A Károlyi-birtok központja

Épített örökségünk

Nagykároly Szatmárnémetitől szűk negyven kilométerre nyugatra–délnyugatra, százharminc méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Neve az ótörök eredetű ómagyar karuly – mai karvaly – köznévből származik, valószínűleg személynévi áttétellel. Középkori névalakjai: Karul (1320), Karol (1385), Nagy-Károly (1428). Előtagja a középkorban Szaniszló határában létezett Károlypusztától való megkülönböztetésére szolgált. 1264-ben már létezett, és a Kaplony nemzetségbeli Károlyi család első birtokközpontja volt. Eredeti településmagja a mai kastély és a római katolikus templom között állhatott. A Károlyi-kastély a 15-16. századi vár helyén, Joseph Bitthauser tervei alapján, 1794-ben, késő barokk stílusban épült. 1847-ben Ybl Miklós végzett benne átalakításokat.

A gróf Károlyi család első ismert őse

A Nagykárolyhoz közeli mai Kaplony faluban már 1080‐ban állt a Szent László király által alapított monostor Kopolnmonstura néven, hogy a szerzetesei az ország keleti részén terjesszék a keresztény vallást.

Később a Kaplony nemzetségnévből származó Károlyi család temetkezési helye lett, és körülötte terültek el a birtokai is.

Ezek egyike volt Karulpuszta, amely később a Kis‐Karul, majd a Nagy‐Karul, azaz a Nagykároly nevet nyerte.

A gróf Károlyi család első ismert őse a Kaplony nembeli Ördög András, aki a Sápyaknak elzálogosított terra Karult 1264‐ben hat márkáért vásárolta vissza. Az ő fia Simon, már Károlyinak (de Karul) nevezte magát.

Cserék és zálogok

Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben már egyházas hely, a 14. század elején pedig mezőváros, melynek zálogjogon ura Zebeni Péter.

Fia, László 1335‐ben a nagyváradi konvent előtt Zeben nevű birtokát, valamint két kisebb birtokrészét Bihar vármegyében elcserélte a Gut‐Keled nembeli Bereck és Lőkös fiainak Nagykároly (possessionem Nogkorwl) nevű birtokaiért. Ugyanez a Nagy László 1336‐ban a megszerzett Nagykárolyt, a Gut‐Keled nembeli Briccius fiának, Jánosnak és Péternek, valamint Lőkös fiainak adta zálogba.

A mindszentek tiszteletére szentelt templom 

I. Lajos királytól 1346‐ban Ördög Simon – aki de Karul helyett ismét a régi néven szerepel az oklevélben – fia András és ennek fiai „…vérük ontásával teljesített hű szolgálataikért és sebbel szerzett harci érdemeikért…” az időközben visszaváltott Károlyban szombatonként vásár tartására kaptak jogot.

Zsigmond brandenburgi őrgróf mint az ország főkapitánya 1387‐ben Károlyi Merhárd fiának, Lászlónak adományozott pallosjogot a Szatmár vármegyében levő Károly nevű birtokára. Ekkor említik a mindszentek tiszteletére szentelt templomot is.

A település 1398‐ban még mindössze három utcából állt.

Az 1400‐as években Károlyi Simon kezdte nagyobb településsé fejleszteni. 1418‐ban királyi parancs rendelte el, hogy az ideköltözött jobbágyokat földesuraik nem követelhetik vissza.

Mátyás király megvédi a hívét

A Szatmár megyei nemesség és a Báthoriak 1473‐ban panaszt emeltek a Károlyiak ellen, mert a király engedélye nélkül „…kastélyt vagy erősséget…” építenek, és abban cseh és más külföldi katonákat tartanak.

Mátyás király 1482‐ben azonban azzal védelmezte hívét, Károlyi Lancz Lászlót, hogy biztos tudomása van arról, hogy az csak egyszerű lakóházat épít, ezért megparancsolta, hogy abban háborgatni vagy akadályozni ne merészeljék.

A várat négy védőbástyával látják el

Lakossága 1554‐ben áttért a protestáns hitre. 1567‐ben esperese aláírta a kálvini hitvallást. Református főtanodája működött. 1591‐ben református zsinat székhelye volt, amely a Gergely‐naptár bevezetése ellen tiltakozott.

Károlyi Mihály 1592‐ben a török ellen a várat négy védőbástyával látta el, a vizesárkokat kiszélesítette, a megemelt védősáncot palánkokkal erősítette meg. A törökök egyszer ostromolták a várat, sikertelenül (a későbbiekben erre még visszatérünk).

A várat 1681-ben végvárrá nyilvánítják

A Károlyi Lancz László által 1482‐ben felépített kőházat 1592‐ben Károlyi Mihály erősítette meg, amihez gróf Hardegg Ferdinánd győri főkapitány adott engedélyt, de kikötötte, hogy Károlyi a maga pénzén tartson benne őrséget, és saját szolgáival védje azt.

