Lapozó

Nem mutatja ki a röntgen, mégis él, nincs benne/semmi a csont konokságából, a fém gonoszából./Erre gondol, és hagyja, hogy elszabaduljon/a mennyország. (Pollágh Péter).  

Nem mutatja ki a röntgen, mégis él, nincs benne/semmi a csont konokságából, a fém gonoszából./Erre gondol, és hagyja, hogy elszabaduljon/a mennyország. (Pollágh Péter). A sárkánytojást Descartes produkálta, amiből nem szabad arra következtetni, hogy Descartes sárkány volt, hiszen nehéz lenne megjósolni – egy gondolkodó szerint a történészek hátrafelé fordított jósok –, hogy ő honnan vezette elő (pro-dukálta) azt a bizonyos tojást, a „cogito”-t (szokásos magyar fordítása:
„gondolkodom” – holott lehetne reflexivitás nélküli „gondolom” is), ennek volt héja a test. A tojásoknál az a lényeg, ami héjukon belül van, a héj csak védő csomagolás, amit el kell távolítani, legyen az eltávolító a kikelő csirke vagy a falatozó ember. (András Sándor). A mindennapi gondolkodás és a tudat azonban érintkezik a tudományos szemlélettel, a tudomány szakkifejezései is közszavakká válnak. Erre a legjobb példa a tudattalan – a korai freudi pszichoanalitikus elmélet – fogalma. Ezzel kapcsolatban azonban többről is szó van: a tudatnak és a tudatosnak az úgynevezett topografikus szemlélete voltaképpen szemléletileg is nehézzé teszi, hogy egy egységes „tudat”-ról beszéljünk a hagyományos tudatfilozófiák módján. A különböző freudiánus és neofreudiánus iskolák a tudatelőttes mellett a fölöttes tudat és tudatalatti, a mitikus/tudatalatti fogalmait vezették be és fogadtatták el széles körben. (Egyed Péter). További kérdés, hogy a nem szén, hanem szilikon alapú rendszerek képesek lesznek-e, a molekuláris szintű vegyi folyamatokat matematikai eljárásokkal pótolva, hasonló módon viselkedni, mint a valós agy. Képes a matematikával és elektromossággal működtetett szilícium alapú szoftver azt a rugalmasságot, plaszticitást, fluiditást biztosítani, ami az agy működésére jellemző? Mint Markram mondja, „egy 60 watt teljesítményen működő, másfél kilós tömeg a fejünkben nagyobb teljesítményű, mint egy számítógép, amely több ezer gigawattot használ, és dollármilliókba kerül”. (Boros
János). Ez a tudás másrészt azért lényeges, mert tudományosan objektív és előfeltevésmentes. Egyszerűen fogalmazva: a hangrögzítési eljárásnak van egy olyan előnye, hogy a tudományos szimbolizációval (hangjegyek, kották, zárt jelrendszerek) szemben nem fordítja le saját eszközeivel a hallott dallamot. Vagyis – már amennyire ez lehetséges – nem kelti azt a látszatot, hogy a
„keleti”, „egzotikus” zenei hangzás csak az előadásmód és a hangszerek minősége függvényében tér el az abszolút hangmagasság szimbolikusan rögzített sora által feltételezettekhez képest. (Zuh Deodáth). A nyugati vallásokban és a filozófiában a szabad akarat kérdése kapcsán a döntéshozatal hagyományosan a tudatosság legmagasabb megnyilvánulásaként jelenik meg. Ebben az értelmezésben képesek vagyunk előre látni és mérlegelni alternatíváink következményeit, és tudatos választásokat hozni. Ugyanez a hozzállás tükröződik a racionális döntések elméletében, amely szerint a racionális döntéshozó a lehetséges alternatívákat a várható hasznosság alapján értékeli. (Péntek
Imre). Négyéves korban válik tehát az elmeolvasás explicitté, ekkor képesek a gyermekek megérteni és magyarázni is a hamis vélekedést. Ez az életkor igen színes, gazdag és mozgalmas. Az önfeledt játék és fantázia időszaka ez. A világról alkotott reprezentációk sok vonatkozásban nem hasonlítanak a felnőttek reprezentációihoz, a tudás hiányában fennálló hézagok pótlására a gyermekek a képzeletet vagy a másoktól elcsent tudást hívják segítségül. Ez utóbbinak a feltétele, hogy a gyermek otthonosan mozogjon a társas világban, értse és tudja kezelni ezt a világot. A gyermekkor folyamán nem csupán mások elméjének olvasását kell elsajátítanunk, hanem ezzel párhuzamosan azt is megtanuljuk, hogy a mentális állapotok érzelmi és viselkedéses síkon is tükröződnek. Ezt a pszichológia szociális kompetenciának nevezi. (Dósa Zoltán).

Korunk, 2013. május. Elmejátszmák.