Emléktáblát kaptak a török hódoltság idején a veszprémi várért küzdő katonák

Veszprém hős város, a katonai erények és a vitézség emlékhelye – hangsúlyozta a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 emlékév emlékbizottságának elnöke kedden Veszprémben a török hódoltság idején a helyi várért küzdő katonák emléktáblájának avatóünnepségén.

Hóvári János kiemelte: Veszprém magyar kézben nem csupán egy vár volt, hanem az országrész védőbástyája is. Kitért arra, hogy a veszprémi katonák nemcsak a török korban, hanem 1956-ban is megmutatták bátorságukat, mikor felvették a harcot a szovjet hadsereggel. Párhuzamot vonva a két kor között kijelentette: győzelemre sem nekik, sem Zrínyi Miklósnak és embereinek nem volt esélyük, mégis küzdöttek, mert tudták, hogy a harc nem csak a győzelemről, hanem a becsületről is szól.

Őseinknek azonban nem csak becsületük, hanem sikereik is voltak – utalt az emlékbizottság elnöke Hunyadi Jánosra, akit a magyar történelem világtörténeti személyiségének nevezett, valamint szólt a nagy tragédiák árnyékában történt 16. századi győzelmekről is. Mint mondta, bár 1566-ban elesett Gyula és Szigetvár, viszont Veszprémet és számos más várat a Közép-Dunántúlon a magyar és a Magyarországra érkező külföldi csapatok visszafoglaltak.

Diénes Attila szobrászművész alkotását Hóvári János Porga Gyula veszprémi polgármesterrel közösen leplezte le. A Hősök kapuja melletti középkori várfalon elhelyezett bronz dombormű a vár sziluettje előtt vágtató lovast ábrázol. Az emléktáblát a városi önkormányzat és a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 emlékév emlékbizottság a vár 1566. június 30-i első visszafoglalásának 450. évfordulója alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával állíttatta.

Az avatás előtt a veszprémi városházán Fodor Pál történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója tartott előadást a török kori Veszprémről.