Az egyik bukaresti gúnylap azt írta karácsony előtt, hogy nagyarányú átalakításba kezdtek Zsilaván. A börtönt teljesen felújítják, lebontják a közfalakat, és mindössze két nagy termet alakítanak ki: egyet a szenátoroknak, egyet a képviselőknek.
Az egyik bukaresti gúnylap azt írta karácsony előtt, hogy nagyarányú átalakításba kezdtek Zsilaván. A börtönt teljesen felújítják, lebontják a közfalakat, és mindössze két nagy termet alakítanak ki: egyet a szenátoroknak, egyet a képviselőknek.
Viccnek szánták, de való: az utóbbi hónapokban napi rendszerességgel indítanak eljárást politikusok ellen, akik között szép számban találhatók volt vagy jelenlegi miniszterek, képviselők, szenátorok, tanácselnökök, polgármesterek, egyszóval politikusok és olyan közéleti személyiségek, média- vagy futballmágnások, akikről az egyszerű halandók azt gondolták, hogy érinthetetlenek, rájuk a törvények nem vonatkoznak, és míg a világ folytathatják kisded játékaikat.
A legfrissebb fejlemények nyomán, meglehet, újabb cellával kellene bővíteni a zsilavai fogházat. Úgy tűnik, lassan a magisztrátusokat sem kíméli a DNA szigora. Tegnap az Alkotmánybíróság egyik tagját vitték be befolyással való üzérkedés gyanújának vádjával.
Dolgozik a DNA. Néha úgy tűnik, mintha ez lenne az egyetlen működő állami intézmény. Tavaly november-decemberi jelentése szerint az igazságszolgáltatás elé került korrupciós ügyek során 60 végleges bírósági döntés született, 129 vádlottat ítéltek börtönre, pénzbüntetésre. Az elítéltek között voltak államtitkárok, ügyészek, intézményvezetők, egyetemi tanárok, ügyvédek, rendőrtisztek, polgármesterek stb. Köztudott, hogy ugyancsak 2014 folyamán szabtak ki több mint harminc évre szóló börtönbüntetést korrupcióval vádolt futballbárókra, és még nem beszéltünk a vámosokról vagy a novemberben leköszönt államfőről, aki ellen többrendbeli korrupciós vád is megfogalmazódott az elmúlt években.
2014-ben elkészült az EU első korrupcióellenes jelentése, amely szerint évi 120 milliárd euró vész el az EU tagállamaiban korrupció miatt. A jelentésből, amely felmérés alapján készült, kiderült, hogy Dánia, Finnország, Luxemburg és Svédország a legkevésbé korrupt ország. Ezekben az országokban a válaszadók kevesebb mint egy százaléka állította, hogy meg kellett vesztegetnie valakit ahhoz, hogy ügyét elintézze. Vannak olyan országok, ahol a válaszadók többsége szerint széles körű a korrupció, viszont csak kevesebb, mint két százalékuk szembesült személyesen a jelenséggel: Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország és Észtország.
Portugáliában, Szlovéniában, Spanyolországban és Olaszországban szintén alacsony a korrupcióval személyesen szembesülők aránya, viszont a médiában nyilvánosságra kerülő nagyszabású politikai és üzleti korrupciós ügyek miatt a válaszadók nagy többsége szerint súlyos a probléma. Magyarországot a jelentés Szlovákiával és Lengyelországgal szerepelteti egy csoportban. Ezekben az országokban a válaszadók szinte kivétel nélkül széles körű problémának érzik a korrupciót, és sokaknak személyesen is része volt benne. Az Európai Unióban Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Csehországban, Litvániában és Görögországban a legrosszabb a helyzet.
Az Európai Bizottság szerint a korrupció ellen elsősorban a kormányoknak és a politikai elitnek kellene fellépnie jogalkotással, a szabályok következetes végrehajtásával, látványos öntisztulási folyamatokkal, személyes és szervezeti szintű példamutatással.
Helyben vagyunk. A kormányszintű korrupció mellett szűkebb hazánkban a kormány helyi képviselői a korrupció helyett a székely zászlóval vagy magyar grófokkal hadakoznak. Meglehetősen „eredeti” korrupcióellenes harc.