Evlija Cselebi 1661‐ben részt vett a vár sikertelen ostromában. Az ő leírt szavaival élve:

„…a vár síkon fekvő, magaslat nélküli, kicsiny erős épületű kővár, építkezése szilárd és árka nagyon mély…”.

Az ostrom során megsérült falakat kijavították, és 1681‐ben végvárrá nyilvánították. E végvárról csak annyi ismeretes, hogy sánc és mély árok övezte, valamint emeletes épületei voltak.

Nagykároly a kurucok kezére kerül

Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Nagykároly a kurucok kezére került, a falai között a fejedelem többször is megfordult.

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból tudjuk meg, hogy 1708‐ban például huszonnyolc napig időzött benne.

Itt kezdődtek meg az 1711. április 30-án megkötött béke előzetes tárgyalásai báró Károlyi Sándor tábornagy és gr. Pálffy János császári főparancsnok között.

Demján László műemlékvédő építész kiegészítése

Partium nem legnagyobb, viszont történelmi, stratégiai és gazdasági szerepe miatt egyik legjelesebb települése Nagykároly. Előkelő és közeli helyét nem mindig a dicsőség határozta meg, néha szomorúságos események is beárnyékolták: a majtényi fegyverletétel, szatmári béke, nemesi konfliktusok, véres oláh parasztfelkelések fosztogatásai. 

Persze derűs képek is ideköthetők, hiszen az Arany Szarvas fogadó elválaszthatatlan a híres megyebáljaitól és Petőfi szárba szökkenő szerelmi történetétől, a reformkor álompárjától. Leghíresebb épített értéke, eklektikus lovagvára is idetartozik.

A Károlyi család ezeréves fészke sok talányt, harcot, családi ellentéteket, viszályt és több ágra szakadó családfát jelent

Nagykároly és a tőle pár kilométerre lévő Kaplony alkotta páros jelenti az ősi család gyökerét. Ezért nem lenne szabad kihagyni azt az Árpád-kor óta monostorral rendelkező Kaplonyt, amely az eredetileg a helység kialakulását jelentő nemzetség bölcsőjének számított, mára sajnos már csak a nemzetes család temetkezési helyét, kriptáját őrzi. 

Ez a honfoglalás óta itt élő és ezeket a szállásterületeket védő, fenntartó család a szatmári részeknek volt az elöljáró hatalmi jelképe. Talán ezt a megjövendölt szárnyalást jelképezi a család címerállata is, az ősmagyar totemállat, a karvaly. Egyesek nevének átvitt értelmezését olvassák ki a Károly családnévben is. 

Pontosítás kedvéért megemlíthető, hogy a környéken lévő hajdani Karul-puszta megkülönböztetéseként 1428-ban a települést végleg Nagykárolynak nevezik. 

Kultúrtörténeti kuriózumnak tekinthető okirat

Visszatérve nagykárolyi várkastélyunkhoz, mai külseje egy megharcolt építészeti formát és stílusháborút rejt magában. Egy 1482-ből származó forrás említi a család lakóépületeként használt Domus Lapidea kőházat. 

Viszont ezt megelőzően az ecsedi Báthoriak bepanaszolták a családot közvetlenül Mátyás királynál, hogy cseh zsoldos és más idegen katonák állomásoznak a helységben, mi több, elkezdték az udvarház bővítését, megerősítését. Természetesen nem lett semmi a vádaskodásból, hiszen a vármegyei nemesség végül meghátrált. 

Kultúrtörténeti kuriózum ez az okirat, amely bemutatja az akkori kor kapcsolatrendszerének viszonyát, a királypártiak hűségükért a vádaskodók ellenében is védelmet kaphattak. A későbbiekben a törökök előrenyomulásával növekedett a rablások és betörések veszélye, ezért már egy komolyabb védelmet is jelentő épület vagy védelmi rendszer kiépítésén kezdett gondolkodni a család. 

A meglévő épületet kibővítik egy szabályos négyszög alaprajzú, földszintes védvárrá, amelyet később mély árokkal vettek körül. L. G. Ssicha császári hadmérnök 1666-ból fennmaradt alaprajzából kiolvasható a bástyák, a kaputorony, a szárazmalom és a kút elhelyezése. 

Egy későbbi homlokzati metszetrajzon nagyon tisztán kivehetők a védőfalak erősségei, a lőréses sarokbástyák, a félköríves díszesebb bejárati kaputorony, egy hengeres sarokbástya, a sáncrendszert záró és hosszan futó cölöpsor-erődítés. Ezekkel már komolyabb védelmi rendszerek közé tartozónak sorolható az erődítmény. 

