Elidőzni, menedékben
2012-11-23 13:59:21
- Kaáli Nagy Botond
„Korszerűtlen” melankólia, gyengédség, amely a magyar költészet rímes hagyományaihoz kötődik. Több mindenből építkeznek fel ezek a versek: abból, amit a világból ismerünk, utakból, helyekből, pillanatokból, némelyik szomorúságot, némelyik örömöt sugall.
– „Korszerűtlen” melankólia, gyengédség, amely a magyar költészet rímes hagyományaihoz kötődik. Több mindenből építkeznek fel ezek a versek: abból, amit a világból ismerünk, utakból, helyekből, pillanatokból, némelyik szomorúságot, némelyik örömöt sugall. Nagyon szeretem ezt a kötetet, a versek közül többet közöltünk a Látóban – mondta méltatóként Kovács András Ferenc költő Nagy Attila új kötetéről, annak a 18. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron való bemutatóján. A „civilben” orvosként is ismert vásárhelyi szerző új, Időzz el című verseskönyvét ezúttal a Kriterion Kiadó jelentette meg, a kötet szerkesztőjeként KAF megemlítette: nagyon pasztellszínű versekről van szó, amelyek szavait igen érzékenyen fűzte szöveggé az alkotó. – Ciklusokból is áll a kötet, megemlíteném az önéletrajzi ihletettségű Csillagköz sorait, helyek és emlékek egyaránt kapcsolódnak a vershez. Az Esterházy-parafrázis avagy a Rimbaud-monológ kapcsán feltűnik előttünk a költő versekben formált arca, a kötetet záró, John Donne-variá-ciókra épülő ciklus a versek egyik legszebbike. Érdemes végigolvasni az első verstől az utolsóig – mondta a méltató, majd felolvasása után a Múzsában is gyakran megjelentető költő vette át a szót és válaszolt KAF kérdéseire. Mint megtudtuk, mindig magával hord egy kis füzetet, az érkező sorok leendő tárhelyeként.
– A munkahelyemen is szoktam verseket írni, ezeket otthon dolgozom ki. Elsősorban a barokk zene inspirál, fogalmam sincs, hogy miért és hogyan. Hogy mikor, milyen sorok jönnek… ezt előre nem tudhatom. Ha nem érkeznek a sorok, akkor várok. De nem passzív várakozás ez, rengeteget olvasok közben. Nagyon szeretem például Rimbaud, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc költészetét, Vergiliust, az ókori görögöket… Nem telik el úgy nap, hogy ne olvasnék verset vagy költészettant. Engedem a rím által elcsábítani magam. Kézzel írok, nagyon sokszor ceruzával – a versírás számomra menedék, kiragad a térből és időből, feledteti velem a mindennapi élet disznóságait. Jóleső érzés, de egyúttal kemény munka is. Nagy intellektuális és érzelmi élmény. Ugyanakkor igen érdekes munkafolyamat, és nagyon hálás vagyok emiatt a Versnek – mondta a költő, majd a kiadóigazgató H. Szabó Gyula által felvezetett, jó hangulatban zajló és teljes telt házas könyvbemutató végén Balázs Éva színművésznő felolvasásában is hallhatta a közönség az Időzz el sorait.
