„Jobb az európai államoknak, ha nem központosítottan működnek együtt”

Thierry Baudet holland író, újságíró, jogtudós szerint sokkal jobb az európai államoknak, ha nem központosított, föderatív keretben működnek együtt.

A szerző A határok jelentősége című kötetének hétfői, budapesti bemutatóján azt mondta, a belső határok megnyitásával és a közös fizetőeszközzel az uniós tagországok egyfajta kezdetleges Egyesült Államokká váltak, miközben az egyes egységeknek teljesen mások az érdekeik. Példaként azt hozta fel, hogy Görögország vagy Olaszország nem érdekelt a külső határ védelmében, hiszen egyértelmű, hogy az illegálisan érkezők nem ott akarnak megállni, hanem gazdagabb államokba tartanak.

Hozzátette, mindeközben éppen a közös pénz nehezíti a válságból való kilábalást, hiszen „Athén számára drága az euró, a hollandoknak pedig olcsó”.

Thierry Baudet az utóbbi idők európai mentális problémájaként említette a makrofíliát, vagyis a félelmet a kis dolgoktól és a ragaszkodást a nagyokhoz. Közölte, az összeolvadási folyamatok során túl sokan és túl sokat gondolkoznak a csupán a technikai szempontokat figyelembe vevő vezetők perspektívájából, miközben elsiklanak a kézzelfogható mindennapi kérdések felett, és nem hangolják össze kellő mértékben az új rendszerek működését.

A határ az ellenséget szomszéddá teszi – jegyezte meg a szerző, aki történelmi visszatekintéssel arra hívta fel a figyelmet: vert helyzetben Franciaország és Németország válasza is az erőszakos nacionalizmus volt. Azt mondta, a határokon átívelő hidakra van szükség, de ezeket csak akkor tudjuk megépíteni, ha biztosak vagyunk saját magunkban, identitásunkban.

A Századvég Kiadó által megjelentetett, angolul 2012-ben napvilágot látott kötetről szólva Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója kiemelte: a szerző kiváló ütemérzékkel alkotta és jelentette meg művét, amely a föderatív és a nemzetállami Európa képletét szembeállítva mutatja be a problémát.

Határok és nemzetállamok nélkül nincs jogállam és képviseleti demokrácia – jelentette ki a szakember.

Megjegyezte: az 1990-es évek elején föderatív választ kerestek az uniós tagállamok az akkori menekültválságra, így született meg a diszfunkcionálissá vált dublini mechanizmus, ám ennek problémáit is föderatív módon próbálják megoldani, hogy a kvótarendszerrel a nemzetállamok helyett Brüsszelre ruházzák át a helyzet kezelését.