Szerdán nyújtották be a parlamentbe a 255 képviselő és szenátor törvénytervezetét, amelyben szégyentelenül magas speciális nyugdíjakat követelnek maguknak.
Szerdán nyújtották be a parlamentbe a 255 képviselő és szenátor törvénytervezetét, amelyben szégyentelenül magas speciális nyugdíjakat követelnek maguknak.
Ha megszavazzák, az a képviselő/szenátor, aki egyetlen mandátummal rendelkezik csupán, a „rendes” nyugdíjához 1.200 lejes jutalékot kapna, két mandátum után ez az összeg 2.400 lej lenne, három vagy több mandátum után 3.600 lej járna. Az egyik kezdeményező szerint nem tettek mást, csak annyit, hogy orvosolni akarták azt az igazságtalanságot, amely 2010-ben érte őket, amikor a gazdasági válság miatt Emil Boc levágta a speciális nyugdíjakat. Egyébként is, tette hozzá, az Európai Parlament szabályzójából vették az ihletet.
Azonkívül, hogy „megérdemlik”, az indoklásban azt vetik fel, hogy hatalmas felelősség nyomja a vállukat „az állampolgárok érdekeinek” képviseletében, a törvény mégsem engedi meg, hogy bármiféle közhivatalt betöltsenek vagy a képviselői státussal inkompatibilis kereskedelmi tevékenységet folytassanak.
Egy másik „nyomós érv” az, hogy a törvényhozók „nem alkalmazottak”, és a tevékenységüket „a nép szolgálatában” végzik, nem a parlamentet szolgálják. A mandátum alatt nem kapnak fizetést, hanem csak juttatást, így aztán rájuk nem lehetnek érvényesek a szokásos nyugdíjazási kritériumok. Ezenkívül a kezdeményezők úgy gondolják, „ennek a törvénynek az alkalmazása a parlamenti munka elismeréséhez szükséges keret, és pluszfelelősséget tételez fel a képviselők és szenátorok részéről”.
Végül megállapítják, hogy ez „természetes jog”, ami jár nekik, és hozzájárul „a parlament minőségének emeléséhez, sőt arra ösztönzi a különböző szakembereket mind az állami, mind a magánszektorból, hogy induljanak a parlamenti választásokon”.
Úgy látszik, hogy két szunnyadás között merészet és nagyokat álmodnak szerénységgel egyáltalán nem vádolható honatyáink – hisz leginkább édesded szundikálás közben kapják őket lencsevégre a szemfüles újságírók az unalmas üléseken, s csak időnként élénkülnek fel, például akkor, amikor maguknak kell költségvetést, szabadnapokat vagy mint jelen esetben az ország többi állampolgárához képest orcátlanul magas nyugdíjat megszavazniuk. Az egyik központi napilap közzétette az aláírók listáját, amelyet szégyenlistának nevezett. Ebből kiderült, hogy három RMDSZ-es szenátor és 11 képviselő írta alá, közöttük egy Maros megyei is.
Honatyáink tehát úgy gondolják, és nem is titkolják, hogy mindezeket megérdemlik. Igazat kell adnunk nekik, hisz például azoknak, akik negyedszázada folyamatosan, de legalább tíz-tizenöt éve ülnek a bársonyszékekben, bármennyire is kényelmesek, ennyi év alatt laposra nyomják a jóltáplált hátsófelüket.
Egy éppen nyugdíjazás előtt álló képviselő külön is „elmagyarázta”, miért van szüksége a nyugdíj-kiegészítőre: azért, mert egyébként 47 év, 8 hónap és 5 nap után „csak” 2.500 lej nyugdíjat kapna, és nagy szüksége lenne arra a 4.000 lejnyi „kiegészítőre”. Különben nagy igazságtalanság érné, ugyanis 15 év képviselőség alatt nem részesült régiségi pótlékban.
Eközben eszébe sem jutottak – amint a többi kezdeményezőnek sem – azok a nyugdíjasok, akik pár száz lejből tengetik az életüket, amint az sem, hogy az ország lakosságának nyolcvan százaléka él szegénységben vagy mélyszegénységben.
Sebaj, jövőre ismét választások lesznek, akkor majd eszükbe jutnak.
