2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A közismert Phalaenopsis, azaz lepkeorchidea lesz a „főszereplője” a Magyar Orchidea Társaság tavaszi kiállításának, amelyet a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban négy napon át, holnaptól hétfőig lehet megtekinteni. 


A közismert Phalaenopsis, azaz lepkeorchidea lesz a „főszereplője” a Magyar Orchidea Társaság tavaszi kiállításának, amelyet a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban négy napon át, holnaptól hétfőig lehet megtekinteni. A szervezők tájékoztatása szerint a lepkeorchideát a 18. században fedezték fel, népszerűsége azóta töretlen. Ezt a szakemberek szerint annak köszönheti, hogy könnyen nevelhető lakásban is, sokat virágzik, gondozása pedig egyszerűbb, mint a legtöbb orchideáé.
A Phalaenopsisok az ázsiai esőerdőkben őshonosak, Malajziától Új-Guineáig megtalálhatók. Jelenleg 70 faját ismerik a kutatók. Első leírása 1750-ből maradt fenn, Borneó szigetén egy lepkegyűjtő fedezte fel a hatalmas, fehér virágú növényt, amely messziről úgy tűnt, mintha lepkék ülnének egy ágon.
 A korabeli európai kertészetek jó ideig csak rajzok alapján ismerték a virágot, a tengeren való többhetes szállítást ugyanis a begyűjtött növények többsége nem élte túl, mivel a lepkeorchideák nem rendelkeznek víz és tápanyag tárolására szolgáló szervvel, így hamar kiszáradnak, tönkremennek. Ennek következtében csupán néhány példány érkezett meg élve Európába, így az áruk is szinte elérhetetlen volt. Az első európai virágzásra 1847-ig kellett várni. Ennek a ténynek tudható be, hogy a Phalaenopsisok később váltak széles körben ismertté, és később kerültek be az értékes európai orchideagyűjteményekbe. A lepkeorchideák keresztezése az 1960-as években vett lendületet, amikor szinte naponta születtek a kertészetekben újabb és újabb színű, mintájú és nagyságú hibridek.
A különféle fejlett laboratóriumi eljárásoknak köszönhetően a 20. századra a lepkeorchidea az egyik legnépszerűbb, legkönnyebben elérhető orchideává vált. Az elmúlt évek egyik nagy szenzációja volt a „fekete” orchidea, amelynek egészen sötét, bordó színe szinte már feketének látszik, de nagy népszerűségnek örvend az úgynevezett „vízesés” orchidea is, amelynek hosszú, lefelé hajló, dúsan virágzó szárai a vízeséshez hasonlítanak. Ezek mellett léteznek fehér-bordó foltos, sárga, rózsaszín, pöttyös, csíkos, nagy-, illetve kisvirágú hibridek is. A budapesti bemutatón számos botanikai faj és hibrid lesz látható a többi, tavasszal nyíló egyéb orchideafajjal együtt.
A trópusi erdők lakójaként az orchidea a fák tetején él, és táplálékát léggyökerei segítségével a levegőből veszi fel. Ezért ezeket a gyökereket nem szabad levágni és nem szabad virágföldbe ültetni. Aki két-három évente szeretné átültetni a növényt – egyébként nem szükséges növelni a cserép méretét – az e célra árusított ültető közegbe tegye, amit kókuszrost, fenyőkéreg, tőzegmoha és perlit keveréke. Az átlátszó cserép hasznos, mert a falán áthatoló fényt jobban tudja hasznosítani a növény, de más típusú cserépben is megél.
A hideget nem szereti, télen, nyáron meleg párás levegőben fejlődik a legjobban, a huzatos helyiséget nem tűri. Száraz levegőben a virágai hamar lehullnak, tűző napon elszáradnak a levelei. A növényt nem szabad túlöntözni, ha megáll alatta a víz, rothadásnak indul. 
Ha elvirágzott, a szárát érdemes levágni, ami új virágzásra serkenti. Ha nem virágzik, speciális orchidea-tápoldattal pótolhatjuk a tápanyaghiányt. A növény hálás lesz, ha szénsavmentes borvízzel vagy esővízzel öntözzük. 
Holland virágkertészek azon dolgoznak, hogy az európai viszonyokhoz minél jobban alkalmazkodó növényeket kísérletezzenek ki.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató