Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-02-27 15:00:00
A marosvásárhelyi tanács tavaly novemberben elfogadta a Tudor negyed–főtér–November 7. negyed útvonal forgalmi átszervezésének tervét, ami uniós pályázatból valósul meg. Ebben szerepel a főtéri közlekedés átalakítása és gyalogostereinek átszervezése is. Január 27-én a helyi tanács, a kolozsvári Mossfern Consulting által készített urbanisztikai történeti tanulmányt figyelembe véve, a városközpont megújítására vonatkozó tervet is elfogadta, így a település a legnagyobb fejlesztési projektjébe kezd. Ezzel szebb városközpontot, jobb közlekedési infrastruktúrát és gördülékenyebb forgalmat, tisztább és zöldebb környezetet, élhetőbb városközpontot ígér a városvezetés.
A városi tanács által jóváhagyott útkorszerűsítési projekt értéke – héával együtt – 325,9 millió lej. A koronkai bejárattól a marosszentgyörgyi kijáratig terjedő útszakaszra vonatkozó projekt műszaki-gazdasági mutatóit, valamint a műszaki tervet is elfogadták. A tanácsosok elfogadták azt a tanulmányt, amelyben meghatározzák azokat a központi övezeteket, amelyek a városrendezési rehabilitációs terv tárgyát képezik, s amelyeket befoglalnak a városi közúthálózat felújítási tervébe.
A főtérre vonatkozó városrendezési rehabilitációs tervet benyújtották a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, a projekt összértéke 95,7 millió lej, amiből 22,8 millió lejt a helyi költségvetésből fedeznek. A projekt időtartama 48 hónap, a kivitelezés 2029 végéig tart.
Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere kifejtette, hogy nem elégedett a városközpont jelenlegi állapotával, ugyanis az utóbbi 30 évben semmilyen fejlesztés, korszerűsítés nem történt. Nem csak a Florea-adminisztráció okolható ezért, széles körű problémáról van szó. Városrendezési beavatkozások a főtéren – de városszinten is – a ’70-es években voltak utoljára. 1989 után nem volt konkrét és egységes koncepció a városfejlesztés tekintetében. A Rózsák tere és a Győzelem tér az ’50-es, ’60-as évek hangulatát idézi, zsúfolt forgalommal, dugókkal, ami miatt elvesztette vonzerejét. A főtér gyakorlatilag elnéptelenedik, az üzleteket bezárják, mert a központ nem élhető, nem vonzó, nincsenek teraszok, ahová ki lehet ülni, nem kellemes a környezet. A tervezőkkel, a főépítészi igazgatósággal közösen egy olyan tervet szeretnének megvalósítani, amely átalakítja a főteret, úgy, ahogyan azt más városokban is tették. Nemcsak a főtér rehabilitációjára vonatkozó projekt fontos, összességében kell kezelni a központi városrészben megvalósuló projekteket, mint például a Park szálló mögött épülő mélygarázs vagy a Nemzeti Színház mögötti beruházás projektje.
Az elfogadott városrendezési terv szem előtt tartja a városközpont történelmi és épített örökségének megőrzését és a város architektúráját meghatározó értékes részeket hangsúlyozza.
A főtér átszervezési tervének legfontosabb eleme, hogy a kétirányú gépkocsiforgalom teljes egészében átkerül a déli oldalra, azaz a Győzelem tértől a volt Művész mozi–McDonald’s oldalára. Itt megszűnnek a parkolósávok. A főtéren csak áthaladó forgalom lesz. Az Avram Iancu-szobor és az ortodox katedrális között a forgalmi sáv egy S-et leírva átmegy a Lábasház irányába, s úgy csatlakozik a Kossuth utca és a Forradalom utca kereszteződéséhez. Az az elképzelés, hogy addig, amíg ez a projekt „beérik”, a Park szálló mögötti, majdnem 300 férőhelyes parkolóház megépül. Ennek befogadóképessége nagyjából a főtéren felszámolt parkolóhelyek számával lesz egyenlő. Ha a parkolók megszűnnek a főtéren, automatikusan csökken a forgalom. A Park szállónál a mélygarázs megoldja a helyi közintézmények alkalmazottainak a parkolási igényeit.
A terv kivitelezése után a főtér északi része, a Színház tér felőli rész mentesül a gépkocsiforgalomtól, akárcsak a Kultúrpalota és a városháza által közrezárt tér. Az ortodox katedrális és a római katolikus Keresztelő Szent János-plébánia között egy gyalogosteret alakítanak ki. A Bolyai és az Enescu utcák is gyalogosforgalmúvá válnak, amivel a főteret élhetőbbé teszik.
A főteret nem egy teljesen lekövezett, zöldövezet, növényzet nélküli térként kell elképzelni. A zöldövezetet átcsoportosítják, zöld szigetek jönnek létre, magasabb növényzettel beültetett parkszerű zónákkal, melyeket nagyobb méretű térkövezett részek váltanak. A főtér zöldövezetének felülete nem csökken, csak átszerveződik. Biciklisávokat alakítanak ki, új köztéri bútorzatot szerelnek fel, az egész főtér korszerű világítást kap.
Marosvásárhely főterének átalakítása, mindamellett, hogy esztétikailag fontos, közlekedési szempontból is elengedhetetlen, hiszen várhatóan csökkenni fog a főtéren áthaladó gépkocsiforgalom és a szén-dioxid-kibocsátás, környezetbarát lesz a tér, és jobb lesz a levegő. Az építkezés befejeztével a forgalom átszervezésével, a buszsávok kialakításával azt kívánják elérni, hogy a lakosság korlátozza a gépkocsival való közlekedést, és a tömegközlekedést helyezze előnybe, illetve gyalog vagy kerékpárral járjon. A városvezetés célja, hogy a város központjában élhető, kellemes környezetet, barátságos városképet teremtsen a vásárhelyiek és az idelátogatók számára.
A városrendezési rehabilitációs terv sikeres kivitelezése mindannyiunk érdeke, s remélhetőleg a fenntartható fejlesztés modelljeként fog bekerülni a város történetébe.