„Mindenki mindenkit lehallgat”
Mindenki kémkedik mindenki után – állítja Peter Galbraith, az Egyesült Államok volt zágrábi nagykövete, aki a zágrábi Vecernji List című napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy kiküldetése idején őt is lehallgatták a horvát hatóságok.
Mindenki kémkedik mindenki után – állítja Peter Galbraith, az Egyesült Államok volt zágrábi nagykövete, aki a zágrábi Vecernji List című napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy kiküldetése idején őt is lehallgatták a horvát hatóságok. A diplomata szerint az, hogy most kiderült, az amerikaiak kiket hallgatnak le, annak tudható be, hogy az Egyesült Államok szerveinek működése rendszertelen és nehézkes. „Ezek a játékszabályok” – jelentette ki Galbraith, aki szerint a sok információ nem jelenti egyben azt is, hogy azok hasznosak.
„Honnan tudtam, hogy a horvát hatóságok lehallgatnak? Esküszöm, egyszerűen csak tudtam. Néha bizonyos információkat „kiszivárogtattam”, és azok más csatornákon visszajutottak hozzám” – emlékezett vissza a diplomata, részleteket azonban nem közölt. Azt állítja viszont, hogy teljes zágrábi mandátuma alatt – azaz 1993 és 1998 között – lehallgatták.
Galbraith megerősítette, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatokat gyűjt, és beszélgetéseket hallgat meg, ugyanakkor feltette azt a kérdést is, hogy vajon mennyire lehetnek izgalmasak ezek a mindennapi magánbeszélgetések. „Néha sajnáltam azokat, akiknek az én amerikai beszélgetéseimet kellett hallgatniuk. Az időeltolódás miatt főleg késő este és éjszaka telefonáltam. A legtöbb beszélgetés pedig nem volt túl izgalmas. Én is majdnem elaludtam, amíg beszéltem, így aztán milyen is lehetett azoknak, akik ezt hallgatták” – emlékezett vissza a húsz évvel ezelőtt történtekre Galbraith.
Az európaiak is kémkednek, nem csak az amerikaiak – emelte ki a volt nagykövet. Szerinte túl nagy felhajtást csaptak azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak lehallgatták Angela Merkelt. Galbraith szerint sokkal érdekesebb lehetne ennél, hogy a görögök is lehallgatják a német kancellárt. „Miért nem használt kódolt telefont?” – vetette fel a kérdést a diplomata, aki szerint így most az európai vezetők a telefonbeszélgetésekkel foglalkoznak, nem az euróval vagy a lampedusai menekültekkel.
Másrészt Galbraith szerint Európában a totalitárius rendszerek emléke miatt okozott ekkora felháborodást a lehallgatási ügy. A nácizmusban és a kommunizmusban is elveszíthette a szabadságát, de akár az életét is az, aki valakinek valami gyanúsat mondott. De nemcsak ő, hanem a családja is, és még az is, aki nem jelentette fel – idézte a Vecernji List Galbraith szavait.
„Ne értsenek félre. A magánélet védelme mellett állok, és nem támogatom a lehallgatást, ha az amerikaiak ilyet tesznek, és nem azt mondom, hogy tesznek ilyet” – fogalmazott nagyon diplomatikusan Galbraith. Hozzátette viszont, hogy szerinte a nagyon bizalmas információkat úgysem telefonon vagy e-mailben közli az ember. „Vagy szemtől szemben, vagy levélben” – mondta Galbraith, majd hozzátette, hogy arra a levélre gondol, amelyet papírra írnak és bélyeget ragasztanak a borítékra.
