Vályi Gyulára emlékeztek

Körülbelül tízen gyűltek össze szombat délelőtt a Bolyai Farkas Elméleti Líceum udvarán a 159 éve született Vályi Gyulára, a légcsavar matematikai elméletének megalapozójára emlékezni.

Fotó: Nagy Tibor

Körülbelül tízen gyűltek össze szombat délelőtt a Bolyai Farkas Elméleti Líceum udvarán a 159 éve született Vályi Gyulára, a légcsavar matematikai elméletének megalapozójára emlékezni. A legnagyobb székely matematikus nevét viselő társaság Sebestyén Júlia tanárnő kezdeményezésére a kilencedik alkalommal hívta a marosvásárhelyieket az emléktábla elé, amelyet az első emlékünnepség alkalmával, Vályi Gyula születésének 150. évfordulóján helyeztek el az iskola udvarán. A tiszteletadáson részt vett dr. Weszely Tibor, aki 1983-ban a matematikus életét és munkásságát bemutató könyvvel indította el az emlékápolást, Kántor Éva, hatgyermekes édesanya, akinek valamennyi gyermeke a Vályi Gyula matematikakörre járt, illetve jár, néhány pedagógus, és a Vály Gyula-körös tizenkettedikes Kántor Zsolt.

– Úgy látszik, nem szívügyünk őseink emlékének ápolása – jegyezte meg Sebestyén Júlia a kis létszám kapcsán, majd röviden körvonalazta az 1994-ben bejegyzett matematikai társaság eddigi útját.

– Húsz emlékversenyt szerveztünk meg, és ezekkel a versenyekkel igyekeztünk más megyék figyelmét is felkelteni Vályi Gyula iránt. A kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium diákjai is ezzel a csomaggal tértek innen haza. Tavaly, Vályi Gyula halálának századik évfordulója alkalmával egy kimagasló színvonalú diákkonferenciát is szerveztünk, amelyen 11 tanuló vett részt verssel, esszével, riporttal. Jó lenne ezt a rendezvényt hagyománnyá tenni. Ebben az évben hoztuk létre a Vályi Gyula-díjat is, amelyet Mózsa Attila nyert. A díjat képező érem egyik tervezője és kivitelezője Kántor Zsolt.

A továbbiakban dr. Weszely Tibor várostörténeti érdekességeket ismertetett, és a Pszeudoszférára, iletve a Vályi Gyula-emlékműre utalva azt is kiemelte, hogy Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a matematika megtestesülése képzőművészeti alkotásokban jut kifejezésre.

– A mostani mellszobordömpingben sokszor azt sem tudni, hogy az ábrázolt személyiségek mit alkottak. Erre a Vályi Gyula-emlékmű az ellenpélda – tette hozzá Weszely Tibor. Az emléktáblára – Sebestyén Júlia felkérésére – Kántor Zsolt helyezte fel a koszorút, majd a bolyais diák Egy siheder Vályi Gyuláról című, tavaly, a matematikus halálának 100. évfordulójára írt versét osztotta meg az emlékezőkkel:  

Egy siheder Vályi Gyuláról 

Egyszáz éve s tíz napja élt még,*

Most Házsongárd őrzi a testét.

Differenciálok!**

Ha ezt olvassátok,

Helyetekben őrá gondolnék.

Nem gondolt rá ezidő alatt,

Csak pár keserédes gondolat,

Arról, hogy kimondta,

Ő itthon maradna,

S bírná a hazai gondokat.

Bírta, mint megannyi százezer,

Kit azóta takar a lepel,

Dícsnek fénye nélkül,

Föld mélyén, egyedül,

Kiről egy siheder szövegel.

A tiszteletadás a marosvásárhelyi várfalnál lévő emlékoszlopnál újabb szavalattal és koszorúzással zárult.

*1913. október 13-án hunyt el

** Vályi Gyula többek között a parciális differenciálokkal foglalkozott