„A szüleim szerették egymást?”

– Ismerős a szerelemnek szentelt klasszikus mű, a Káma-szútra, azt is tudjuk, hogy az Ezeregyéjszakát makáma formában, tehát olykor rímet használó prózában írták… Nyelvi leleményed, a MAKÁMASZÚTRA egy nagyregény címeként az erotika felé mutat?

– A MAKÁMASZÚTRA nem erotikus regény, bár az utalás nyilvánvaló. De feltennék én is egy olyan kérdést, amellyel mindannyian szembesültünk életünk folyamán. Engem is foglalkoztatott: a szüleim szerették egymást? Én (és te, és ő!) egy szerelem gyümölcse vagyok? Vagy pedig létezésem mögött csak a közönséges véletlen és „társult erői” húzódnak meg? Az én regényem is ilyen „pozícióból” szemléli az életet. Nem erotikus, hanem a sorsunkat mozgató, olykor titokzatos erőkre figyel.    

– Az is világos már a fülszövegből, hogy a rím, mely a makáma kelléke, a regényben nem nyelvi kellék. Hőseid számára rím minden, ami ismétlődik, ami összecseng az életükben. És a Káma-szútra szóhasználatával is folyamatosan élsz…

– Könyvem a szó hagyományos értelmében: regény! Több nemzedék (évszázadnyi!) életét fogja át, és ennek érdekében a szavak is tágulnak. Imént említettem, hogy regényem, a Makámaszútra milyen „pozícióból” szemléli az életet. Nos, az ilyen és hasonló szavak ebben a regényben többet jelentenek. Alárendelődnek az elbeszélés, a történetmondás törvényeinek. A regény öt részre, öt „könyvre” oszlik, például a második rész címe: Csúcsok és pozíciók könyve. A negyedik rész címe: Testbeszédek könyve. Működik itt a többértelműség, persze, de lényege szerint folyik az élet, fájdalmas csúcsokat ostromol a proletárforradalom, megalázó pozíciókba süllyedve éli túl egy-két nemzedék az éppen aktuális diktatúrát. Ha úgy tetszik: megmutatkozik konkrét létezésünk történelmi erotikája. 

– Tehát történelmi regénynek is tekinthető a Makámaszútra?

– Benne van az utóbbi száz esztendőnk, de nem mondanám kifejezetten történelmi regénynek, mert annyira kortárs, mai történések határozzák meg az elmesélt időt. Minden a mába vezet, minden éppen most fáj… A regény harmadik, mondhatni központi részének címe: Zónák könyve, a zónáké, amelyekben élünk, itt, Bukarest és Budapest között, az ide-oda rendelt erdélyi világban, az ide-oda csatolt kelet-európai zónában. Európában, Ázsia és Amerika között folynak az élettörténetek. A mi egyedi történeteink. 

– Köszönjük a beszélgetést, és sikert a marosvásárhelyi bemutatóhoz! 

 

*Szávai Géza MAKÁMASZÚTRA című nagyregényének bemutatója: október 17-én délután 5 órakor a Bernády Házban. A szerzőt faggatja: Gáspárik Attila. Közreműködik Berekméri Katalin színművésznő