-án közleményben tért vissza az ügyre, és tájékoztatta a sajtót, hogy Precup Mariát 60 napig tartó bírói felügyelet alá helyezték, ami azt jelenti, hogy 2016. február 13-ig nem töltheti be tisztségét, nem tartózkodhat a polgármesteri hivatal épületében, ahányszor hívatják, meg kell jelennie a DNA marosvásárhelyi székhelyén, értesítenie kell a Korrupcióellenes Ügyészséget, ha lakhelyet változtat, a rendőrség által meghatározott időpontokban vagy amikor hívatják, meg kell jelennie a rendőrség bűnügyi osztályán, nem hagyhatja el az ország területét, nem kommunikálhat a per más vádlottjaival, tanúival, nem tarthat magánál lőfegyvert. Később ezt a határozatot is visszavonták, és Precup Mariát visszahelyezték jogaiba. 

Marosvásárhely polgármestere esetében a DNA december 16-án közölte, hogy elrendelte Dorin Florea polgármester, Kiss Imola gazdasági igazgató, Cioban Maria volt jegyző, Maior Sergiu-Claudiu alpolgármester, Benedek István és Fărcaş Ioan városi tanácsosok, Bakó Attila László, Măceşanu Emil Virgil köztisztviselők, Man Ioan Nucu, az ASA 2013 Sportegyesület elnöke, az ASA 2013 Sportegyesület bíróság elé állítását. 

A vádirat szerint a polgármestert és a gazdasági igazgatót hivatali visszaéléssel, Cioban Mariát, Maior Sergiu-Claudiut, Benedek Istvánt, Fărcaş Ioant, Bakó Attila Lászlót, Măceşanu Emil Virgilt hivatali visszaélésben való bűnrészességgel, Man Ioan Nucut hivatali visszaélésben való bűnrészességgel, pénzalapok eredeti rendeltetésüktől eltérő célra való felhasználásával gyanúsítják. A vádirat szerint a vádlottak azáltal, hogy kezdeményezték, illetve megszavazták az ASA futballklub finanszírozását mintegy 7 millió lejjel, megkárosították a helyi költség-vetést. 

A pert a Hargita megyei törvényszékre utalták tárgyalásra, a vádlottak szabadlábon védekezhetnek. A DNA mindegyik közleményében hangsúlyozza: az ártatlanság vélelme megilleti a vádlottakat. 

 

Nem következetes a korrupció elleni harc Romániában 

A korrupció továbbra is az egyik legnagyobb kihívás Európa számára: évente 120 milliárd euró kárt okoz az Európai Unió gazdaságának. Ez derült ki az Európai Bizottságnak a huszonnyolc tagállam korrupciós helyzetét vizsgáló, múlt év elején napvilágot látott jelentéséből, amely szerint Románia 43 ponttal a 69. helyen áll a Transparency International korrupciós érzékelési indexén. A politikai életben tapasztalt korrupció mellett a „kisstílű” megvesztegetés számít továbbra is a leggyakoribb problémának Romániában, illetve az, hogy a korrupció elleni harc felszámolását szolgáló politikai akarat nem következetes. Az EB azt javasolta, hogy Románia hozzon meg minden szükséges intézkedést a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásának sikere érdekében. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy miközben a magas szintű korrupciós ügyek felszámolása terén történtek előrelépések, a „kisstílű” vesztegetések felderítése terén továbbra is rosszul teljesít, de bőven van még tennivaló a korrupció megelőzése terén is. Ezek mellett a pártfinanszírozást, a közbeszerzési eljárások ellenőrzését és a közhivatalt viselők összeférhetetlenségét nevezi meg olyan területként, ahol Románia további erőfeszítéseket tehet. Brüsszel ugyanakkor lépéseket várt a hálapénzek gyakorlatának felszámolására is az egészségügyben. 

(Hogy mennyire sikerült, kiderülhet majd a 2015-ről szóló országjelentésből.)

 

Az ENSZ számonkérhetőséget szorgalmaz

Világnapja is van a korrupció elleni harcnak, amelyet az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének 2005. decemberi hatályba lépése óta minden év december 9-én tartanak. Az egyezmény szerint az Egyesült Nemzetek Szövetsége „aggodalommal tekint arra, hogy a korrupció súlyos gondot és fenyegetést jelent a társadalmak stabilitására és biztonságára, aláássa a demokrácia intézményeit és a demokratikus értékeket, az erkölcsi értékeket és az igazságosságot, továbbá veszélyezteti a fenntartható fejlődést és a jogállamiságot”, az egyezményt hatalommal ruházza fel annak érdekében, hogy képes legyen „elősegíteni és megerősíteni a korrupció hatékonyabb és hatásosabb megelőzésére és felszámolására irányuló intézkedéseket; elősegíteni, megkönnyíteni és támogatni a nemzetközi együttműködést és technikai segítségnyújtást a korrupció megelőzése és a korrupció ellen folytatott harc során […]; elősegíteni a közügyekben és a köztulajdonnal kapcsolatban a becsületességet, a számonkérhető-séget és a közügyek és köztulajdon helyes kezelését”.