A 100 évvel ezelőtti ezredszemlére emlékeztek

Augusztus 18-án, csütörtökön Sáromberkén 100. évfordulóját ünnepelték annak az első világháborús, magyar vonatkozású eseménynek, amely egykor a település határában történt. 1916 augusztusában ezredszemle helyszíne volt Sáromberke határa, itt csatlakoztak a sereghez az egykori magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred lovasai, és innen indultak az ütközetbe. Ennek emlékére állított kopjafát az RMDSZ Maros megyei szervezete, valamint a debreceni 2. honvéd huszárezred hagyományőrző csapata.

A szervezők igyekezete ellenére, az emlékünnepség bő negyedórás késéssel vette kezdetét. A megyei rendőrség elutasította Siklódi Csongornak, Nagyernye község alpolgármesternek azon kérését, hogy a hagyományőrző lovas csapat a főúton tegye meg a marossárpataki Maros-híd és a sáromberki gyülekezeti ház közötti 3 km-es távolságot. A huszárok így eléggé hosszú kerülővel, kerteken keresztül, árkon-bokron át, a 30 C-fokos hőségben alaposan leizzadva és kiszáradva érkeztek meg a rendezvény színhelyére. 

A huszárok bevonulását követően az emléktúra vezetője, Csontos János hagyományőrző százados katonásan köszöntötte az ünnepségen megjelent elöljárókat: Kelemen Atilla parlamenti képviselőt, Kozma Mónikát, a Maros Megyei Tanács képviselőjét, Siklódi Csongort, Nagyernye község alpolgármesterét, valamint a népes közönséget. A műsorvezető Porkoláb Levente helyi református lelkipásztor sorra szólította mikrofon elé azokat, akik felszólalásra jelentkeztek.

Gróf Tisza István emléke

Siklódi Csongor alpolgármester rövid beszédében elmondta, hogy megtisztelő a település számára, hogy az emléktúra egyik állomása lehet. Sajnálkozását fejezte ki a huszárcsapat „kerülője” miatt, majd az autonómia fontosságát, szükségességét hangsúlyozta. Kelemen Atilla parlamenti képviselő is feltette a költői kérdést, hogy milyen demokrácia az, ahol a kertek alatt kell becsempészni a hagyományőrző huszárokat. 

– Tisza István egy megosztó személyiség volt, de katonái rajongtak érte. Négy merényletet követtek el ellene, mint tudjuk, az utolsó végzetes volt. Olyan vezető volt, akiért a katonák panasz nélkül vonultak harcba... Nagyapám orvos őrnagyként vette ki a részét az első világháborúban. Gyermekkori emlékem, hogy sok évvel az első világégés után, talán 1959-et írtunk, amikor Nagyváradon, poharazgatás közben azon vitatkoztak szintén idős barátjával, hogy jó miniszterelnök volt Tisza István vagy sem. Aki annyi évvel halála után még ilyen indulatokat tud kavarni, az mindenképpen fontos történelmi személyiség, aki nyomot hagyott maga után – fogalmazott a parlamenti képviselő, aki lovas emberként a ló és lovas szoros kapcsolatáról, kötődéséről is említést tett.

Kozma Mónika a Maros Megyei Tanács elnökének, Péter Ferencnek a nevében üdvözölte a lovas emléktúra résztvevőit Maros megyében, „az erdélyi huszárhagyományok bölcsőjében”. – Manapság is szükség van olyan elszánt és derekas helytállásra, közös érdekeink védelmére, mint amiről a huszárok tettek tanúbizonyságot – hangsúlyozt a kabinetvezető. 

A szemlére Sáromberke határában került sor

Csontos János túravezető elmondta, hogy az emléktúra megszervezésében közel száz ember vett részt, és összesen 17 települést fognak meglátogatni. 

– A mai kellemetlenség ellenére sikeresnek mondanám a lovas túrát. Igazi nehézségek ezelőtt száz évvel voltak, a mostaniak csak apróságok. Éppen arról beszélgettünk ma délelőtt, miközben erőt gyűjtöttünk bajtársaimmal, hogy micsoda bátorságra, fegyelemre, erőre és elszántságra volt szükségük az első világháborúban részt vett katonáknak, hogy feladataikat teljesíteni tudják... A helyi történészek nem ismerik a 100 évvel ezelőtti ezredszemle történetét. Valószínűleg azért, mert miután az ezred megérkezett vonattal Marosvá-sárhelyre, a parancsnokság a Sáromberke határában levő mezőt választotta, mert csak ott lehetett több mint ezer lovat és katonát felvonultatni. Augusztus 18-án Ferenc József születésnapját ünnepelték, amit emlékezetessé kellett tenni. Megtartották a szemlét, amit díszvacsora követett. Mindenféle finomságokat kaptak a huszárok, hogy az uralkodót éltessék. Aztán másnap elindultak a halálba... – mutatott rá Csontos. 

