„Anyanyelv-használattal identitásunk védelmében”

A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a tavaly elindított Kétnyelvűség a Közéletben Monitoring Projektjének eredményeit tartalmazó rövid jelentést tegnap sajtótájékoztató keretében mutatta be az újságíróknak, és internetes blogján is nyilvánosságra hozta. A CEMO 2013. október–2014. március között önkéntesek bevonásával követte a közéleti szereplők – megyei és országos RMDSZ-köztisztségviselők, illetve RMDSZ-tisztségviselők nyelvi jog- és érdekérvényesítő tevékenységét. A civil szervezet vezetői – Horváth-Kovács Ádám elnök és Szigeti Enikő ügyvezető igazgató – kijelentették, mind a marosvásárhelyi, mind a Maros Megyei Tanácsban mellőzik a magyar nyelv használatát, a helyi és megyei döntéshozatalból hiányzik a multikulturális jelleg. 

 

A sajtótájékoztatón a jelentés rövidített változatából megtudhattuk, hogy a CEMO monitoring programja első körben Marosvásárhelyen és Maros megyében zajlott, a civil szervezet képviselői, önkéntesei olyan testületek, választott képviselők, szervezetek tevékenységét vizsgálta, mint a marosvásárhelyi tanács, valamint a Maros Megyei Tanács RMDSZ-frakciói, az RMDSZ marosvásárhelyi és Maros megyei szervezete, az RMDSZ parlamenti képviselőcsoportja és europarlamenti képviselői, valamint más pártok, szervezetek kétnyelvűséggel kapcsolatos tevékenysége. Az alkalmazott módszertanról annyit tudtunk meg, hogy kutatással, adatgyűjtéssel, mutatók feldolgozásával végezték a monitoring tevékenységet, jelen voltak a városi és megyei közgyűléseken, követték a sajtóban megjelent kommunikációs anyagokat, RMDSZ-közleményeket, a szövetség internetes illetve Facebook-oldalát. A jelentés szerint „a gyakorlatban a nyelvi jogérvényesítés a mai napig sem tartozik a politikai realitások közé” és „Ma-rosvásárhelyen, ahol a polgárok közel 45 %-a magyar anyanyelvű, jelenleg a nyelvi jogokra (pontosabban a kisebbségi nyelvekre) vonatkozóan intézményi szintű, egységes és kedvező szabályozást nem lehet találni”. 

RMDSZ-frakció: 43%, magyar felszólalások száma: 18 %!

„A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója jelentős, erős, ami a döntéshozatal szempontjából fontos. Az RMDSZ-frakciót a többi pártok nem tudják megkerülni, éppen ezért gyakrabban élhetne erejével” – jelentette ki Szigeti Enikő, aki úgy véli, a tanácsban nincs erősödés, irányvonal arra, hogy a magyar nyelvű felszólalások gyakorlattá váljanak, a képviselőkből hiányzik az ehhez szükséges belső motiváció. „A nyelvi jogérvényesítés céljából a hatalmi struktúrákat fontos lenne használni, hiszen ezzel is igazoljuk, hogy erre szükség van, jelzés a közösség irányába, hogy anyanyelvünket lehet és kell használni. A monitoring jelentés készítői a városi tanács RMDSZ-es tanácsosai által benyújtott, a magyar közösséget közvetlenül vagy közvetve érintő indítványokat, felszólalásaik számát vizsgálták, azt, hogy magyarul vagy románul beszéltek a tanácsülésen, nyomon követték az iskolaszékekbe beválasztott RMDSZ-es tanácsosok tevékenységét, azt is figyelemmel követték, hogy a tanácsosi testület magyar tagjai részt vesznek-e az iskolák vezetőtanácsi ülésein illetve milyen lépéseket tesznek az iskolai kétnyelvűség irányába. Megállapították: a magyar közösség anyanyelv-használati jogainak érvényesítéséhez kötődő határozattervezetek, határozatmódosító-javaslatok nem voltak, ehhez kapcsolódóan csupán a költségvetésben jelentek meg tételek (Bodor Péter kútjának megvalósíthatósági tanulmánya, Petőfi-szobor felújítása – ez utóbbi a Bălcescu-szoborral képez egy költségvetési tételt). A CEMO-jelentés szerint az RMDSZ-tanácsosok kevés alkalommal szólalnak fel (összfelszólalások száma 198, ebből 42 az RMDSZ tanácsosoké), akkor is főként románul (a 42 felszólalásból 7 magyarul és 1 két nyelven történt), vannak krónikus hiányzók, az iskolák belső nyelvi tájképe egynyelvű, az iskolák belső szabályzata nem tartalmazza a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos kötelezettségeket, ügymenetet és szempontokat. Az iskolaszékekkel kapcsolatosan megállapítják: „az RMDSZ-es tanácsosoknak nem sikerült érdemben kihasználni az iskolaszékekben rejlő lehetőségeket és hatékony iskolai érdekvédelmet kialakítani”.

