Hun kori torzított koponya

A Maros Megyei Múzeum keretében működő görgényszentimrei osztály munkaközösségének szervezésében szombaton tartották a Török Aurél Embertani Egyesület első konferenciáját a marosvásárhelyi Continental szálloda Grigorescu-termében. A hivatalos köszöntők után Gál Sándor Szilárd muzeológus tartott előadást A Török Aurél Embertani Egyesület szerepe és az embertani kutatás fontossága a régészetben címmel. 

Szervezőként érdeklődésünkre elmondta: a tanácskozás célja fórumot biztosítani a régészeknek és antropológusoknak, hogy a temetőket érintő régészeti kutatások embertani, biológiai eredményeit bemutassák. Ezekből kiderül, hogy az adott korszakban hogyan éltek, milyen terheléseknek voltak kitéve, milyen betegségekben szenvedtek, hogyan haltak meg az emberek, milyen volt a nők és férfiak aránya, és milyen mértéket öltött a gyermekhalandóság.

A konferencián szegedi, nyíregyházi szakemberek, egy Párizsból érkezett előadó, valamint bukaresti, brassói és aradi régészek, antropológusok vettek részt, akik a paleopatológia, a biokémiai analízisek, koponyatorzítás stb. témában tartottak előadást. A marosvásárhelyi múzeum képviseletében Gál Sándor Szilárd régész-antropológus mutatta be a nyáron a terelőút építésekor előkerült hun kori lovas temetőt. A temetőben egy torzított koponyájú férfi csontvázát is megtalálták, ami ritka jelenség, de a hun korban és a germán népeknél előszeretettel alkalmazott szokás volt a koponyák csúcsosan, golyószerűen hátrafelé történő torzítása. Ennek egy látványos példányát fedezték fel a gazdag leletanyaggal teli sírban, ami azt jelezte, hogy fontos tisztséget betöltő személyt temettek oda. 

– A koponyát alaktani módszerekkel vizsgáltuk, emellett a marosvásárhelyi orvosi egyetem, dr. Pávai Zoltán professzor segítségével sikerült radiológiai és CT-felvételeket készíteni, amelyekkel a torzítás mikéntjét, típusát vettük számba. A torzítás kétéves korig volt lehetséges, utána annyira elcsontosodik a koponya, hogy nem lehet a formáját módosítani. A torzítás célja a korabeli szépségideálnak való megfelelés lehetett – mondta a muzeológus. 

Az előadásokat követően a résztvevők meglátogatták a marosvásárhelyi várat, ahol az alkalomra kiállított reprezentatív leletanyagot tekintették meg. 

*

Az egyesület névadója, Török Aurél orvos, egyetemi tanár, akadémikus pályája Kolozsvárról indult, ahol 1869-ben az Orvossebészeti Tanintézet vezetője volt, majd 1872-es megalakulása után a Ferenc József Tudományegyetem élettan- és szövettanprofesszora. Ő teremtette meg Magyarországon a tudományos embertan, antropológia alapjait, Budapesten megalapította Európa negyedik antropológiai intézetét, s 1881-től az antropológiai tanszék professzora volt. Tízezer koponyát, ezer csontvázat gyűjtött össze egy antropológiai múzeum számára, ő azonosította a törökországi bujdosók, köztük II. Rákóczi Ferenc kihantolt tetemét.