Ezt követően dr. Vajda András tartott történelmi ismertetőt az első világháború magyar vonatkozású eseményeiről, külön említést téve a világháborúban részt vett 90 sáromberki hősről, akiknek közel fele nem tért többé haza szeretteihez. A hősi halottak nevét a református templomban emléktábla őrzi. 

A kopjafát és az emléktáblát Kozma Mónika, a megyei tanács kabinetvezetője és Csontos János túravezető avatták fel. – Őrizzük meg együtt az I. világháborúban elesett honvédő huszárok emlékét! – olvasható az emléktáblán. 

Népünknek nagyon sok szenvedésben volt része a történelem során, de Isten megtartotta és mindig megsegítette nemzetünket. Emlékhelyeink vannak, szobraink, kopjafáink vannak, templomaink, iskoláink vannak. Ha ott tudunk lenni minden olyan rendezvényen, megemlékezésen, amely a múltunkról szól, akkor lesz jövőnk is. Ezzel példát tudunk mutatni gyermekeinknek és az utókornak, kihasználva azokat a kiskapukat, amelyek megmaradtak számunkra. A huszáraink nem tudtak idejönni a főúton, de idejöttek a kerteken át. A fontos, hogy itt vannak, hogy velünk lehetnek. Köszönjük szépen a debreceni huszároknak, hogy eljöttek hozzánk és megajándékoztak bennünket. Nagylelkűségüket Isten fizesse – hangsúlyozta Porkoláb Levente lelkipásztor, és áldását adta a kopjafára. Koszorút helyezett el a kopjafánál a községi RMDSZ, a marossárpataki Mátyás-huszárok, illetve a történelmi Vitézi Rend tagjai. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. Ezt követően a házigazdák hideg itallal kínálták meg a vendégeket.

Marossárpatakon a történelmiszoborparkot látogatták meg

A sáromberki ünnepséget követően az emléktúra résztvevői alkalmi szálláshelyük, Vajdaszentivány irányába lovagolva, megtekintették a marossárpataki történelmi szoborparkot, az erdélyi fejedelmek panteonját. A szoborparkban Kozma Barna polgármester és néhány önkormányzati képviselő fogadta a huszárokat. A községvezető röviden beszélt a településről, Miholcsa József szobrászművész, a szobrok alkotója bemutatta a szoborparkot. Csontos János elismerését fejezte ki a település vezetőinek az utóbbi években történt eredményekért, a pozitív változásokért. Indulás előtt közös koccintásra került sor.

Több mint 300 km... három márványtábla

Csontos János túravezető érdeklődésünkre elmondta, hogy tíz éven belül már ötödik alkalommal szervezett emléktúrát. A gróf Tisza István történelmi emléktúrán, amelyre augusztus 12-26. között kerül sor, a lovas csoport tagjai olyan Beszterce és Maros megyei településeket keresnek fel, ahol 100 évvel ezelőtt a debreceni és hajdú-bihari huszárok is megfordultak. A résztvevők korhű ruhában, lóháton teszik meg a több mint 300 km-es távot, miközben három márvány emléktáblát helyeznek el. Megtudtuk, hogy A magyar királyi debreceni II. honvéd huszárezred története 1869-1918. c. könyv segítségével talált rá arra az útvonalra, amit két hét alatt járnak majd végig. A könyvet egy hölgy adományozta a hagyományőrző huszároknak. 

– A túra névadója – gróf Tisza István – szorosan kapcsolódik Debrecenhez és a huszárokhoz, hiszen történelmünkben ő az egyetlen miniszterelnök, aki háború idején egy huszárezrednek is parancsnoka volt. A Bekecs-tetőn és Nyárádmagyaróson a Szent István-napi ünnepség keretében fejet hajtottunk a nagy háború hősei előtt, a következő napon Nyárádszeredában koszorúztunk, és részt veszünk a Bekecs és a Hortobágy táncegyüttes tagjaival egy tánctáborban is – tájékoztatott a túravezető.