Intenzíven kommunikáló alpolgármestertől a hiányzó stratégiáig

 A CEMO szerint az „intenzív politikai kommunikációt folytató” Peti András alpolgármester által sikeresnek és megoldottnak bemutatott eredmények nincsenek kivitelezve, a jövőbeni kivitelezésük is kérdéses. „A politikai kommunikáció és a hétköznapok valósága között nagy a szakadék” – jelenti ki a CEMO. A marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezető elnökségéről a jelentésben az áll, hogy „nincs semmilyen távú stratégiája, célkitűzései jelenleg ismeretlenek, a tagok szerepköre, felelőssége, projektjei nem átláthatóak”, és külön kitér Haller Béla oktatásért felelős alelnökre, akiről a CEMO szerint nem derült ki, hogy milyen kötelezettségei vannak, melyek vállalt feladatai, milyen típusú érdekvédelmi hatásköre van? Az ügyvezető elnökség Facebook-oldala is kapott bírálatot, az elnök és alelnökök fogadóórái a megadott időpontokban nem működtek. Ami a megyei önkormányzatot illeti, ennek határozataiból is hiányzik a költségvetés tételes felbontása (kiemelten a magyar vonatkozású rendezvényekre vonatkozóan) miközben a megyei büdzsét a 40 százaléknyi magyar ajkú adófizető is finanszírozza – jelentette ki Szigeti Enikő, aki szerint az egynyelvűség jellemző e testületre is. A vizsgált időszakban Kelemen Márton frakcióvezető szólalt fel 2 alkalommal magyarul (napirenden kívül), Lokodi Edit két alkalommal kérte számon a szinkrontolmács hiányát. „A megyei tanács alárendelt intézményeiben visszaszorul, elsorvad a magyar nyelvhasználat, a képviselők által elfogadott határozatok megvalósításánál a kétnyelvűségekre vonatkozó törvényeket nem alkalmazták, az RMDSZ-tanácsosok pedig nem tiltakoztak a „nyíltan magyarellenes, magyar nyelvet és kultúrát mellőző kezdeményezések, programok, kampányok ellen” – áll a CEMO-jelentésben. Példaként a 100 éves Kultúrpalota programsorozatot, az Iskolai erőszak megelőzése című kampányt említik, valamint az idén februárban elfogadott Vizuális Identitás Kézikönyvét, illetve a 2014-es kulturális rendezvények közel 1,8 millió lejes költségvetésében a magyar közösséget közvetlenül érintő egyetlen (!) programot, az arra szánt 70 ezer (!) lejt. Az RMDSZ megyei szervezet tevékenységében az oktatást és közigazgatást követte nyomon a CEMO, amely megállapította: „az iskolai kétnyelvűség terén egyetlen konkrét lépést sem tettek”, sőt, amint Szigeti Enikő lapunk kérdésére kijelentette: a megyei RMDSZ-szel sorra került munkamegbeszéléseken derült ki az, hogy „a nyelvi jogi alkalmazások (a helyi közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó cikkelyei – szerk. megj.) nem tartoznak a fő prioritások közé”. 

A parlamenti RMDSZ képviselőcsoport tevékenysége kapcsán a nyelvi jogokhoz kötődő törvénymódosító javaslatok kezdeményezőit említik (Kerekes Károly, Markó Attila, Márton Árpád, Máté András), az europarlamenti képviselők esetében a teljes mandátumra vonatkozó időszakot áttekintve megállapították: az anyanyelv-használat, az erdélyi magyar közösség kisebbségi jogainak érvényesítéséhez kapcsolódó felszólalások szempontjából a legaktívabb képviselők Tőkés László és Sógor Csaba voltak. A CEMO, amely minden vizsgált testület esetében megfogalmazta javaslatait, a jelentést (amelynek rövidített változata a http://cemoblog.wordpress.com/2014/04/07/ketnyelvuseg-a-kozeletben-monitoring-projekt-i/ webcímen olvasható) megküldi az RMDSZ-nek is, az elkövetkező monitoring programokat pedig negyedéves időszakokra tervezi.