1792-ben lebontják a védelmet szolgáló falrendszert

Ekkor még nem lakhatott itt a család hosszabb időre, inkább katonai célú építménynek tűnik. Ilyen állapotában érhette meg a Rákóczi-szabadságharcot és ezt követően a császári csapatok felügyeletét. Ezek után több generáció nagyon sok bővítési tervvel próbálkozik. Több bécsi tervezőiskola és híres építész formálja papíron elképzeléseit, pl. F. S. Rosenstingl, F. A. Hillebrandt vagy a hazai Bitthauser József. Lényegében a háromszárnyú épület belső udvarára néző árkádos folyosó megtartása maradt a végső tervmegoldás. 1792-ben a birtok uradalmi építésze javaslatára lebontják a védelmet szolgáló falrendszert, a várárok betömésével bővíthetőbbé váló területre megálmodhatták a kor divatja szerinti barokk várkastélyt. 

Egyévnyi kemény munkával végül elkészült a négyoldalú zárt falas, eredeti nyitott udvarát végleg bezáró kastély, az elhíresült és mutatós angolparkjával körítve. 

Egy későbbi Vasárnapi Újság a cikkében így számolt be: „…az új kastély Nagy-Károlynak nagy díszére szolgál, szép angol ízlésű kerttel van övezve, melly a lakosoknak igen nagy kedvenc sétahelye…”

A 19. század utolsó éveiben kaphatta meg a kastély mai formáját

1847-ben az Ybl Miklós-féle átépítéseknek nem maradtak maradandó nyomai, mivel a hiányos forrásanyagok miatt az egyes építési szakaszok mára már nem elkülöníthetők a régi és későbbi változtatásoktól. 

Végül a 19. század utolsó éveiben történt nagy átalakításával kaphatta meg a kastély mai, kissé romantikus ízlésvilágba öltöztetett eklektikus formáját. Ekkortájt a szászországi születésű Meinig Artúr tervezett tiszadobi Andrássy-kastélya, a székesfővárosi Weincheim-palota franciás, Loire menti kastélystílusának utánzásával divatot hozott be a hagyományos komorabb építészeti stílusvilágba. 

Meinig tervei szerint az 1893-ban elkezdett átalakításban már tükrözi a királyi Magyarországon betöltött grófi rangnak megfelelő elegancia bemutatását, természetesen visszaadva a már avult 1609-es bárói rangot, bemutatva az azt felváltó, 1712-től használt grófi címet. 

„…törekedj hírnévre hittel és erénnyel…”

Külső és belső megjelenítésében felzárkózott az akkori világi élet elvárt színvonalát jelentő főúri pompa bemutatásához. Minden részletében tanítani való például szolgál a részletek finom és pontos kialakítása, megmunkálása. A múlt század legprecízebb korrajzát jelentő Borovszky Samu vármegyetörténetét bemutató leírásában zárószóként ennyit ír a kastélyról: „…hét tornya közül a nagy torony hatalmas és bástyaszerűen kiemelkedő. Zászló lobog rajta, ha a háziúr otthon van. Estenden nagy ragyogó villanylámpa szórja világát…”

Mindenhol olvasható volt a család jellegzetes jelmondata, a „Fide Virtute Famam Quaere”, azaz „Törekedj hírnévre hittel és erénnyel”, még a gravírozott üvegajtók ablakain is. 

Az épített örökségünk legszebben csiszolt értékkövei

Talán minden adott is volt az országra szóló hírnév megteremtésére, amint utólag elemezve csakis építő jelleggel bólogathatunk. Ugyan a későbbiekben a Habsburg-udvar kitüntetéseinek köszönhetően válhattak az akkori arisztokrácia vezető családjai kedvezményezett táborának jeles képviselőivé, elévülhetetlen a honunkért tett értéknövelő és átfogó, kulturális egyediségünket felemelő, politikai, művészeti, gazdasági munkásságuk. 

Kevés olyan nemzetség létezik, mint az ősi hét vezérből kiemelkedő Kond ágából való előőrs Kaplony, amely családból 1209 óta leszármaztatott Károlyiak hozhattak dicsőséget a magyar hazának. 

Sorolhatnánk mai határainkon inneni és túli uradalmaikat, kastélyaikat, hiszen mind-mind az épített örökségünk legszebben csiszolt értékkövei, lásd Erdőd, Fót, Füzérradvány, Kőkapu, Derekegyház, Tótmegyer, Nagymágocs, Olcsva, Stomfa, Fehérvárcsurgó, Szegvár, Aradmácsa, Bályok, Parádfürdő vagy Parádsasvár. Hát ilyen egy nemes és áldozatkész történelmi család egyéni és nemzeti értéktára.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából és gyűjteményéből küldte el a szerzőnek. Összeállításunkat szakembereink véleményezésével a következő pénteki lapszámban még kiegészítjük.