Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Harsogva folyik a választási kampány, pedig a törvény szerint hivatalosan május 9-én kezdődik. Sok az ember, kevés a fóka, sok a jelölt, kevés a funkció, nem jut mindenkinek. Egyetlen megyei tanácselnököt választunk minden megye élére június 10-én, és egyetlen polgármestert egy településen. Funkció tehát mindkét esetben egyetlenegy van, bársonyszékre áhítozó annál több.
És ahogy ilyenkor történni szokott, a jelöltek – kevés kivétellel – egymásnak esnek, vélt vagy valós bűnöket hajszolnak, néha valós, de többnyire álhíreket dobnak be a közvélemény elé, remélve bizonyára, hogy mire a megvádolt politikai ellenfélnek sikerül tisztáznia magát, nekik már az áhított funkcióba sikerül katapultálniuk magukat. Így van ez szerte a világon, miért lenne másként a mi „eredeti” demokráciánkban?
Vannak azonban szinte kiváltságosnak mondható jelöltek, akiknek az élet tálcán hozza a kampánytémát, s nincs más dolguk, mint az, hogy – olcsón szerzett szavazatok reményében – éjjel-nappal orrvérzésig ezt szajkózzák. Ezek a „kiváltságosok” Marosvásárhelyen élnek, s ebben a mind jobban eldurvulni látszó kampányban mást sem kell tenniük, mint hogy az RMDSZ-t pocskondiázzák, szidják a városi tanácsot, s ahogy a múlt hét végén történt, megpróbálják besározni politikai vetélytársukat. Mert bizonyára senki sem hiszi el, hogy a tisztségben levő megyei tanácselnököt megvádoló, a múlt hét végén feldobott, utóbb kacsának bizonyult hír véletlenül jutott el a sajtóhoz!
Nos, ha már a tanácselnöki funkcióról beszélünk, a tegnap két, ugyancsak erre a tisztségre kacsintgató politikus is „kivágta a rezet”. Mindkettő a magyar kártyára játszott rá: egyikük az orvosi egyetem jövőjéért „aggódik” már-már rögeszmésen, mert szerinte a magyar tagozat lesz a hazai „minőségi” oktatás temetője, ezért aztán – ez a legújabb – perbe hívja a kormányt a Marosvásárhelyi Táblabíróságon, követelve, hogy vonja vissza azt az ominózus határozatot, amellyel a magyar tagozatot létrehozták, és amellyel, mint mondta, „lefejezték” a MOGYE-t . Emellett bizalmatlansági indítványt is benyújtanak a kormány ellen, sőt a párt honlapjáról „minden jóérzésű állampolgár” letöltheti és aláírhatja a magyar tagozat létrehozása, illetve „az előzmény nélküli visszaélés” elleni tiltakozást. A másik tanácselnökjelölt pedig nemes egyszerűséggel állítja, azért kell feláldoznia magát a közösség oltárán, mert különben „megint az RMDSZ tenné rá a kezét e megyére”. Nyomós ok, s az illető hiszi, nem is kell más a győzelemhez. Ezek a „kiváltságos” jelöltek. Nincs más dolguk, mint uszítani.
Eközben a jelenleg tisztségben levő megyei elnök szép csendben végzi a munkáját, az utolsó pillanatig azt teszi, amiért a szavazók ebbe a funkcióba juttatták. Így aztán természetesen nem is annyira „érdekes”, mint a „kiváltságosok”.